• A denevérekről számtalan tévhit kering, különösen a koronavírus-járvány óta. 
• Valójában azonban nincs mitől tartani, a repülő emlősök jelenléte csupa jó dolgot jelent.
• Mit tehetünk, ha egy denevér véletlenül a lakásban landol? Mutatjuk! 

Az éjszakai égbolton átsuhanó denevérekről sok tévhit kering, a tudomány azonban ezek többségét ma már alaptalannak tartja. Nem, a denevérek szerencsére nem akadnak a hajunkba, hála a visszaverődő hanghullámoknak, melyek segítségével pillanatok alatt képesek kikerülni az akadályokat – jelen esetben az embert.

A denevérek ráadásul nem agresszív lények, és nem keresik a kapcsolatot az emberrel sem. Ha mégis közel repülnek hozzánk, az általában az üldözőbe vett rovarok miatt lehet. Mint minden vadon élő állat, úgy a denevérek is hordozhatnak kórokozókat, ám a fertőzés kockázata rendkívül alacsony, különösen akkor, ha nem próbáljuk megfogni vagy megzavarni őket.

Miért hasznos, ha denevérek élnek a közelünkben?

A „kártevő” jelző szintén félrevezető. Valójában épp az ellenkezője igaz. A denevérek a világ emlősfajainak jelentős részét képviselik, és kulcsszerepet játszanak az éjszakai ökoszisztémákban is. Jelenlétük tehát több szempontból is pozitív a környezet és az ember számára. 

A denevérekre tekinthetünk egyfajta „biológiai rovarirtóként” is, hiszen egyetlen éjszaka alatt akár több ezer rovart – köztük szúnyogokat – is elfogyaszthatnak, hozzájárulva ezzel a természetes ökológiai egyensúlyhoz, és jelentősen csökkentve a szúnyogok és más kellemetlen rovarok számát. Ha egy kertben vagy lakóövezetben rendszeresen megjelennek, az többnyire azt jelenti, hogy a környezet természetes egyensúlya működik, és bőséges a rovarállomány is.

Magyarországon minden denevér védett, bántalmazásuk és szálláshelyeik elpusztítása szigorúan tilos (fotó: Unsplash/Nils Bouillard)

A denevérek a rovarpopulációk természetes szabályozásával csökkenthetik a rovarirtó szerek használatának szükségességét, ami a környezet és az emberi egészség szempontjából is kedvező. Ahol denevérek élnek, ott általában stabilan működik az ökoszisztéma: van elegendő táplálék, búvóhely, és viszonylag alacsony a környezeti terhelés is.

Kapcsolódó: Váratlan látogatók – a denevértől a rókáig

A denevérek éjszakai életmódot folytató emlősök. Alkonyat után hagyják el nappali búvóhelyeiket – például faodvakat, sziklaréseket vagy épületek rejtett üregeit –, hogy táplálék után kutassanak. A lakóházak környéke gyakran ideális vadászterület számukra, lévén, hogy a mesterséges fényforrások, a kertek, a zöldfelületek és a vízforrások közelében sok a rovar.

Ha tehát denevéreket látunk a kertünk felett repkedni, nem kell megrémülni, eszük ágában sincs bejutni a lakásunkba – egyszerűen rovarokra vadásznak.

Mit tegyünk, ha denevér repül a lakásba?

Echolokációs tájékozódási képesség ide vagy oda, még a legjobb denevérekkel is megeshet, hogy a vadászat hevében véletlenül betévednek egy nyitott ablakon.

Fontos, hogy ilyenkor se essünk pánikba, és ne próbáljuk meg bántani az állatot!

A legjobb, amit tehetünk, ha lekapcsoljuk a villanyt a helyiségben, kinyitjuk teljesen az ablakot vagy az erkélyajtót, szabad repülési útvonalat hagyva ezzel az udvar felé. A denevér általában néhány percen belül magától kirepül.

Ha az állat valami miatt, például sérülés vagy kiszáradás végett leszáll, és nem is repül tovább, inkább ne fogjuk meg puszta kézzel. Húzzunk kesztyűt, helyezzük óvatosan egy dobozba (soha ne fogjuk meg a denevért a szárnyánál lógatva, mert könnyen ficamot vagy törést okozhatunk vele), kínáljuk meg egy kupaknyi vízzel, majd értesítsük a területileg illetékes mentőhelyek egyikét.

Magyarországon minden denevérfaj védett, bántalmazásuk és búvóhelyeik elpusztítása szigorúan tilos. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján részletesen is olvashatsz arról, mit tehetsz és kit értesíthetsz, ha bajbajutott denevért találsz.

Ez is érdekelhet: A talált madárfiókák többsége nem árva, nem szorul megmentésre, ne szedjük össze őket!

Kiemelt kép: Unsplash/Amr Miqdadi