- Az agyunk nem mindig ugyanúgy érzékeli az idő múlását, és ennek meglepő oka lehet.
- Egy hétköznapi szokás is befolyásolhatja, mennyire érezzük hosszúnak vagy rövidnek a perceket.
- A szakértők szerint az okostelefonok többféleképpen is beleszólhatnak az időérzékelésünkbe.
A karóra kizárólag az időt közli, az okostelefon ezzel szemben egy pillanat alatt eláraszt minket minden mással is: üzenetekkel, e-mailekkel, közösségi médiás értesítésekkel. Ennek pedig mérhető hatása lehet az időérzékünkre.
Furcsa időérzékelés: öt perc nem mindig öt perc
Először is fontos különbséget tenni aközött, amit az óra mutat, és amit az agyunk érzékel. William J. Matthews és Warren H. Meck pszichológusok egy áttekintő tanulmányban azt mutatták be, hogy a szubjektív időérzékelést három tényező is befolyásolja:
- észlelés: milyen érzékszervi ingerek érnek minket éppen,
- a figyelem megoszlása: mire összpontosítunk az adott pillanatban,
- tapasztalat: ismerős vagy új helyzetben vagyunk-e.
Ha tehát egy fontos telefonhívásra várunk, tíz perc akár egy örökkévalóságnak is tűnhet. Ha viszont egy érdekes beszélgetésbe merülünk, azon kapjuk magunkat, hogy milyen gyorsan elszaladt az idő. Az agyunk tehát egészen másként dolgozza fel az időt attól függően, hogy mire irányul a figyelmünk.
Az okostelefon eltereli a figyelmet
Pontosan ez történhet az okostelefon használatakor is. Csak egy pillanatra szeretnénk megnézni az időt, aztán beszippant minket a képernyő. Ennek magyarázatára szolgál többek között az úgynevezett figyelmi kapu modellje.
Az alapgondolat egyszerű: az agyban mintha lenne egy kapu, amely szabályozza, mennyi idővel kapcsolatos információ jut be a feldolgozásba. Ha a figyelmünk az időre irányul, ez a kapu szélesebbre nyílik, és az idő múlását intenzívebben érzékeljük.
Ha viszont valami eltereli a figyelmünket, a kapu részben bezárul, és az idő múlásáról kevesebb információt dolgozunk fel.
Egy karóránál ez meglehetősen egyszerű: rápillantunk a csuklónkra, leolvassuk az időt, majd folytatjuk a dolgunkat. A figyelmünk a másodperc törtrészére az időre irányul, aztán visszatér az eredeti tevékenységhez.
Kapcsolódó: Mi az idővakság? És még 4 alig ismert ADHD-tünet
A telefonnál más a helyzet: feloldjuk a kijelzőt, meglátjuk az időt, de közben ott van egy WhatsApp-üzenet, egy e-mail-értesítés vagy egy friss hír is. A figyelem, amely eredetileg csak az időre irányult, hirtelen máshová kerül. Az eredmény: az egyszerű, rövid időellenőrzésből olyan figyelemváltás lesz, amely gyakran jóval tovább tart, mint eredetileg terveztük.
Richard A. Block és Ronald P. Gruber amerikai kutatók ezt a mechanizmust a prospektív időbecsléssel kapcsolatban írták le. Ilyenkor arról van szó, amikor aktívan figyeljük, mennyi idő telik el, például várakozás közben.
Az okostelefonok használata felborította az időérzékelésünket is (Forrás: Getty Images)
A belső óránk közben tovább ketyeg
Fontos tisztázni: attól, hogy karóra helyett a telefonunkon nézzük meg az időt, nem változik meg a belső óránk. Warren H. Meck és kutatótársai az Annual Review of Psychology című folyóiratban ismertették a belsőóra-modelleket. Ez nem szó szerint a fejünkben működő órát jelent, hanem több rendszer együttműködését, amelyek az idő ritmusát, a korábbi tapasztalatokat, az érzékszervi információkat és a figyelmet dolgozzák fel. Ezek együtt alakítják ki azt az érzést, hogy valami mennyi ideig tartott.
Az okostelefon ezt a mechanizmust nem állítja át, de megváltoztathatja, mire irányul a figyelmünk. Ha az idő kijelzése közben üzenetek, értesítések és más tartalmak is megjelennek, a tiszta időjel könnyen háttérbe szorul.
A közösségi média görgetése is megváltoztathatja az időérzetet
A müncheni Ludwig-Maximilians-Universität (LMU) kutatói Zhuanghua Shi vezetésével azt vizsgálták, hogyan változik az időérzékelés statikus kép nézése, videózás és aktív görgetés közben.
Az eredmények szerint egy 40 másodperces tartalmat passzív videónézés után körülbelül 30, aktív görgetés után pedig mindössze 27 másodperc hosszúnak becsültek a résztvevők. Az aktív görgetés tehát tovább rövidítette a szubjektíven érzékelt időt.
Kapcsolódó: Johann Hari: aki mérges, tovább görgeti az appot
Shi szerint a figyelem sem kapcsolható ki egyik pillanatról a másikra: az úgynevezett figyelmi maradvány miatt egy korábbi tevékenység még akkor is lekötheti a figyelem egy részét, amikor már mással foglalkozunk. Fontos azonban, hogy az LMU által ismertetett eredmények előzetesek, ezért nem érdemes őket végleges bizonyítékként kezelni.
Nem a képernyő előtt töltött idő a döntő, hanem az, mire használjuk
Egy 2026-ban megjelent, 732 egyetemi hallgatót vizsgáló kutatás szerint a mobilhasználat és az időérzékelés kapcsolata attól is függ, mire használjuk az internetet. A kutatók megkülönböztették többek között a tanulást és információkeresést, a szórakozást, valamint a társas használatot.
Az eredmények szerint a tanuláshoz és információkereséshez kapcsolódó használat alacsonyabb időpazarlás-érzettel, míg a szórakoztató, úgynevezett hedonikus használat erősebb időérzettel és intenzívebb mobilhasználattal járt együtt. A kutatás ugyanakkor összefüggéseket vizsgált, ezért az eredményekből nem következik egyszerű ok-okozati kapcsolat.
A kutatások alapján tehát nem arról van szó, hogy a telefon átállítaná a belső óránkat. Sokkal inkább arról, hogy az idő ellenőrzése közben könnyen olyan ingerekbe ütközünk, amelyek elvonják a figyelmünket. Emiatt az idő múlását másként érzékelhetjük, és gyakran több perc telik el, mint amennyit eredetileg szántunk erre. Így ha kizárólag az idő érdekel minket, egy egyszerű karóra hatékonyabb megoldás, mint az okostelefon.
Kapcsolódó: Minden nap nézzük, de nem ismerjük a titkot: Miért így mozognak az óramutatók?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!