Miközben az AI-alapú eszközök egyre nagyobb hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra, az Egyesült Államokban egyre több fiatal választ olyan kétkezi szakmákat – például villanyszerelő, asztalos vagy vízvezeték-szerelő –, amelyekre a mesterséges intelligencia hatása egyelőre nem terjed ki.
A tengerentúlon ezek a pályák ma már különösen vonzóak, hiszen stabil jövedelmet kínálnak, és nem feltétlenül igényelnek egyetemi végzettséget. A Kickresume elemzése szerint az amerikai
friss diplomásoknak ma már jóval több időbe telik stabil állást találni,
mint korábban. Németországban is hasonló a helyzet: 2025-ben több mint 45 000, 30 év alatti diplomás volt munkanélküli – szemben a 2018-as körülbelül 25 000-rel.
Magyarországon jelenleg nincs olyan részletes, friss statisztika, amely kifejezetten a fiatal diplomás munkanélküliek számát mutatná, ugyanakkor a tendenciák itt is hasonló irányba mutatnak. A diplomások számának növekedése fokozza a versenyt az álláspiacon, miközben több gyakorlati szakmában továbbra is jelentős munkaerőhiány tapasztalható.
Eltérő gondolkodásúak előnyben
Karp szerint azonban nemcsak a szakmai képzés számít – a neurodivergens emberek is előnybe kerülhetnek. A neurodiverzitás azt jelenti, hogy az emberek agya eltérő módon működik: ide tartozik például az ADHD vagy az autizmus spektrumzavar. Bár a fogalom tudományos megítélése vitatott, Karp lehetőséget lát benne. „Egy AI által dominált világban a neurodivergens emberek
másképp látják a dolgokat, és mernek új kockázatokat vállalni”
– olvasható a szakértő nyilatkozata a a Libertatea online hírportál cikkében. Ő maga diszlexiával él, ami megnehezíti az olvasást és az információfeldolgozást, mégis úgy véli, ez hozzájárult ahhoz, hogy kreatívabban közelítse meg a problémákat, és könnyebben alkalmazkodjon a gyors technológiai változásokhoz.
A mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot: egyes szellemi munkákat kiszoríthat, miközben felértékeli a kétkezi szakmákat és az eltérő gondolkodásmódokat (Forrás: Getty Images)
Az AI térnyerése így csökkentheti a hagyományos egyetemi végzettség jelentőségét, miközben felértékelődik a gyakorlati tudás és a különböző gondolkodásmódok szerepe.
Szakmák, amit az AI részben vagy teljesen kiválthat
A kreatív munkák automatizálása egyre komolyabb kihívást jelent a munkaerőpiacon. Egyes szakértői becslések szerint a mesterséges intelligencia az írói feladatok akár 85%-át is képes átvenni, míg a programozás, az újságírás és az adatelemzés területén az automatizálható feladatok aránya akár a 90%-ot is meghaladhatja.
A leginkább veszélyeztetett szakmák közé tartoznak például:
- fordítók és tolmácsok,
- történészek,
- matematikusok,
- korrektúrázók,
- programozók,
- írók és újságírók,
- ügyfélszolgálati munkatársak,
- marketing- és értékesítési szakemberek,
- webfejlesztők,
- pénzügyi tanácsadók.
Mely munkák maradnak emberközeliek?
A legkevésbé automatizálható munkák között szerepelnek például:
- útkarbantartók,
- veszélyes anyagokkal dolgozó szakemberek,
- takarítók,
- masszőrök,
- orvosok, egészségügyi asszisztensek,
- tetőfedők,
- vasúti karbantartók stb.
Ezekben az esetekben az AI a feladatok kevesebb mint 10%-át tudja átvenni. A jövő munkaerőpiacán tehát úgy tűnik, két nagy csoport kerülhet igazán előnybe:
- a gyakorlati, fizikai, segítő szakmák szakemberei, akik nehezen helyettesíthetők gépekkel, illetve
- azok, akik másképp gondolkodnak, és képesek kreatívan alkalmazkodni a gyors változásokhoz.
Egy biztos, a rugalmasság, a tanulási képesség és az egyedi látásmód fontosabb lesz, mint valaha.
Kiemelt kép: Getty Images
