- A poliészter valóban műanyag alapú textil, és mikroműanyagokat bocsáthat ki mosás közben.
- A pamut és más természetes anyagok előállítása is komoly környezeti terheléssel járhat.
- Szakértők szerint nemcsak az számít, miből készül egy ruha, hanem az is, mennyi ideig hordjuk.
Az elmúlt hónapokban valóságos „anti-poliészter” hullám söpör végig a közösségi médián. Influenszerek mutatják meg, hogyan száműzik a műszálas ruhákat a gardróbjukból, mások egyenesen toxikusnak nevezik a poliésztert, és egyre többen esküsznek arra, hogy kizárólag természetes anyagokat hajlandók viselni.
A jelenség mögött többféle motiváció áll. Van, aki a kényelmet keresi, más a fenntarthatóság miatt váltana, és sokan egyszerűen szeretnék elkerülni a műanyag alapú textileket. A szakértők szerint azonban a kérdés sokkal összetettebb annál, mint hogy a pamut jó, a poliészter rossz.
Tény: a poliészter valójában műanyag
A poliészter alapvetően egy műanyag típusú textilszál, amelyet kőolajszármazékokból állítanak elő. A textilipar azért imádja már az 1950-es évektől kezdve, mert olcsó, tartós, kevésbé gyűrődik, gyorsan szárad és könnyen kezelhető. Tulajdonképpen ezért lett a fast fashion egyik alapanyaga is.
A probléma ott kezdődik, hogy a poliészter rendkívül lassan bomlik le. Egyes becslések szerint akár több száz évig is megmaradhat a környezetben, miközben a mosás során mikroműanyagok kerülhetnek a vizekbe, onnan pedig a testünkbe, ezzel a tudattal élni pedig elég nyomasztó.
De most akkor mérgező a poliészter?
A kutatók ma már az óceánoktól kezdve az emberi vérmintákig szinte mindenhol találnak mikroműanyagokat, bár annak pontos egészségügyi hatásairól még mindig nincs teljes tudományos konszenzus. Egyes kutatások összefüggést találtak a mikroműanyagok és a gyulladásos bélbetegség között – a bélgyulladásban szenvedőknél szignifikánsan magasabb mikroműanyag-koncentrációt mértek, mint az egészséges embereknél.
A műszálas textilekből mikroműanyag válik ki mosáskor, dörzsölődéskor
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden poliészter ruhadarab automatikusan mérgező lenne.
A természetes anyagok sem hibátlanok
A közösségi médiában gyakran úgy jelenik meg a pamut vagy a len, mint a fenntartható divat tökéletes megoldása. A valóság azonban itt sem fekete-fehér.
Ez is érdekelhet: Milyen ruhatípusokból ne vegyél soha használtat? Ezt kell tudnod feltétlenül!
A hagyományos pamuttermesztés például óriási vízigénnyel jár. Egyetlen farmer előállításához akár 7-10 ezer liter vízre is szükség lehet, miközben a nagyüzemi termesztés sok esetben jelentős növényvédőszer-használattal társul. A szakértők szerint különösen problémás, hogy a pamutot gyakran olyan régiókban termesztik, ahol eleve vízhiány van.
Ráadásul a természetes anyagok előállítása sem mindig környezetbarát. A gyapjúhoz állattartás szükséges, a selyem rendkívül energiaigényes lehet, és sok prémium textil vegyszeres kezeléseken megy keresztül. Vagyis önmagában attól, hogy valami 100% természetes, még nem biztos, hogy fenntarthatóbb.
Miért lett ennyire népszerű a poliészter?
Ahogy már szó volt róla, a poliészter kevésbé gyűrődik, könnyebben tisztítható, ellenállóbb a foltokkal szemben, és sokkal olcsóbb, mint a legtöbb természetes anyag. Ez különösen fontos szempont sok család számára, hiszen nem mindenki engedheti meg magának a drága lenruhát vagy az organikus pamutból készült darabokat.
Ez is érdekelhet: A szocialista poliészterprogram sztárja – az otthonka
A szakértők szerint emiatt veszélyes leegyszerűsíteni a kérdést morális szintre. Nem mindenki vásárolhat kizárólag fenntartható luxusmárkáktól, és ettől még senki sem lesz „rosszabb” fogyasztó.
A fast fashion a valódi probléma
A textilipari szakértők szerint a környezeti károk jelentős része nem egyetlen anyagtípusból fakad, hanem abból, ahogyan ma ruhát fogyasztunk. Ma már teljesen megszokott lett, hogy valaki vesz egy új ruhát minden eseményre, majd alig hordja újra. A gyorsan változó trendek és az ultraolcsó fast fashion darabok miatt rengeteg textil végzi rövid időn belül szemétlerakókban.
És ez nemcsak a poliésztert érinti. A kidobott pamutruhák is terhelik a környezetet, főleg ha festékanyagokkal, vegyi kezelésekkel vagy műszálas keverékekkel készültek. A szakértők szerint ezért sokkal fontosabb kérdés, hogy mennyi ideig hordunk egy ruhát, mint az, hogy kizárólag természetes vagy mesterséges szálból készült-e.
Akkor most mit érdemes vásárolni?
A válasz nem az, hogy azonnal dobjunk ki minden poliészter ruhát. Sokkal inkább érdemes tudatosabban vásárolni. Kevesebb, jobb minőségű darabot választani, tovább hordani a meglévő ruháinkat, és lehetőség szerint second hand vagy vintage opciókban gondolkodni.
Az is jó kompromisszum lehet, ha természetes és mesterséges szálakat kombináló ruhákat választunk, különösen akkor, ha ezek tartósabbak és hosszabb életűek. A szakértők szerint a fenntartható divat nem a tökéletes gardróbról szól, hanem a tudatosabb döntésekről. Valójában az a legkörnyezetbarátabb ruhadarab, ami már ott van a szekrényünkben.
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!