• Miért romlik a petesejtek minősége az életkorral, és ez hogyan befolyásolja a lombik sikerét?
• Hogyan csökkentheti egy új módszer a genetikai hibák számát a petesejtekben?
• Mit jelenthet ez az áttörés a 40 év feletti nők számára, és hol vannak a határai?

Egy új tudományos áttörés alapjaiban változtathatja meg a lombikbébi-kezelések jövőjét, különösen a 40 év feletti nők számára: többek között erről számolt be a New York Post, miután a kutatók laboratóriumi körülmények között először „megfiatalítottak” egy emberi petesejtet, ami akár új korszakot nyithat a meddőségi kezelésekben.

Miért csökken a lombikbébi-kezelések esélye az életkorral?

Az idősebb nők esetében a lombikbébi-kezelések sikertelenségének és a vetéléseknek az egyik legfőbb oka a petesejtek romló minősége. Ahogy telnek az évek, a petesejtek egyre hajlamosabbá válnak a kromoszómahibákra, ami csökkenti a sikeres megtermékenyülés és a terhesség kihordásának esélyét.

• Korábbi kutatások szerint a 20 és 32 év közötti nőknél körülbelül minden ötödik petesejt tartalmaz genetikai eltérést.
• A harmincas évek közepére azonban már a petesejtek több mint fele hordoz túl sok vagy túl kevés kromoszómát.

Ez pedig a vetélések, a meddőség és olyan fejlődési rendellenességek egyik vezető oka, mint például a Down-szindróma. Az életkor előrehaladtával ezeknek az eltéréseknek a kockázata folyamatosan nő.

Egyetlen fehérje, ami mindent megváltoztathat

Az Ovo Labs kutatócsoportja donoroktól származó petesejteken dolgozott, amelyekbe mikroinjekcióval egy Shugoshin 1 nevű fehérjét juttattak be. Ez a fehérje kulcsszerepet játszik abban, hogy a kromoszómák a sejtosztódás során stabilak maradjanak.

Az eredmények látványosak: az így kezelt petesejtek közel feleakkora arányban mutattak genetikai rendellenességet, mint a kezeletlenek.

„Összességében majdnem a felére tudtuk csökkenteni a hibás kromoszómaszámú petesejtek arányát, ami rendkívül jelentős javulás” – állítja a kutatásban a Melina Schuh, a németországi Max Planck Multidiszciplináris Tudományok Intézetének igazgatója.

Schuh szerint a negyvenes éveik elején járó nők többségének még vannak petesejtjei, ám ezek nagy része már genetikai hibát hordoz.

Kapcsolódó: Dübörög a lombikturizmus – Magyar párok külföldi klinikákon

Hogyan működik a „megfiatalítás”?

Ahhoz, hogy a megtermékenyítés sikeres legyen, a petesejtnek pontosan a megfelelő számú kromoszómát kell továbbadnia az embriónak. Fiatalabb korban ezt egy természetes sejtosztódási folyamat biztosítja, idősebb petesejteknél azonban ez egyre nehezebb.

Ennek oka, hogy az évek során legyengülnek azok a fehérjék, amelyek „összetartják” a kromoszómákat, így nagyobb az esély arra, hogy túl sok vagy túl kevés kromoszóma kerül a petesejtbe.

A kutatók szerint ez az egyik fő oka a vetéléseknek és a sikertelen lombikbébi-kezeléseknek.

A kutatócsoport azt találta, hogy egy Shugoshin 1 nevű fehérje pótlása segít megoldani ezt a problémát. Az így kezelt petesejteknél jelentősen csökkent a genetikai hibák aránya: összességében 53%-ról 29%-ra, a 35 év feletti nőknél pedig 65%-ról 44%-ra.

Világszerte már több mint 12 millió gyermek született lombikbébi-kezelés segítségével, és a kutatások szerint egészségi állapotuk összességében nem tér el a természetes úton fogant csecsemőkétől. (Fotó: Getty Images)

Egy ciklus is elég lehet

Jelenleg a női meddőség esetén az egyik leggyakoribb megoldás az, hogy a páciensek többször próbálkoznak lombikbébi-kezeléssel, abban bízva, hogy az ismétlések növelik az esélyeket. „Mi azt képzeljük el, hogy a jövőben sokkal több nő már egyetlen lombikbébi-kezelés során is teherbe eshetne” – hangsúlyozza Dr. Agata Zielinska, az Ovo Labs társalapítója.

A kutatók ugyanakkor kiemelik: a módszer nem képes kitolni a termékenységet a menopauzán túl, amikor a petesejtkészlet végleg kimerül. Nem az idő visszafordításáról van szó, hanem a meglévő petesejtek minőségének javításáról.

Merre tovább?

Az eredményeket a közelmúltban mutatták be az Edinburgh-ban megrendezett Brit Termékenységi Konferencián. A kutatócsoport jelenleg egyeztet a szabályozó hatóságokkal a klinikai vizsgálatok elindításáról, és nem számítanak jelentős biztonsági kockázatokra.

A legfontosabb kérdés most az, hogy a jobb minőségű petesejtek valóban kevesebb genetikai hibát hordozó embriókhoz vezetnek-e, és hogy mindez a gyakorlatban is új reményt adhat-e azoknak a nőknek, akik később szeretnének gyermeket vállalni.

Kapcsolódó: A lombikbébik kétszer nagyobb eséllyel születnek szívproblémával

Kiemelt kép: Getty Images