A fosszilis műanyagok története alig több mint 100 éves. Az első teljesen szintetikus műanyagot Leo Baekland belga kémikus alkotta meg 1907-ben – ez volt a bakelit. A második világháborút követően a műanyaggyártás- és fejlesztés robbanásszerűen megugrott, és a tömegtermelés kezdete óta eltelt kicsit több mint 70 évben a sokoldalú anyag életünk minden területére beszivárgott – a csomagolásoktól, textíliáktól, konyhai eszközöktől és kozmetikumoktól kezdve egészen az orvosi műszerekig, autóalkatrészekig és építőanyagokig.

Azonban, ami kényelmes és olcsó megoldásnak indult, mára napjaink egyik legégetőbb problémájává vált. A műanyagszemét elbomlásából keletkező mikroműanyagok ma már nemcsak az óceánokból és a levegőből, de a vérünkből, a tüdőnkből, a méhlepényből, sőt, még az anyatejből is kimutathatóak, nagymértékben veszélyeztetve nemcsak a természeti ökoszisztémákat, de az emberi egészséget is.

Kapcsolódó: Hogyan hatnak ránk a mikroműanyagok? 

A Plastics & Climate Project nonprofit szervezet idei jelentése szerint a műanyaggyártás folyamata az üvegházhatású gázok kibocsátásának 5 százalékáért felel, ami jóval nagyobb átlaghőmérséklet-emelkedést okoz a Földön, mint azt idáig gondolták a kutatók.  

A világ évente körülbelül 353 millió tonna műanyaghulladékot termel, melynek mindössze 9 százaléka kerül újrahasznosításra. A fennmaradó műanyagszemét 50 százaléka a hulladéklerakókban végzi, 19 százaléka elégetésre kerül, 22 százaléka pedig nehezen követhető nyomon, vagyis nem hivatalos és biztonságos lerakókban landol – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból. A műanyagszemét kérdésre tehát világméretű probléma – különösen Afrikában és Ázsiában látványos a helyzet, ahol a hulladékgyűjtő rendszerek gyakran nem működnek megfelelően, vagy egyáltalán nem is léteznek.

Szemétből érték 

A globális méretű kihívás megoldása nem kizárólag a kormányok és nagyvállalatok kezében van, hiszen szintén sok múlik az egyéni és közösségi felelősségvállaláson is. Szerencsére nincs minden veszve, a világ számos pontján születnek olyan innovatív kezdeményezések, amelyek a környezettudatos gondolkodást és a felelősebb fogyasztói magatartást ösztönzik.

Inspiráló példa lehet erre az évtizedek óta komoly hulladékproblémákkal küzdő India, ahol az utóbbi években úgynevezett szemétkávézók nyíltak szerte az országban – hála a civil szervezetek, az önkormányzatok, a helyi vállalkozások és önkéntesek összefogásának.

India évente több mint 3,5 millió tonna műanyaghulladékot termel (fotó: Debarchan Chatterjee/NurPhoto via Getty Images)

A működési elv pofonegyszerű: a vásárlók nem pénzzel, hanem műanyaghulladékkal fizethetnek az ételért és az italért. A bevitt hulladékot a helyi önkormányzatok begyűjtik, szétválogatják, az újrahasznosítható anyagokat pedig magáncégeknek értékesítik tovább. Egy kilogramm szemétért teljes napi ellátás, fél kilogrammért pedig egy kiadós reggeli jár.

Az első szemétkávézó 2019-ben nyitotta meg kapuit Indiában, Ambikapurban. A koncepció pedig annyira bevált, hogy számos város követte a példát az országban – sőt, azóta Európában és az Egyesült Államokban is nyíltak hasonló helyek. Az ötletes kezdeményezés a lakosságot is bevonja a szemét elleni harcba, az pedig külön hatalmas előny, hogy a szervezők ezzel nemcsak a műanyagszennyezés, de a szegénység ellen is küzdenek.

A modell különösen azokban a városokban hozott látványos változást, ahol a szegénység és munkanélküliség évtizedek óta meghatározza a mindennapokat. Bár a szemétkávézók a lakosság egészét célozzák, az otthontalan és/vagy alacsony jövedelmű rászorulók részéről igazi megváltást jelent, hogy meleg ételhez juthatnak a begyűjtött műanyagszemétért cserébe –

sok helyi lakos számára ma már ez jelenti az elsődleges lehetőséget arra, hogy alapvető élelmiszerekhez jussanak.

A kezdeményezés a lakosság körében is új szemléletet teremtett az egyéni felelősségvállalás és hulladékkezelés kérdésében – nem véletlen, hogy 2019 óta Ambikapurt India egyik legtisztább városaként emlegetik az országban.

Egyes helyi önkormányzatok rendszeresen indítanak ösztöndíjprogramokat olyan fiatalok számára, akik aktívan részt vesznek a szemétszedésben. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a kávézókon keresztül új munkahelyek létesültek, főként a válogatás és újrahasznosítás területén. A kezdeményezés tehát többszörös hatással bír, mindez ráadásul közösségi alapon valósult meg, megmutatva a világnak, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag a gazdag országok privilégiuma lehet, hanem egy olyan közös cél, amihez bárki hozzájárulhat.

Ez is érdekelhet: 6 tipp, ami segít, hogy környezetkímélően használhassuk az otthonunkat

Kiemelt kép: Unsplash/Marija Zaric