Dave Green és Andrea Urmston már régóta legjobb barátok voltak, amikor egy telefonbeszélgetés közben kimondtak két nevet. Andrea hirtelen remegni kezdett, a szíve hevesen vert. „Végre megtaláltam őt. Hihetetlen” – idézte fel később a BBC-nek.
Amikor 2005-ben megismerkedtek a manchesteri repülőtéren, egyikük sem sejthette, hogy nem egyszerűen a véletlen sodorta egymás mellé őket. Két év barátság kellett ahhoz, hogy kiderüljön: valójában testvérek.
Egy név mindent megváltoztatott
Dave a repülőtéri buszállomás vezetője volt, Andrea pedig az italautomatákat szervizelte. Azonnal megtalálták a közös hangot, és az évek során olyan közel kerültek egymáshoz, hogy munka után is rendszeresen telefonáltak egymásnak, üzeneteket váltottak. Rengeteg dologban hasonlítottak, néha egymás mondatait is be tudták fejezni.
Egy alkalommal Andrea még azt is mondta Dave-nek: „Olyanok vagyunk, mint a testvérek, te meg én, nem?”
Egy nap aztán Dave elárult valamit, amiről korábban sosem beszélt: csecsemőként örökbe fogadták, és születésekor Stuart Proudlove-nak hívták.
Andrea szóhoz sem jutott.
„Mintha lefagytam volna, egy percig meg sem szólaltam” – mondta később.
A Proudlove ugyanis az ő leánykori neve volt. Ráadásul gyerekkora óta tudta, hogy volt egy bátyja, akit még az ő születése előtt örökbe adtak. Azonnal felhívta az édesanyját, Susant, és megkérdezte tőle a fiú születési dátumát. Az adatok egyeztek: 1966. március 24.
Karnyújtásnyira a családjától
Andrea autóba ült, hogy elvigye Dave-et az édesanyjukhoz. Útközben azonban újabb megdöbbentő dolog derült ki: Dave felismerte az utcákat.
Hihetetlen családi történet Manchesterből (Forrás: Getty Images)
Korábban buszsofőrként dolgozott, és rendszeresen azon az útvonalon közlekedett, amely éppen a vér szerinti édesanyja háza előtt vezetett el. Az iskola mellett is, ahová Andrea járt. Éveken át karnyújtásnyira volt a saját családjától, anélkül hogy tudott volna róla.
Amikor végre mindhárman találkoztak, elszabadultak az érzelmek.
„Rengeteget sírtunk. Aztán egyszerűen mindannyian megöleltük egymást” – mesélte Andrea. Gyerekkora óta tudta, hogy van valahol egy bátyja, és már kislányként megígérte az édesanyjának, hogy egyszer megtalálja.
Dave tízéves kora óta tudta, hogy örökbe fogadták, de boldog gyermekkora volt, és soha nem érezte, hogy feltétlenül meg kell keresnie a vér szerinti szüleit. Aztán egyszer csak kiderült, hogy a család, amelyről semmit nem tudott, két éven át ott volt az életében – a legjobb barátja személyében.
Édesanyjuk azóta meghalt, de Dave és Andrea hálásak, hogy Susan még megérhette a találkozást a fiával. A testvérek azóta is sok időt töltenek együtt, és igyekeznek bepótolni az elveszett éveket.
Andrea szerint a bátyja az ő „lottónyereménye”.
Ez is érdekelhet: Ezért szűnnek meg a férfi-nő barátságok felnőttkorban a pszichológus szerint
Kiemelt kép: Canva AI
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!