- A korszerű mosószerek, mosógépek, öblítők és textilápolók világában kevesen ragaszkodunk a keményítő használatához, holott olcsó, egyszerűen alkalmazható és kifejezetten környezetbarát megoldásnak számít.
- Mikor és hogyan használhatjuk?
- És mikor kerüljük el inkább? Mutatjuk.
A keményítő egy természetes eredetű szénhidrát, amelyet növények állítanak elő – gondoljunk csak a kukoricára vagy a burgonyára, amelyek elsődleges keményítőforrásnak számítanak a konyhában.
A finom, fehér por elsősorban sűrítőanyagként funkcionál a gasztronómiában, holott a háztartás számos területén is hasznunkra válhat. Alkalmas ruhák és ágyneműk keményítésére, megkönnyítheti a vasalást, segíthet megőrizni a textíliák formáját, sőt egyesek természetes tisztítószerként, szagtalanítóként vagy folteltávolítóként is alkalmazzák.
Miért jó választás a keményítő?
A ruhákhoz használt keményítő ugyanaz az alapanyag, amelyet a konyhában is ismerünk – ami az élelmiszerekben sűrítőanyagként működik, az a textileken vékony bevonatot képez a szálak felszínén. A keményítő a vasalás során gyakorlatilag rögzíti az anyag formáját, így az tovább maradhat sima és rendezett.
A finom, fehér por elsősorban sűrítőanyagként funkcionál a gasztronómiában, holott a háztartás számos területén is hasznunkra válhat. (Forrás: Getty Images)
Nagymamáink bevált módszere volt a keményítőt vízzel keverni, majd az anyagra permetezni vasalás előtt, hogy a frissen mosott ruhadarabok gyűrődésmentesebbek legyenek. A keményítő egyik legnagyobb előnye tehát, hogy a szálak külső felületén védőpajzsként működik, ami különösen akkor lehet előnyös, ha kifogástalan megjelenésre törekszünk, például üzleti vagy ünnepi környezetben.
Kapcsolódó: 7 tipp, hogy gyorsan lezavard a vasalást
A keményítős védőrétegnek hála a por és az izzadság nehezebben ivódik be a textilszálak közé. Sőt, a keményítővel kezelt anyagok felületén a vasaló is könnyebben siklik végig, így pikk-pakk, különösebb erőfeszítés nélkül érhetünk el sima, egyenletes eredményt, ami különösen a vastagabb pamutanyagoknál, lenruházatnál vagy könnyen gyűrődő ingek esetén lehet látványos.
Így használd a keményítőt a ruhákhoz
Ruhakeményítőt ma már többféle formában is választhatunk, így mindenki megtalálhatja a számára legpraktikusabb megoldást.
- A spray változat gyors és kényelmes választás lehet vasalás előtt, különösen gallérokhoz és mandzsettákhoz.
- A folyékony keményítőt áztatással és mosógépben is használható.
- A por állagú, étkezési változat hatásmechanizmusa erőteljesebb, használata ráadásul gazdaságosabb is, mint a bolti változatoké.
A keményítő főleg természetes szálas anyagokon működik jól, ilyen például a pamut, a len, a vászon, illetve kisebb mennyiségben az olyan kevert szálas anyagokat is kezelhetjük vele, mint a pamut-poliészter.
Kapcsolódó: Ecet öblítő helyett – így használd, hogy valóban puhábbak legyenek a ruhák
Ha nem szeretnénk drága drogériás termékekre költeni, pillanatok alatt összedobhatjuk a saját, házilag kikevert ruhakeményítőnket is. Ehhez mindössze három alapanyagra lesz szükségünk: 1 evőkanál kukoricakeményítőre, pár csepp természetes illóolajra és kb. 5 dl vízre. Egy tálban keverjük össze alaposan az összetevőket, töltsük az egészet egy szórófejes flakonba, rázzuk fel erősen, és már spriccelhetjük is a vasalásra váró ruhákra.
A kukoricakeményítő egyik nagy előnye, hogy jó nedvszívó képességgel is büszkélkedhet, vagyis magába szívja a zsíros foltokat, mielőtt azok végleg beivódnának a textilrostokba – írja az nlc.hu. Amennyiben nem várunk sokat, és frissen kezeljük a foltot, megszabadulnunk is könnyebb lesz tőle. Ha megtörtént a baj, szórjunk kukoricakeményítőt a kezelendő részre, várjunk körülbelül 30 percet, majd seperjük le a keményítőt és mossuk ki a ruhát a szokott módon.
Vannak helyzetek, amikor jobb elkerülni
Számos előnye ellenére a keményítő nem minden anyag esetén működik jól. A selyem és a kasmír például elveszítheti laza, természetes esését, a bársony, a velúr és a gyapjú merevvé, szúrósabbá és érdesebbé válhat, a stretch szövetek, sportruházatok pedig veszíthetnek a rugalmasságukból, és még a légáteresztési képességük is csökkenhet.
A keményítő használatát az érzékeny, ekcémára hajlamos bőrűeknek is ajánlott kerülniük, hiszen egyes esetekben irritációt, viszketést és bőrgyulladást is kiválthat. A túlzásba vitt keményítés az anyag élettartamának sem kedvez – a textilrostok könnyen elvékonyodhatnak és megtörhetnek, így elegáns ingek, ágyneműk vagy alkalmi ruhadarabok esetén elegendő lehet minden második-harmadik mosás után keményíteni.
Ez is érdekelhet: Mi a módosított keményítő, és mi vele a gond?
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!