- A kutatások szerint a testbeszéd önmagában nem alkalmas a hazugság felismerésére.
- A hazugság nagy mentális terhelést jelent, ami elsősorban a válaszokban jelenik meg.
- Néhány egyszerű kérdés segíthet kiszűrni az ellentmondásokat anélkül, hogy bárkit vádolnánk.
Elfordítja a tekintetét? Pislog? Az orrát vakarja? Idegesen dobol az ujjaival? Biztosan hazudik! A filmek és a populáris pszichológia is ezt sugallja, a kutatások azonban mára egyértelműen megcáfolták azt az elképzelést, hogy a testbeszéd lebuktatja a hazug embert.
A Portsmouthi Egyetem pszichológusa, Sharon Leal szerint nincs olyan univerzális testbeszédjel, amely megbízhatóan leleplezné a hazugságot. Sőt, a gyakorlott hazudozók gyakran éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit várnánk.
A hazug emberek sokszor nyugodtabbnak tűnnek
A legtöbben úgy képzelik, hogy aki hazudik, fészkelődik, sokat mozog vagy kerüli a szemkontaktust. Valójában azonban a hazug ember gyakran tudatosan próbál uralkodni magán.
Figyeli a saját viselkedését, igyekszik természetesnek látszani, közben azt is lesi, hogy a másik fél elhiszi-e a történetét. Emiatt sokszor éppenhogy merevebbnek és mozdulatlanabbnak tűnik.
Ezért önmagában sem az orrvakarás, sem a tekintet elfordítása, sem a kézmozdulatok nem tekinthetők megbízható jelnek. Viszont bizonyos kérdésekkel leleplezhetjük, ha valaki nem mond igazat!
Nem kell hozzá poligráf, hogy leleplezzük a hazugságot
Ezek a kérdések nehezítik meg leginkább a hazugságot
A pszichológusok szerint nem az a cél, hogy rajtakapjunk valakit, hanem hogy olyan kérdéseket tegyünk fel, amelyekhez valódi emlékekre van szükség. Ez nagyban megnehezíti, ha valaki olyat akar elhitetni velünk, ami hazugság.
1. Kérjük meg, hogy mesélje el újra ugyanazt
Ez az egyik legismertebb vizsgája a hazugságnak, nem véletlenül kérdezik ki a rendőrök újra és újra a gyanúsítottakat. Aki igazat mond, második vagy harmadik alkalommal általában új részleteket is felidéznek, hiszen az emlékek fokozatosan aktiválódnak.
A hazug ember ezzel szemben sokszor ragaszkodik az előre begyakorolt történethez, ezért ugyanazokat a mondatokat ismétli, vagy éppen ellentmondásokba keveredik.
2. Kérjük meg, hogy fordított sorrendben idézze fel az eseményeket
Elsőre furcsának tűnhet, mégis az egyik leghatékonyabb technika. Például:
Mi történt közvetlenül azelőtt, hogy hazaértél? És azelőtt?
Aki valódi emlékből dolgozik, általában képes visszafelé is felidézni az eseményeket. A kitalált történetet azonban sokkal nehezebb ilyen módon újraépíteni.
Ez is érdekelhet: kicsoda Paul Ackman, a tudós, akinek soha, senki sem tud hazudni?
3. Tegyünk fel váratlan kérdéseket
A legtöbben csak a fő történetet készítik elő. A váratlan részletek azonban könnyen kibillenthetik őket. Például:
- Milyen volt a helyiség elrendezése?
- Hol ült melletted a másik ember?
- Milyen zenét játszottak?
- Ki érkezett meg először?
- Mire nézett az ablak?
Az igazat mondó ember sokszor könnyebben felidézi ezeket az apróságokat, míg a hazug bizonytalanabbá válhat.
4. Kérjük meg, hogy nevezzen meg ellenőrizhető részleteket
A kutatások szerint az igazat mondók szívesebben adnak olyan információkat, amelyek később ellenőrizhetők. Például kik voltak még ott, milyen számlát fizettek, melyik üzletben jártak, milyen jegyet vásároltak.
A hazug emberek ezzel szemben igyekeznek homályosan tartani a részleteket, mert nem szeretnének könnyen ellenőrizhető nyomokat hagyni.
Az ördög ügyvédje technika is sokat elárul
A pszichológusok egy másik érdekes módszert is vizsgáltak. Az úgynevezett ördög ügyvédje technika úgy működik, hogy először megkérik az embert, hogy mondja el, miért gondolja azt, amit állít.
Ezután arra kérik, hogy sorolja fel az ellenérveket is, vagyis próbáljon a saját álláspontjával szemben érvelni.
A kutatások szerint az igazat mondók általában sokkal lelkesebben és részletesebben beszélnek arról, amit valóban gondolnak, míg az ellenérvek felsorolása kevésbé gördülékeny. Aki hazudik, az viszont gyakran mindkét irányban hasonló stílusban válaszol, mert inkább a következetességre koncentrál, semmint a spontán gondolkodásra.
A cél nem a lebuktatás, hanem a tisztázás
Fontos hangsúlyozni, hogy egyetlen kérdés vagy egyetlen válasz alapján sem lehet biztosan kijelenteni, hogy valaki hazudik. A stressz, a szorongás, a rossz memória vagy egyszerűen az idő múlása is okozhat bizonytalanságot.
A szakemberek szerint ezért mindig a teljes beszélgetés mintázatát érdemes figyelni: mennyire részletesek a válaszok, mennyire következetes a történet, hogyan változik újabb kérdések hatására.
Nem árt az sem a hazugság leleplezéséhez, ha jók a megérzéseid! Teszteld, neked milyen jó az intuícód!
Fotó: Unsplash/Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!