A felfedezés nemcsak azt segíti, hogy mélyebben megértsük a kutyák viselkedését – az emberi mentális egészség kutatását is új irányba terelheti.

Az első szelídített farkasoktól a mai családi kedvencekig a kutyák mindig is meghatározó szereplői voltak az emberek életének: segítettek a vadászatban, őrizték az otthonokat, később pedig a hűség, a bátorság és a barátság szimbólumaivá váltak.

Bár a modern kutatások már korábban is kimutatták, hogy a kutyák pozitívan befolyásolják mentális állapotunkat, most úgy tűnik, a kapcsolatunk ennél is mélyebb. Sőt, sokkal több közös vonást hordozunk négylábú barátainkkal, mint azt eddig gondoltuk.

A viselkedés a génekben gyökerezik

A Cambridge-i Egyetem biológusai több mint 1300 golden retriever DNS-ét elemezték, majd az eredményeket részletes viselkedési kérdőívekkel vetették össze. A vizsgálat olyan géneket azonosított, amelyek:

A golden retrieverek és emberek közös genetikai vonásai új perspektívát nyithatnak a pszichiátriai betegségek megértésében és terápiájában (Fotó: Getty Images)

• befolyásolják a tanulékonyságot,
• összefüggnek az idegenektől való félelemmel,
• szerepet játszanak a más kutyákkal szembeni agresszióban.

A vizsgálat során pedig döbbenetes felfedezésre jutottak: ugyanezek a gének hatnak az emberi viselkedésre is.

Jobban megérthetjük a pszichiátriai betegségeket

Amikor a kutatók összevetették az eredményeket az emberi genetikai adatokkal, kiderült, hogy 12 gén mindkét faj viselkedésére hatással van.

• A PTPN1 gén a kutyáknál az agresszióval kapcsolatos, míg az embereknél az intelligenciához és a depresszióhoz köthető.
• Egy másik gén a kutyák félelemérzetét szabályozza, embernél pedig a szorongásra és a teljesítménykényszerre való hajlammal hozható összefüggésbe.
• A ROMO1 nevű gén növeli a golden retrieverek tanulékonyságát, embereknél pedig az érzelmi érzékenységet és a kognitív képességeket befolyásolja.

Kapcsolódó: Egy kutatás szerint a kutyák évtizedekkel előre jelezhetik ezt a súlyos betegséget

A felfedezéseket a rangos PNAS tudományos folyóiratban tették közzé, a szakértők szerint pedig az egyik legizgalmasabb az eredmények kapcsán az a következmény, hogy a kutyák modellként szolgálhatnak az emberi pszichiátriai betegségek jobb megértéséhez.

Mivel a kutyák és az emberek hasonló genetikai mechanizmusokkal szabályozzák az érzelmeiket, a kutyák vizsgálata idővel akár új terápiás lehetőségekhez is vezethet.

A viselkedést nem csak a nevelés formálja

A tudósok szerint az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák viselkedése részben a genetikai örökségükből fakad. Ez a felfedezés segíthet a gazdiknak jobban megérteni kedvencük reakcióit, és megfelelően támogatni őket – különösen a félős vagy szorongásra hajlamos kutyák esetében. „Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy

a genetika határozza meg, hogyan érzékelik egyes kutyák a világot.

Ha az életük tapasztalatai erre ráerősítenek, a viselkedésük könnyen félreérthető lehet” – mondta Enoch Alex, a kutatás vezetője az Illustrert Vitenskap magazinnak.

A kutyák rövid élete hosszú ideje fájó pont a gazdik számára. A golden retrieverek például mindössze 10-12 évig élnek, ami sokak számára rendkívül nehéz. A mostani kutatás azonban új lehetőségeket nyit, a további vizsgálatok célja ugyanis a kutyák élettartamának növelése és egészségi állapotuk javítása.

Ez is érdekelhet: Kistestű kutyák gyerekek mellé – ezek a fajták a legbarátságosabbak

Kiemelt kép: Getty Images