- Kamaszkorban a gyerek egyszerre akar eltávolodni és mégis kapaszkodni a szülőbe.
- A szülő szerepe megváltozik, és ez óhatatlanul nehézséget okoz.
- Mutatunk 3 tippet, ami gördülékenyebbé teszi a szülő-gyerek viszonyt.
Van egy jól hangzó mondat, amit tulajdonítottak már Goethének, de a 20. század nagy nevű pszichoterapeutájának, Virginia Satirnak is. A mondat így szól: a gyerekeknek két dologra van szükségük: gyökerekre és szárnyakra.
Ez a kettősség kamaszkorban kulminál, hiszen ez az a furcsa életszakasz, amikor a gyerek egyszerre húzódik el a szülőtől – és közben még mindig szüksége van rá. Több szabadságot kér, több saját döntést, több teret. A szülő pedig gyakran tanácstalan: meddig engedjem, mikor szóljak bele, és hogyan maradhatok jelen úgy, hogy ne érezze kontrollnak?
3 tipp, hogy hatékonyan támogasd a kamaszgyereket
A pszichológusok szerint a kamaszoknak valójában nem kevesebb szülőre van szükségük, hanem másfajta jelenlétre. Olyanra, amely egyszerre hagy teret az önállóságnak és tartja meg a kapcsolat biztonságát.
1. Adj több önállóságot, de maradj elérhető
Françoise Dolto, francia gyermekpszichoanalitikus mondta: „A serdülő nem elszakadni akar a szüleitől, hanem új módon kapcsolódni hozzájuk.” A kamasz egyik legfontosabb fejlődési feladata az önállósodás. Ehhez szüksége van saját döntésekre, saját tapasztalatokra – és igen, néha saját hibákra is.
Szülőként nehéz lehet visszalépni, mert úgy érezzük, mintha kiengednénk a kezünkből az irányítást.
A kutatások azonban azt mutatják, hogy azok a fiatalok lesznek magabiztosabbak, akik megtapasztalhatják: a szüleik bíznak bennük. A lényeg, hogy a háttérben ott maradjon az üzenet: meg tudod oldani, de ha kell, itt vagyok.
2. A kamasz támogatása: irányítás helyett beszélgetés
Kisgyerekkorban a szülő sokszor szervez, dönt, megold. Kamaszkorban viszont érdemes szerepet váltani: az irányítóból inkább háttértámogatóvá válni. Ez azt jelenti, hogy nem minden kérdésre adunk azonnal kész választ, nem mindent adunk készen. Néha elég visszakérdezni: te mit gondolsz, mi lenne a jó megoldás?
Kapcsolódó: 9 mondat, amit sose mondj a kamasz lányodnak
Ezzel nemcsak gondolkodásra ösztönözzük a gyereket, hanem azt is üzenjük: számít a véleménye. És ez nagyon fontos üzenet.
A kamaszok sokszor meglepően érett válaszokra jutnak, csak idő kell, amíg kimondják.
A kamaszok a legváratlanabb helyzetekben tudnak megnyílni (Fotó: Getty Images)
3. A jó szülő–kamasz kapcsolat a hétköznapok apró pillanataiban épül
Tina Fey amerikai színésznő egyszer viccesen arról beszélt az egyik amerikai talk show-ban, hogy ha kamasz gyereked van, és szeretnél hozzá közelebb kerülni, az nagyjából ahhoz hasonló, mint amikor a munkahelyedben titokban belezúgtál egy kollégádba.
Próbálod lazán, csak úgy épp egy félmondattal odavetni, hogy a többiekkel épp vacsorázni készülünk, ha esetleg van kedve, csatlakozzon… ilyen és ehhez hasonló próbálkozásait ecseteli a műsorban. A közönség pedig nevet, hiszen annyira igaz, amit mond!
A kamaszok ritkán ülnek le „nagy beszélgetésekre”.
A fontos mondatok gyakran a legváratlanabb helyzetekben hangzanak el: autózás közben, vacsorakészítésnél vagy amikor épp a hűtő előtt álltok. A pszichológusok ezt mikrokapcsolódásnak nevezik: rövid, spontán pillanatokat, amikor figyelünk egymásra. Nem kell mindig mély témákról beszélni.
Néha elég egy közös sorozat, egy séta vagy pár félmondat a napjáról. Ezekből a kis hidakból épül az a biztonság, amely mellett a kamasz el tud indulni a saját útján, anélkül, hogy magányosnak érezné magát.
