mosógép ruhákkal

94 százalék konyhasó volt az egyik mosóporban – és ez még nem feltétlenül szabálytalan

Mosópor helyett szinte csak konyhasót kaptak a vásárlók az egyik termék esetében. A fogyasztóvédelem vizsgálata több más problémát is feltárt. Mutatjuk, mit érdemes figyelni a mosószerek címkéjén, hogy ne fizessünk feleslegesen.
  • Amikor mosóport veszünk, nem feltétlenül tisztító hatóanyagokat kapunk. 
  • Tudod, mi az az aktív oxigén, és mire jó a mosószerben az enzim? 
  • Nem biztos, hogy a drágább mosószer jobb, és az sem mindegy, mit írnak a címkéjére. 

Mit szólnánk, ha kiderülne, hogy a megvásárolt mosóporunk több mint 94 százaléka közönséges konyhasó? A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) laboratóriumi vizsgálatában pontosan ilyen terméket találtak. Az eredmények azonban nemcsak egy meghökkentő összetételű mosóporra hívták fel a figyelmet, hanem arra is, milyen nehéz lehet vásárlóként eligazodni a mosószerek világában.

A hatóság folyékony mosószereket és mosóporokat ellenőrzött, és a vizsgált termékek közel felénél valamilyen hiányosságot állapított meg. Előfordult, hogy a címkén feltüntetett összetevőt nem tudták kimutatni, máskor az adagolási útmutató volt pontatlan. Mindez felvet egy egyszerű kérdést: tulajdonképpen miért fizetünk, amikor mosószert vásárolunk?

Mosópor helyett konyhasó?

A vizsgálat egyik legmeglepőbb eredményét a Max Power Universal mosópor szolgáltatta. A hatósági mérés szerint a termék 94,1 százaléka nátrium-klorid, vagyis közönséges konyhasó volt, miközben a felületaktív anyagok aránya mindössze 0,93 százalékot tett ki. Utóbbiak a mosószerek fontos összetevői: segítenek fellazítani és eltávolítani a ruhákból a szennyeződéseket, különösen a zsíros eredetű foltokat.

De hogyan kerülhet egyáltalán só a mosóporba?

A különböző sóknak és más, nem felületaktív összetevőknek is lehet technológiai szerepük a mosószerekben. Egy készítmény tisztítóhatását ráadásul nem kizárólag a felületaktív anyagok mennyisége határozza meg: az összetétel egésze, a mosási körülmények és az alkalmazott adag is számít.

Kapcsolódó: Gondoltad volna? Ezek az olcsó mosószerek a drágáknál is jobbak

A 94,1 százalékos konyhasótartalom ugyanakkor olyan kiugró érték, amely joggal vet fel kérdéseket a termék összetételével és a vásárlóknak tett ígéretekkel kapcsolatban.

Érdekes módon a hatóság tájékoztatása szerint a jogszabályok nem határoznak meg általános felső határt a mosóporok konyhasótartalmára, ahogyan kötelező minimális hatóanyag-tartalmat sem. A rendkívül magas sóarány tehát önmagában nem feltétlenül jelent jogsértést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyártók bármit állíthatnak a termékeikről. Az említett mosópor esetében a magas hatékonyságot ígérő állítás és a hibás adagolási tájékoztatás miatt hatósági eljárás indult.

Attól, hogy sok benne a só, biztosan rosszul mos?

Ezt pusztán az összetételből nem lehet egyértelműen kijelenteni. A hatósági vizsgálat elsősorban az összetevőket és a termékek jelölését ellenőrizte, nem pedig egységes körülmények között hasonlította össze, melyik mosószer mennyire hatékonyan távolítja el a foltokat. A két dolog nem ugyanaz.

Kapcsolódó: Innen tudhatod, hogy túl sok mosószert használsz

Egy mosószer összetétele sokat elárulhat arról, milyen anyagokat tartalmaz, de a tényleges mosási teljesítmény megítéléséhez külön vizsgálatra lenne szükség. A vásárló szempontjából éppen ezért nemcsak az számít, mi van a dobozban, hanem az is, hogy a termék valóban teljesíti-e azt, amit a csomagolásán ígér.

Nem csak a sóval volt probléma

mososzer-teszt-konyhaso

Millióféle termékkel moshatunk (Forrás: Getty Images)

A laborvizsgálat más hiányosságokat is feltárt. Egyes mosóporokból például nem lehetett kimutatni a címkén feltüntetett aktív oxigént, több terméknél pontatlan volt az adagolási útmutató, két csomagolásból pedig már felbontás előtt kiszóródott a mosópor. Az aktív oxigén hiánya azért érdekes, mert az oxigénalapú fehérítőszerek bizonyos foltok eltávolításában és a fehér ruhák tisztításában is szerepet játszhatnak.

