- Ha mindig kedvesek és előzékenyek vagyunk, az krónikus stresszt jelenthet a szervezetünk számára.
- Miért nem jelenti a határhúzás azt, hogy önzővé vagy érzéketlenné válunk?
- Milyen testi és lelki előnye lehet annak, ha időnként nemet mondunk?
Természetesen nem arról van szó, hogy holnaptól sértegessük a kollégáinkat, ne törődjünk a szeretteinkkel, vagy az önérvényesítés nevében átgázoljunk mindenkin. A közösségi médiában terjedő gondolat valójában sokkal inkább azt jelenti, hogy ne legyünk mindenáron kedvesek, amikor ezért saját szükségleteinket, mentális egészségünket kell feláldoznunk.
Különösen a nőktől várják el gyakran, hogy békítsenek, segítsenek, türelmesen meghallgassanak mindenkit, és mosolyogva vállalják magukra az újabb feladatot. Ha pedig nemet mondunk, kimondjuk, hogy valami rosszul esik, vagy megvédjük a saját időnket, könnyen ránk sütik, hogy nehéz természetűek vagyunk.
A pszichológusok szerint azonban a tartós önfeladás és a vele járó érzelmi feszültség jóval nagyobb árat követelhet, mint gondolnánk.
Erősebb lehet az immunrendszerünk attól, hogy nemet mondunk?
Sajnos a határozottabb viselkedés önmagában nem teszi erősebbé az immunrendszert, vagy akadályozza meg az autoimmun betegségek kialakulását. Az összefüggés és a hatás inkább közvetett.
Ha folyton elnyomjuk a saját igényeinket, olyan helyzetekben is igent mondunk, amelyek kimerítenek bennünket, és állandóan mások reakcióitól tartunk, könnyen tartós stresszállapotba kerülhetünk. A krónikus stressz pedig a hormonrendszeren és az idegrendszeren keresztül módosíthatja az immunsejtek működését, felboríthatja a gyulladásos folyamatok szabályozását, és gyengítheti bizonyos kórokozókkal szembeni védekezésünket.
Ez is érdekelhet: ebből az egy dologból derül ki, valóban kedves vagy-e
Vagyis nem a kevésbé kedves viselkedés gyógyít bennünket. Az segíthet, ha kevesebb olyan helyzetben tartjuk magunkat, amely folyamatos készenlétre és önmegtagadásra kényszerít.
Különösen sok nőt érint ez a kérdés
Az autoimmun betegségek valóban több nőt érintenek, ezt már tudományosan is igazolták. A Stanford Medicine összefoglalója szerint az Amerikai Egyesült Államokban autoimmun betegséggel élők akár négyötöde nő lehet.
Ezt a különbséget azonban nem lehet egyszerűen azzal magyarázni, hogy a nők gyakrabban nyomják el az érzéseiket vagy túl sokat vállalnak magukra. A háttérben hormonális, genetikai és kromoszomális tényezők is állnak; a kutatók többek között a két X-kromoszóma immunológiai hatását vizsgálják.
A társadalmi elvárások ugyanakkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sok nő hosszabb ideig éljen érzelmi túlterheltségben.
Ha mi gondoskodunk mindenki más jóllétéről, miközben saját fáradtságunkat, dühünket vagy kényelmetlenségünket következetesen figyelmen kívül hagyjuk, a szervezetünknek ritkán adunk lehetőséget a valódi regenerálódásra.
A határhúzás egyik előnye, hogy csökkentheti a feszültséget
Amikor nemet mondunk egy újabb feladatra, nem vállalunk be egy számunkra megfizethetetlen programot, vagy kilépünk egy folyamatosan bántó kapcsolatból, nem közvetlenül az immunsejtjeinket irányítjuk. A stresszforrások egy részét azonban megszüntethetjük.
Ennek hatására könnyebben maradhat időnk aludni, mozogni, rendszeresen enni és olyan emberekkel találkozni, akik mellett biztonságban érezzük magunkat. Ezek a mindennapi tényezők hosszú távon sokkal kézzelfoghatóbban támogatják az egészségünket, mint bármilyen hangzatos internetes módszer.
Az Amerikai Pszichológiai Társaság a tartós stressz csökkentésére többek között a feladataink újragondolását, a reálisabb elvárásokat, a segítségkérést és a támogató emberi kapcsolatok ápolását javasolja.
A határhúzás meglepően jótékony hatással lehet az egészségünkre (Forrás: UNsplash/Gustopo)
Mit jelent egészséges módon kevésbé kedvesnek lenni?
Nem kell bántón viselkednünk persze az emberekkel. Inkább azt tanuljuk meg, hogy a kedvesség ne járjon automatikusan a saját határaink feladásával.
A gyakorlatban ez jelentheti, hogy magyarázkodás nélkül elutasítunk egy programot. Jelezzük, ha egy vicc sértő számunkra. Nem válaszolunk azonnal minden üzenetre, és nem vállalunk felelősséget más felnőttek érzelmi reakcióiért. A hangnemünk viszont továbbra is maradjon tiszteletteljes, miközben a mondanivalónk határozottan átjön.
Hasznos mondat lehet például:
- „Ezt most nem tudom elvállalni.”
- „Erre nincs kapacitásom.”
- „Így nem szeretném folytatni ezt a beszélgetést.”
Kevesebb elfojtott dühvel a kapcsolataink is őszintébbé válhatnak
Az állandó kedvesség nem mindig valódi kedvesség. Előfordul, hogy mosolyogva beleegyezünk valamibe, miközben belül már haragszunk, sértettek vagyunk és kimerültünk. A felgyülemlett feszültség végül cinizmusban, váratlan kitörésben vagy teljes érzelmi eltávolodásban jelenhet meg.
A határhúzás ezzel szemben lehetőséget ad arra, hogy még azelőtt jelezzük a problémát, mielőtt neheztelés alakulna ki. Mondhatjuk azt, hogy most nem tudunk segíteni, nem szeretnénk erről beszélni, vagy számunkra elfogadhatatlan az adott viselkedés. Ettől nem válunk kevésbé empatikussá. Éppen ellenkezőleg: nagyobb eséllyel adunk őszinte igent, amikor valóban szeretnénk jelen lenni.
Hogyan reagálsz stresszhelyzetekben? Töltsd ki a kvízt és nézd meg!
Fotó: Getty Images, Unsplash
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!