- Mi is pontosan a meteocunami?
- A meteocunami ritka, de nem teljesen ismeretlen az Adrián.
- Gyakoribbá válhat-e a légköri jelenség a globális felmelegedés hatására, és kell-e tartanunk tőle?
Szerda késő este szokatlan látvány fogadta a horvátországi Hvar szigetén fekvő Stari Grad lakóit és turistáit. A rakpartot előbb elárasztotta a tenger, majd a víz olyan gyorsan visszahúzódott, hogy több kikötött hajó is megfeneklett.
Hasonló, hirtelen tengerszint-ingadozást észleltek az Isztriai-félszigettől a közép-dalmáciai szigetekig. Pulában és Zára (Zadar) alacsonyabban fekvő partszakaszain szintén kilépett a tenger a medréből – írja az nlc.hu. A jelenséget a szakértők szerint egy Észak-Olaszország feletti, Adria térségébe vonuló vihar okozta. Az eseménynek szerencsére nem volt súlyos sérültje.
Meteocunami lepte meg a turistákat Horvátországban
„A turisták megrémültek, feltehetően most találkoztak először hasonlóval. A víz néhol térdig ért, és elérte a közeli épületek bejáratát is, ezért többen sietve menekültek a közeledő hullámok elől” – számolt be egy helyi lakos a Dalmatia Danasnak.
Bár a jelenség egy földrengés keltette szökőárra emlékeztetett, Dorian Ribarić, a horvát RTL meteorológusa szerint a dalmát kikötőkben észlelt esemény nem klasszikus cunami volt. A felvételek és az Adriai-tenger felett egyidejűleg átvonuló erős zivatarrendszer alapján nagy valószínűséggel meteocunami állhat a háttérben, egy olyan légköri eredetű hullám, ami máskor is előfordult már a dalmát öblökben. A leghíresebb feljegyzett eset 1978. június 21-én történt Vela Lukában, Korčulán.
Kapcsolódó: A tengerek egyre gyorsabban savasodnak – és ennek mi is megfizethetjük az árát
A tektonikus (vagy klasszikus) cunamit tenger alatti földrengések, vulkánkitörések vagy földcsuszamlások indítják el. Ezzel szemben a meteocunami – mint arra az elnevezése is utal – meteorológiai eredetű, kialakulásában a zivatarokhoz és viharrendszerekhez kapcsolódó hirtelen légnyomásváltozások játszanak döntő szerepet.
Stari Grad kikötője. (Forrás: Getty Images)
Vagyis meteocunamival akkor lehet számolni, amikor egy gyorsan mozgó légköri zavar hullámot kelt a tenger felszínén. Ha a légköri zavar és a tenger hullámai közel azonos sebességgel haladnak, a két mozgás felerősíti egymást, és a hullám is egyre nagyobbá válik. A hatás pedig tovább fokozódhat, amikor a hullám egy hosszú, keskeny és sekély öbölbe ér, például olyan helyeken, mint Stari Grad, Vrboska és Vela Luka.
Gyakoribbá válhatnak?
Ribarić szerint egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a kérdésre biztos választ tudjanak adni, a tudósok mindenesetre nem zárják ki az éghajlatváltozás lehetséges hatásait. „Vannak arra utaló jelek, hogy a melegedő légkör kedvez a meteocunamik kialakulásának, és az események felerősödhetnek az Adriai-tenger középső részén, de ezek a becslések még mindig bizonytalanok, és viszonylag korlátozott számú szimulált eseten alapulnak” – mondta.
Mekkora veszélyt jelenthet egy meteocunami?
A legtöbb meteocunami túl kicsi ahhoz, hogy észrevegyük, vagy komolyabb veszélyt jelentsenek, a nagyobb hullámok viszont áradásokat és erős áramlatokat is létrehozhatnak, rosszabb esetben elsodorhatják a vízben vagy a part közelében tartózkodókat, megrongálhatják a hajókat, és elönthetik az alacsonyan fekvő partszakaszokat.
A kockázatot tovább növelheti, hogy a hullámok esetenként váratlanul, esőzések és erős széllökések nélkül érkeznek. Nem beszélve a manapság tapasztalt extrém időjárási helyzetekről, amelyek a tenger viselkedését is kiszámíthatatlanabbá teszik. Visszamondani a nyaralást ezért mindenesetre nem kell, a meteocunami – bár nem teljesen ismeretlen –, ritka jelenségnek számít az Adrián. A kutatók a térségben folyamatosan vizsgálják a légköri zavarok és a vízmozgások kapcsolatát, és olyan pontos előrejelző rendszereken dolgoznak, amelyek időben jelezhetik az esetleges veszélyt.
Ez is érdekelhet: A klímaváltozás hatásai miatt a cunamiveszéllyel is előbb kell számolni?
Kiemelt kép: Zadar, Horvátország (Getty Images)
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!