Ha egy ilyen összetevőt feltüntetnek a címkén, a vásárló joggal számíthat arra, hogy a termék valóban tartalmazza. Az adagolási tájékoztató pontossága sem mellékes. Ha túl kevés mosószert használunk, a tisztítás lehet kevésbé hatékony. Ha viszont indokolatlanul sokat adagolunk, azzal nem feltétlenül érünk el jobb eredményt, csak több terméket fogyasztunk. 

Folyékony mosószer vagy mosópor: melyikkel járunk jobban?

A hatósági vizsgálatban a folyékony mosószerek általában nagyobb koncentrációban tartalmaztak felületaktív anyagokat, mint a vizsgált mosóporok. Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy a folyékony mosószer jobb választás. A mosóporok egy része például oxigénalapú fehérítőszereket is tartalmazhat, amelyek különösen a fehér ruhák és bizonyos makacs szennyeződések tisztításakor lehetnek hasznosak.

Kapcsolódó: Így lehet kiszedni a naptejfoltokat a ruhákból

A folyékony készítmények és a mosóporok összetétele tehát eltérhet, de a felületaktív anyagok százalékos aránya önmagában nem alkalmas arra, hogy győztest hirdessünk közöttük. A választásnál érdemes figyelembe venni azt is, milyen ruhákat mosunk, milyen foltokkal találkozunk leggyakrabban, és milyen mosási hőmérsékletet használunk. A különösen makacs szennyeződések eltávolításához ráadásul olykor célzott kezelésre van szükség.

Mit jelentenek valójában a mosószerek címkéjén szereplő kifejezések?

A csomagoláson gyakran olyan szavakkal találkozunk, amelyek jól hangzanak, de nem feltétlenül egyértelmű, mit jelentenek. Pedig néhány alapfogalom ismerete segíthet a tudatosabb választásban.

  • Anionos és nemionos felületaktív anyagok: A tisztítás fontos szereplői. Segítenek fellazítani és eltávolítani a zsíros és más szennyeződéseket.
  • Enzimek: Különböző típusaik a fehérje-, keményítő- vagy zsíralapú foltok lebontását segíthetik. Nem minden enzim ugyanarra való.
  • Aktív oxigén, oxigénalapú fehérítő: Bizonyos elszíneződések és foltok eltávolításában, valamint a fehérítésben játszhat szerepet.
  • Optikai fehérítő: Nem feltétlenül távolítja el a szennyeződést. A fény visszaverődésének módosításával fehérebbnek láttathatja a textilt.
  • Sensitive: Az érzékeny bőrre utaló elnevezés önmagában nem garancia arra, hogy a készítmény illatanyag- vagy allergénmentes. Érdemes külön ellenőrizni az összetevőket.
  • Mosásszám: A csomagoláson szereplő 40 vagy 60 mosás a megadott adagolási feltételek alapján számított mennyiséget jelzi. A ténylegesen szükséges adag ettől eltérhet.

Fontos az is, hogy az összetevők puszta jelenléte nem mond el mindent a termék minőségéről. A mosószerek hatékonyságát az anyagok kombinációja, a megfelelő adagolás és a mosási körülmények együttesen befolyásolják.

Így derülhet ki, melyik mosószer éri meg az árát

A hatósági vizsgálat egyik fontos tanulsága, hogy a magasabb ár önmagában nem jelent jobb minőséget. De az olcsóbb termék sem feltétlenül rosszabb: a kérdés az, mit kapunk a pénzünkért. Érdemes ezért nemcsak a doboz vagy flakon árát, hanem a mosásonkénti költséget is megnézni. Egy nagyobb kiszerelés első pillantásra drágábbnak tűnhet, de ha több mosásra elegendő, hosszabb távon kedvezőbb választás lehet.

Kapcsolódó: Melyik a jobb, a kapszulás, a folyékony vagy a por állagú mosószer?

Az adagolásnál a ruhák szennyezettsége, a mosógép töltete és a víz keménysége is számít. A gyártói útmutató mellett ezekre is figyelni kell. A több mosószer ugyanis nem feltétlenül jelent tisztább ruhát. A túlzott adagolás viszont biztosan növeli a fogyasztást.

A fogyasztóvédelmi vizsgálatból egy dolog biztosan kiderült: attól, hogy valamit mosóporként árulnak, még nem feltétlenül azt kapjuk, amire számítunk. A csomagoláson szereplő ígéretek mellett ezért érdemes azt is megnézni, mi van a dobozban – és mennyibe kerül egyetlen mosás.

Kapcsolódó: Így lesz újra ragyogóan fehér a ruhanemű

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó

Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!