- A technológia fejlődésének köszönhetően elterjedtek a deepfake videók.
- Könnyen bedőlhetünk nekik, ha nem figyelünk a részletekre.
- Mutatjuk, mit érdemes ellenőrizni minden esetben.
Egy politikus váratlan bejelentést tesz, egy világsztár kétes befektetést ajánl, vagy egy cégvezető videóhívásban kér sürgős átutalást. Manapság szinte naponta találkozunk ilyen felvételekkel, és első pillantásra hitelesnek is tűnhetnek. Ám jobb, ha kissé gyanakvóak vagyunk: előfordulhat ugyanis, hogy deepfake videóval, vagyis mesterséges intelligenciával létrehozott vagy manipulált tartalommal van dolgunk.
Mi az a deepfake videó?
A deepfake olyan, mesterséges intelligenciával készített vagy átalakított felvétel, amely valós személy megjelenését, arckifejezését vagy hangját utánozza. Készülhet arccserével, a szájmozgás módosításával, hangklónozással, de akár teljesen mesterséges szereplővel is.
Kapcsolódó: AI-wellness influenszerek: így ismerheted fel a hamis profilokat
Hany Farid, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint a fogalom nemcsak videót, hanem szintetikus képet, hangot és szöveget is jelenthet. A valódi veszély pedig az, hogy ha mindent meg lehet hamisítani, idővel a hiteles bizonyítékokat is könnyebb lesz egyszerűen hamisnak nevezni.
A technológiának vannak ártalmatlan felhasználási módjai, például filmes trükkök vagy oktatási tartalmak. Csalók kezében azonban alkalmas lehet a személyazonossággal való visszaélésre, lejáratásra, hamis hírek terjesztésére és pénzügyi megtévesztésre.
A deepfake videó leggyakoribb árulkodó jelei
1. Arc
Elsőként az arcot érdemes alaposan megfigyelni. Gyanús lehet a túlságosan sima, viaszos bőr, az elmosódó hajvonal, a furcsán változó arcszőrzet vagy az, ha az arc részletessége nem illik a nyakhoz és a környezethez. Fejfordításkor a vonások egy pillanatra elcsúszhatnak, a fül vagy az áll széle pedig beleolvadhat a háttérbe.
2. Szem
A szemek és a fények szintén sokat elárulhatnak. Nézzük meg, természetes-e a pislogás, azonos irányból érkezik-e a fény, illetve következetesen változik-e a csillogás a szemben vagy a szemüvegen. A szabálytalan árnyékok és tükröződések arra utalhatnak, hogy a kép egyes részei nem ugyanabból a jelenetből származnak.
Egyre fejlettebb deepfake videók készülnek, mindig nézzük meg a részleteket, hogy ne járjunk pórul
3. Száj
Különösen beszédes a szájmozgás. Ha az ajkak néhány pillanattal lemaradnak a hangtól, a fogak összemosódnak, vagy a száj környéke beszéd közben remegni kezd, érdemes gyanakodni. A hang lehet túl tiszta, érzelemmentes vagy szokatlan ritmusú, és hiányozhatnak belőle a természetes levegővételek.
Az MIT Media Lab deepfake-felismerési útmutatója ugyancsak az arc, a homlok, a szemöldök, a szemüveg tükröződése, a pislogás és az ajakmozgás együttes vizsgálatát ajánlja. Egyetlen hiba azonban még nem bizonyíték: a gyenge internetkapcsolat, a tömörítés vagy a rossz világítás valódi videón is okozhat furcsaságokat.
Nem az arc a legfontosabb, hanem a videó forrása
A legjobb deepfake-ek már alig hagynak szemmel látható nyomot. A korábban közismert jelek – például a pislogás hiánya – gyorsan elavulnak, mert a tartalomkészítő rendszereket folyamatosan fejlesztik. A korszerű felismerés ezért a képi hibák mellett a hang és a szájmozgás eltéréseit, a képkockák közötti következetlenségeket, valamint a terjesztő fiók viselkedését is vizsgálja.
Kapcsolódó: Hihetünk még a szemünknek? Kamudömping a neten
Mielőtt továbbküldenénk egy meghökkentő felvételt, keressük meg az eredeti közzétevőt. Szerepel a videó az érintett személy vagy szervezet hivatalos oldalán? Beszámolt róla több, egymástól független és megbízható sajtótermék? Megtalálható a felvétel hosszabb, vágatlan változata?
Érdemes a videóból képernyőképet készíteni, majd fordított képkeresést indítani. Így kiderülhet, hogy egy évekkel korábbi felvételt láttak-e el új hanggal vagy félrevezető leírással.
Mit tegyünk, ha gyanús videót kapunk?
Ne osszuk tovább azonnal, és különösen ne kattintsunk a hozzá kapcsolt fizetési vagy bejelentkezési linkre. Ha a videó pénzt, jelszót vagy sürgős döntést kér, másik csatornán vegyük fel a kapcsolatot az állítólagos feladóval. Egy ismerős telefonszám, személyesen feltett ellenőrző kérdés vagy előre megbeszélt családi jelszó többet érhet, mint a képernyőn látott meggyőző arc.
A legjobb védekezés tehát: figyeljük meg a részleteket, ellenőrizzük a forrást, és várjunk a megosztással. Használjuk a józan észt: ha valami különösen felháborítónak vagy valószínűtlennek tűnik, először vegyünk egy levegőt. A deepfake-ek készítői ugyanis éppen arra számítanak, hogy az érzelmeink miatt gyorsabban fogunk reagálni.
Kapcsolódó: Hamis biztonság az interneten: így szűrjük ki a gyanús webáruházakat
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!