Amióta kirobbant a botrány a Beckham családban, sokan felteszik a kérdést: kinek van igaza, a szülőnek vagy a gyereknek? Hol húzzuk meg a határainkat? Jó ötlet-e megszakítani a kapcsolatot a szülőkkel? És ha igen, van-e visszaút?

A fenti kérdésekkel való szembesüléshez persze nem szükséges híresnek lenni, hiszen átlagemberként is sokan szembe találkozunk velük például az ünnepek során vagy bármelyik családi összejövetelen. Gyakran évek óta felmerülő téma, hogy megszakítjuk a kapcsolatot azokkal a családtagokkal, akik rosszul bánnak velünk vagy nem tartják tiszteletben a határainkat.

Az ünnepek környéki feszültség érthető, hiszen ilyenkor több időt töltünk olyan rokonokkal, akik megsértenek, bántanak vagy figyelmen kívül hagynak minket. A szakértők egy része is azt tanácsolja, hogy lépjünk ki a mérgezőnek tartott kapcsolatokból, és értékeljük újra magunkban a család fogalmát. Hogy valóban azok állnak a legközelebb hozzánk, akikkel vérrokonsági viszonyt ápolunk vagy azok, akikkel kölcsönös szereteten és tiszteleten alapul a kapcsolatunk.

5 kérdés, mielőtt megszakítod egy családtaggal a kapcsolatot

A válasz természetesen közel sem egyszerű, hiszen számos tényező befolyásolja. A leválás a legtöbbször egy hosszú folyamat végén történik meg, gyakran nem is tudatosan. Pedig akármilyen fájdalmas is, érdemes átgondolni a kapcsolatot, hogy számunkra megfelelő döntést hozhassunk. Az alábbi kérdések segítenek tisztábban látni a helyzetet, hogy valóban a szakítás-e a legjobb döntés.

1. Valóban indokolt ez a drasztikus lépés?

Az első és talán a legfontosabb kérdés, amit mindenki csak maga tud eldönteni. Természetesen extrém esetekben senki nem csodálkozhat a kapcsolat megszakításán. Ilyen például, amikor az illető fizikai vagy érzelmi bántalmazást követ el, vagy ha a viselkedése súlyosan rontja a mentális egészséget.

Kapcsolódó: 4 szabály, hogy válás után se sérüljön a gyerek

Ám fontos emlékezni arra, hogy mások hasonló helyzetben eltérő döntést hozhatnak, és ez rendben van. Nem egyformán látjuk például, ha valaki következetesen nem tartja tiszteletben az általunk kijelölt személyes határokat, hiszen eltérő a személyiségünk, a toleranciaküszöbünk.

2. Maradt a kapcsolatban bármi jó?

Még a konfliktusokkal teli kapcsolatokban is előfordulhatnak jó pillanatok. Bár gyakran mentálisan kimerülten távozunk egy-egy találkozás után, vagy megkérdőjelezzük önmagunkat, lehetnek pozitív beszélgetések, szép emlékek, érzelmi kötődés.

Ha vannak a kapcsolatnak megmenthető részei, érdemes lehet más változtatásokat kipróbálni a teljes megszakítás előtt.

Polarizált világunkban számos téma van, ami triggerel bennünket, és képesek vagyunk fél perc alatt egymásnak ugrani vagy sértődötten elvonulni. Jó ötlet tudatosítani magunkban, hogy az emberi hitrendszerek összetettek, de lehet, hogy van annyi közös pont a másikkal, hogy megmaradjon a kapcsolat.

Érdemes végiggondolni, hogy menthető-e még a kapcsolat (Fotó: Canva)

3. Történt próbálkozás a kapcsolat helyrehozására?

Előfordul, hogy a családtagok megbánják korábbi tetteiket. Bocsánatot kérnek, és megpróbálnak jóvátenni mindent azzal, hogy megváltoztatják a viselkedésüket. Az is lehet, hogy egyszerűen nem látják, mennyi fájdalmat okoztak nekünk.

Utóbbi gyakran előfordul, ha mi sokkal előrébb járunk az önismeretben.

Olykor érdemes esélyt adni a másiknak, hogy képes legyen az önreflexióra, ami segít tudatosabbá válni. Ha erre látunk lehetőséget, akkor a kapcsolat megszakítása nem feltétlenül a legjobb döntés.

4. Hogyan hat ránk a szakítás?

Talán a másik legfontosabb szempont, ezért érdemes megfigyelni a reakcióinkat. Gyakran azonnali megkönnyebbülést érzünk, amikor egy minket folyamatosan bántó személy eltűnik az életünkből. Eleinte nem hiányzik, szabadságot és erőt érzünk amiatt, hogy kiálltunk magunkért.

Idővel azonban elkezdhet hiányozni, sőt akár még bűntudatot is érezhetünk azért, mert kizártuk őt az életünkből.

Ezek az összetett, ellentmondásos érzések megtévesztőek lehetnek, ám szó sincs arról, hogy vissza kell vonni a döntésünket. Különösen akkor, ha a másiknak esze ágában sincs megváltozni.

5. Hogyan hat más családtagokra a szakítás?

Egy családtag kizárása elsőre jó megoldásnak tűnhet, de ez ritkán csak két ember kapcsolata. Ha például az egyik szülőről van szó, nem elválasztható a kérdés a másik szülőtől. Ha testvérek is vannak, a velük való kapcsolatra is kihat a döntés. Tehát biztosak lehetünk benne, hogy több beszélgetésre is szükség lesz.

Akárhogyan is döntünk, próbáljunk átgondoltan és tudatosan viselkedni. Ha lehetőség van rá, beszéljünk az érintett családtaggal, és mondjuk el az aggályainkat. Gondoljuk át, van-e mód valamilyen szintű kapcsolattartásra, még ha az ritkább is. Végső soron pedig ne feledjük: jóllétünket nagymértékben befolyásolja kapcsolataink minősége, valamint az, hogyan kezeljük a konfliktusokat, és sikerül-e továbblépni.

Kapcsolódó: 7 furcsa, de beszédes szokás, ami nehéz gyerekkorra utalhat

Kiemelt kép: Canva