„Elnémult a mikrofon. Elment az ember, a legfeketébb hangú fehér énekes, aki mankóra támaszkodva is óriás volt a színpadon. 77 éves korában egy sikeresnek mondott műtét után a magyarok blueskirálya, Deák Bill Gyula váratlanul örökre elaludt. Arra kérünk mindenkit, hogy adjanak időt a családnak, hogy felfogják a felfoghatatlant, és mindenki tisztelettel várja meg, amíg hírt adunk az búcsúzás részleteiről” – olvasható a zenész közösségi oldalán.
A Hobo Blues Banddel vált országosan ismertté
Deák Bill Gyula 1948. november 8-án született Budapesten. Pályafutását a kőbányai Sztár együttesben kezdte, majd a Napsugár, a Wanderers és a Loyd zenekarokban énekelt. Első jelentősebb együttese a Syrius volt.

A Hobo Blues Band és a P. Mobil közös koncertje 1981. április 6-án, Tiszaligeten. (Forrás: Fortepan / Gábor Viktor)
A hetvenes évek végén vendégként csatlakozott a Hobo Blues Bandhez, később pedig a zenekar állandó tagja lett. Karakteres, mély hangja és színpadi jelenléte meghatározó szerepet játszott abban, hogy az együttes rövid idő alatt a hazai blues- és rockélet egyik legfontosabb formációjává vált. A zenész országos ismertségét tovább növelte az 1983-as István, a király, amelyben Torda szerepét alakította.
Szólóban is az élvonalban
Szólópályája ugyancsak 1983-ban indult: ebben az évben jelent meg első önálló albuma, a Rossz vér. Ezt 1986-ban a Mindhalálig blues követte. Bencsik Sándorral megalapította a Bill és a Box Companyt, 1987-től pedig a Deák Bill Blues Band frontembereként folytatta pályafutását. Zenekarával Magyarország mellett Dániában és az akkori Nyugat-Németországban is fellépett.
Évtizedeken át rendszeresen koncertezett, lemezei közül a Bűnön, börtönön, bánaton túl, a Bort, bluest, békességet, a Hatvan csapás és A Király meséi is fontos állomása lett az életművének. Munkásságát számos elismerés követte: elnyerte többek között az Artisjus-díjat, a Fonogram életműdíját, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2022-ben pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.
Nyugodjon békében!
Kiemelt kép: Deák Bill Gyula 1971-ben (Fortepan / Péterffy István)