- A kinti hőmérő alapján könnyű rosszul időzíteni az első befűtést.
- Egy sokat emlegetett hőmérsékleti ajánlást érdemes pontosan érteni, mielőtt hozzáigazítjuk a termosztátot.
- Néhány egyszerű ellenőrzéssel elkerülhetjük, hogy az első hideg napon kelljen szerelőt keresnünk.
Ugyanaz az időjárás, két egészen más lakás
Ha bent még 20–21 fok van, és mindenki kellemesen érzi magát, nem kell pusztán a hűvös idő miatt elindítani a fűtést. Ha viszont a szobák gyorsan lehűlnek, közelítenek a 18 fokhoz, vagy a lakók több meleget igényelnek, érdemes befűteni.
A sokat emlegetett, tartósan 15 fok körüli külső hőmérséklet legfeljebb jelzés arra, hogy figyeljünk jobban a lakásra.
Egy napos, jól szigetelt otthon még bőven őrizheti a 21–22 fokot, miközben egy északi fekvésű, huzatos lakásban már elkél a plusz melegítés.
Egyetlen hideg reggel után ráadásul a délutáni napsütés visszamelegítheti a szobát. Több hűvös nap alatt viszont a falak és a berendezés is lehűlhetnek. Ilyenkor hiába mutat ugyanannyit a hőmérő, a hideg felületek mellett kevésbé érezzük kellemesnek a szobát.
A 18 fokot ne tekintsük kötelező célnak
Az Egészségügyi Világszervezet, vagyis a WHO 2018-as lakhatási és egészségügyi iránymutatása a mérsékelt és hidegebb éghajlatú országokban 18 Celsius-fokot javasol általános, egészségvédő beltéri minimumként a hideg évszakban.
Ez azonban nem mindenkinek megfelelő komfortérték, és nem is olyan éles határ, amely alatt azonnal megbetegszünk.
A WHO szerint időseknek, gyerekeknek és krónikus betegeknek, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén ennél magasabb minimumra lehet szükségük.
Az öltözet és a mozgás szintén számít. Aki órákon át ül, hamarabb fázhat, mint aki éppen felmos; a mozgásukban korlátozott lakók igényeire ezért különösen figyeljünk. Nem kell megvárni a 18 fokot, ha valakinek már előbb is kellemetlen a hideg.
Kapcsolódó: Így kell fűteni a nappalit, konyhát, hálószobát
Tipp: A szobahőmérőt napsütéstől és hőforrástól távol helyezzük el, és reggel, este is nézzünk rá.
A korábbi befűtés nem spórolási trükk
Alacsonyabb beltéri hőmérséklet mellett általában kisebb az épület hővesztesége, így a fűtés halasztása csökkentheti a fogyasztást. Csakhogy a vacogás és a nyirkos lakás nem jó ára a megtakarításnak.
A másik véglet sem segít: a korábbi bekapcsolás önmagában nem csökkenti a számlát – emlékeztet az nlc.hu írása is. A folyamatos fűtés pedig nem minden rendszerben takarékosabb annál, ha bizonyos időszakokban visszavesszük a hőmérsékletet. A beállításnál az épület, a fűtési rendszer és a napirendünk együtt számít. Az elkerülhető fűtési hibákat is nézzük végig, mielőtt feljebb tekerjük a termosztátot.
A meleg mellett a párát ne tartsd bent
A főzés, a zuhanyozás és a benti ruhaszárítás mind növeli a levegő nedvességtartalmát. A lehűlt felületeken könnyebben kicsapódhat a pára, a tartósan nedves részek pedig kedveznek a penésznek. A dohos szag vagy a visszatérő páralecsapódás már a látható foltok előtt is figyelmeztethet.
„Télen hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nem szellőztetünk, mert kimegy a meleg” – mondta dr. Barányi István gépészmérnök, a Nők Lapjának adott nyilatkozatában.
Ha már kesztyűben nyúlnál a radiátorhoz, ideje megnézni, hány fok van odabent. (Forrás: Canva)
A szakértő rövid, intenzív szellőztetést javasol, lehetőleg kereszthuzattal. A hosszasan bukóra hagyott ablak helyett néhány percre tárjuk ki a nyílászárókat. A fűtés segíthet melegebben tartani a felületeket, de a felgyűlt nedvességet nem távolítja el. Beázás vagy visszatérő penészedés esetén pedig a kiváltó okot is meg kell szüntetni.
A próbafűtéssel ne várd meg a vacogást
Egy enyhébb őszi napon érdemes kipróbálni a rendszert. Működik a termosztát? Jelez hibát a kazán? Egyenletesen melegszenek a radiátorok? A hideg részek és szokatlan hangok okát még a nagy hideg előtt célszerű tisztázni.
A katasztrófavédelem ajánlása szerint a fűtőberendezést évente egyszer érdemes szakemberrel átvizsgáltatni. A gázkészülék javítását mindenképp megfelelő jogosultságú szakemberre bízzuk. Ellenőrizzük a szén-monoxid-érzékelőt is a gyártó előírásai szerint, az áramellátásával és lejárati idejével együtt. Az érzékelő lehet életmentő segítség, de a karbantartást nem helyettesíti.
Az első befűtés három legfontosabb szempontja:
- A lakásban mért hőmérséklet többnapos változása fontosabb, mint egyetlen hűvös reggel,
- Az általános egészségvédő minimum és az egyéni melegigény eltérhet – érdemes figyelembe venni,
- A megfelelő hőmérséklet, a páraszabályozás és a biztonságos fűtőberendezés együtt biztosít megfelelő lakókörnyezetet.
Ez is érdekelhet: Köd és szitálás idején is fontos: hogyan szellőztessünk helyesen ősszel?
Kiemelt kép: Canva
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!