• Új személyiségtípus borzolja a kedélyeket a pszichológiában.
• Az otravertált személyiségtípus lehet a hiányzó láncszem.
• Miért rezonál ez a fogalom ennyi emberrel?

A személyiség megismerése nem pusztán önismereti kérdés. Segíthet eligazodni társas kapcsolatainkban, a munkában, a konfliktuskezelésben vagy akár abban is, hogyan töltődünk fel egy hosszú nap után. Éppen ezért váltak népszerűvé a különféle személyiségtipológiák,

amelyek egyszerűbb keretekbe próbálják rendezni az emberi viselkedés összetett rendszerét.

A tipológiák iránti vonzalmunk részben abból fakad, hogy kapaszkodót adnak. Megneveznek jellegzetes működésmódokat, segítenek felismerni hasonlóságokat és különbségeket, és sokszor megnyugtató magyarázatot kínálnak olyan tapasztalatokra, amelyek addig nehezen voltak értelmezhetők. Bár a tudomány óvatos ezekkel az egyszerűsítésekkel szemben, a személyiségtípusok mégis fontos szerepet játszanak a közbeszédben és az önreflexióban is.

Az egyik legismertebb felosztás az introvertált-extrovertált tengely mentén írja le az embereket. Az extrovertáltak jellemzően a társas helyzetekből merítenek energiát, míg az introvertáltak inkább az egyedüllét során töltődnek fel. Ez a megkülönböztetés azonban egyre több kutató szerint nem képes teljes mértékben lefedni az emberi személyiség sokszínűségét. Erre utal egy újabb fogalom megjelenése is.

Ki számít otravertáltnak?

Az otravertált kifejezést Rami Kaminski pszichiáter vezette be. Az otravertált a szakember szerint olyan ember, aki alapvetően igényli a társas kapcsolatokat, szeret másokkal időt tölteni, ugyanakkor rendszeresen szüksége van egyedüllétre ahhoz, hogy mentálisan és érzelmileg regenerálódjon.

Ez megkülönbözteti őt mind a kifejezetten introvertált, mind a kifejezetten extrovertált személyektől. Az introvertáltak gyakran kerülik a hosszas társas érintkezést, míg az extrovertáltak számára a folyamatos társas jelenlét kevésbé megterhelő. Az otravertált e két pólus között helyezkedik el, de nem pusztán átmenetet képez.

A szó eredete is árulkodó: a spanyol otra jelentése „másik”. Ez arra utal, hogy az otravertált gyakran nem érzi magát teljesen illeszkedőnek egyik csoportba sem.

Ahány ember, annyi személyiség (Fotó: Getty Images)

Miben különbözik az otravertált az ambiverttől?

A személyiségtipológiákban már korábban megjelent az ambivert fogalma is, amely azokat az embereket jelöli, akik egyaránt jól boldogulnak társas és egyéni helyzetekben. Első ránézésre ez hasonlónak tűnhet az otravertált ember működéséhez.

A különbség azonban finom, de lényeges. Az ambivert jellemzően rugalmasan alkalmazkodik a környezethez, és könnyen vált a társas és az egyedülléti szerepek között. Az otravertált ember ezzel szemben gyakran kívülállónak érzi magát, és inkább a mély, személyes kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, mint a csoporthoz való tartozásra. Számára nem a társas helyzetek mennyisége, hanem azok minősége a meghatározó.

Egyes értelmezések szerint az otravertált az ambivert egy speciális formájának is tekinthető, bár a fogalmak határai jelenleg nem teljesen tisztázottak.

Így ismerd fel az otravertált személyiségtípust!

Az Otherness Institute összegyűjtött néhány olyan jellemzőt, amelyek gyakran megjelennek az otravertáltként azonosított személyeknél. Az otravertáltak hajlamosak kívülállónak érezni magukat és még befogadó közegben is, nehezen azonosulnak a csoportos gondolkodásmóddal.

Sokszor ragaszkodnak a megszokásokhoz, és kevésbé kedvelik a változásokat, döntéseiket inkább belső meggyőződésük, mint külső tanácsok alapján hozzák meg. Szintén közös jellemzőjük, hogy érzékenyek mások érzelmeire, empatikusak és általában szelíd, megfontolt személyiségek.

Új fogalom, régi tapasztalatok

Az otravertált személyiségtípus megjelenése jól mutatja, hogy a személyiségkutatás folyamatosan keresi azokat a fogalmakat, amelyek pontosabban írják le az emberi viselkedés árnyalatait. Bár kérdéses, hogy a jövőben önálló kategóriaként rögzül-e, a fogalom sokak számára segíthet abban, hogy jobban megértsék saját működésüket.

A személyiségtipológiák nem végleges meghatározások, inkább értelmezési keretek. Hasznuk abban rejlik, hogy közelebb visznek önmagunk és mások megértéséhez – akkor is, ha a valóság mindig összetettebb marad, mint bármelyik címke.

Kapcsolódó: Ez az 5 gyerekkori dolog formálja a személyiségedet

Kiemelt kép: Getty Images