A bölcsességet minden kultúrában – legyen keleti vagy nyugati – a korhoz kötjük, mindig az öregek voltak a mindentudók, sámánok, gyógyítók, filozófusok, vezetők. És valóban van ebben valami, de mégsem a legöregebbek rendelkeznek a legmagasabb intelligenciával.

Mikor van az intelligenciánk a csúcson?

Az élettapasztalat és az érzelmi intelligencia is okosabbá tesz minket? Mi fejleszti a kognitiív képességeinket, hogy elérjük a legmagasabb intelligenciát?Két tudós megrögzötten kutatja, mikor és hogyan válunk a legbölcsebbé.

Marcin Zajenkowski, a Varsói Egyetem és Gilles Gignac, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem kutatója arra volt kíváncsi, mikor jut el az ember arra a pontra, amikor a gondolkodás, a személyiség és a döntéshozó képesség optimális összhangban működik.

Rengeteg neurológiai és pszichológiai tanulmány foglalkozik a kognitív képességek egy-egy elemével – például az IQ-val vagy a személyiség fejlődésével. A húszas éveinkben ugyan fizikailag csúcsteljesítményt nyújtunk és jobb a memóriánk, de a bölcsesség és a tapasztalat sokszor még hiányzik.

Kapcsolódó: 11 jel, ami igazán intelligens emberek otthonára utal

Eddig azonban nem létezett olyan átfogó tanulmány, amely ezeket a tényezőket egyszerre vizsgálta volna. A pszichológia sem rendelkezik egységes mérőszámmal, amely a kogníciót, a döntésképességet és a személyiséget egyszerre tükrözi. A tanulmány vezetői ezért egy új indexet dolgoztak ki: a kognitív-személyiség funkcionalitási indexet, angolul Cognitive-Personality Functioning Index (CPFI).

Intelligens és empatikus kor

Kiderült, szociális intelligenciánk és ezzel együtt életrevalóságunk 55 és 66 éves kor között a legerősebb, 70 felett pedig érzelmileg vagyunk a legstabilabbak. A kutatók 16 pszichológiai dimenziót adtak meg a CPFI megállapításához, például ezeket:

• logikus gondolkodást,
• memóriát,
• információfeldolgozás gyorsaságát,
• tudást,
• érzelmi intelligenciát,
• lelki stabilitást,
• lelkiismeretességet,
• empátiát,
• nyitottságot is.

Ezután kerestek olyan, nagyléptékű meglévő tanulmányokat, amelyek egy vagy több ilyen tényezőt vizsgáltak, és életkor szerinti bontást is tartalmaztak. Egy számítógépes modell segítségével végül 16 görbét illesztettek össze, hogy pontosabban ábrázolják a CPFI életkori alakulását. A pontosság érdekében különböző súlyozásokkal is tesztelték a modellt: egyszer a kognitív, egyszer a személyiségbeli tényezőket helyezték középpontba. Érdekes módon ez alig változtatott az eredményen.

Megfontoltság, tapasztalat, empátia és jó következtetések – ebben a korban van az intelligenciánk a csúcson  (Fotó: Getty Images)

55-60 évesen vagyunk a csúcson

25 évesen kiemelkedően frissek vagyunk szellemileg, de az érzelmi érettség hiánya miatt még könnyen hozunk rossz, felelőtlen döntéseket. A harmincas éveinkben a tapasztalat és a tudás növekedésével ügyesebbek leszünk, de a totális érzelmi és kognitív egyensúly továbbra sem jellemző.

A kutatás szerint a tapasztalat, tudás, ítélőképesség és szellemi rugalmasság (azaz szociális intelligencia) optimális összhangját csak 55 és 60 éves kor között érjük el.

Ez magyarázza, miért ebben az életszakaszban rendelkezünk a legjobb vezetői és mentori képességekkel.

Ezzel az is beigazolódott, hogy a tanulás valóban élethosszig tartó folyamat. A kognitív tréning, a továbbképzések és az új hobbik mind segíthetnek fenntartani a magas szintű szellemi működést. 60 év felett pedig az érzelmi stabilitás, a bölcsesség és az ítélőképesség tovább erősödik, így életünk végső szakasza sok esetben kifejezetten kiegyensúlyozott lehet.

Amit a mérőszám „nem lát”

A CPFI csak átlagos tendenciákat tud megmutatni, egyedire nem képes. A még nem teljesen hivatalos, tudományos mérőszám egyéni előrejelzésre alkalmatlan. A tanulmány csupán mintázatokat ír le, de nem szolgál idegtudományi vagy pszichológiai magyarázatokkal.

Hogy hogyan öregszünk, függ a kulturális háttértől, végzettségtől, a jó vagy rossz – akár traumatikus – életeseményektől, fizikai állapottól, a társadalmi szerepektől. De a különböző életmód, családi háttér vagy munkakörülmény is jelentősen befolyásolhatja az öregedési és intelligenciafejlődési folyamatot.

Kapcsolódó: 5 szokás, amitől undoknak tűnsz, pedig az intelligencia jele

Kiemelt kép: Getty Images