Az utóbbi években egymást érik azok a sorozatok, amelyek valódi bűnügyeket dolgoznak fel, és nem csupán dokumentumfilmes eszközökkel élnek, hanem erőteljes drámai elemekkel is.

A Dahmer-széria világsikere után a Netflix tovább építette életrajzi ihletésű Szörnyetegek antológiáját: 2024-ben bemutatták a Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori című második évadot, amely két testvér sokkoló családi gyilkosságát tárja fel, pszichológiai mélységgel és társadalmi kérdésekkel árnyalva azt. 

Október 3-án pedig érkezik a sorozat harmadik feldolgozása, a The Ed Gein Story, Charlie Hunnam főszereplésével. A sorozat Ed Gein, a hírhedt gyilkos és sírrabló életének sokkoló, igaz történetét kelti életre, akinek bűntettei számos ikonikus sorozat és film ihletőjéül szolgáltak. 

Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori főszerepeiben Javier Bardem, Chloë Sevigny, Cooper Koch és Nicholas Alexander Chavez (Fotó: Netflix)

Mindeközben Európából is érkeztek figyelemre méltó alkotások, például a svéd The Breakthrough (2025) krimi-televíziós sorozat, amely egy évtizedekig megoldatlan kettős gyilkosságot tár fel a modern kriminalisztika segítségével. A dokumentarista vonalat kedvelők számára a Murdaugh Murders: A Southern Scandal (2023) és az American Nightmare (2024) bizonyították, hogy a valóság gyakran hátborzongatóbb, mint bármilyen fikció. 

De miért is vonzanak minket ennyire ezek a történetek? A válasz rendkívül összetett. Egyrészt a valós bűnesetek izgalma különös keveréke a borzongásnak és a kíváncsiságnak – nézőként biztonságos távolból pillanthatunk be egy gonosz elme működésébe.

Másrészt ezek a sorozatok mély emberi kérdéseket feszegetnek: hogyan válhat valaki szörnyeteggé; miként képes valaki a külvilág számára megtévesztő szerepet játszani, miközben a felszín alatt megbocsáthatatlan dolgok történnek; milyen hibák vezetnek tragédiákhoz és hogyan reagál a társadalom az igazságtalanságra. A jól megírt true crime sorozatok egyszerre provokálnak, elgondolkodtatnak és a képernyő elé szegeznek — ezért nem meglepő, hogy világszerte hatalmas rajongótáboruk van.

5 kevésbé felkapott gyilkossági ügy, ami megérne egy minisorozatot

Nem egyet mi is ajánlottunk az utóbbi években. A Hulu Under the Bridge című minisorozata a 14 éves Reena Virk 1997-es kanadai gyilkosságának tragikus történetét dolgozza fel, bemutatva a tinédzser elkövetők kegyetlenségét. A Netflix A másik nővér (The Good Nurse) című filmje Charles Cullen sorozatgyilkos ápoló bűntetteit mutatja be, aki 16 éven át mérgezett betegeket, miközben kollégája, Amy Loughren titokban segítette a nyomozást; a főszerepekben Eddie Redmayne és Jessica Chastain láthatók.

A másik nővér című filmben nyújtott alakításáért Eddie Redmayne-t Golden Globe-díjra , a British Academy Film Award-ra és a Screen Actors Guild Awardra jelölték (Fotó: Netflix)

Vagy ott van A bostoni fojtogató, amely az 1960-as évek bostoni sorozatgyilkosságait dolgozza fel, kiemelve két bátor újságírónő, Loretta McLaughlin és Jean Cole (a filmben Keira Knightley és Carrie Coon) oknyomozó munkáját, akik elsőként hozták összefüggésbe az áldozatokat egyetlen elkövetővel. De lássuk, (szerintünk) mely igaz történetek működnének még jól true crime sorozatként.

1. Mary Bell – A 11 éves gyermekgyilkos, aki sokkolta Nagy-Britanniát

A brit kriminalisztika egyik legmegdöbbentőbb története Mary Bell nevéhez kötődik. Mary mindössze 11 éves volt, amikor kioltotta két kisfiú életét. A lánynak nehéz gyerekkora volt: egy tinédzserkorú prostituált anya és egy bűnöző apa mellett nőtt fel. Első áldozata a 4 éves Martin Brown lett, akit 1968. május 25-én fojtott meg.

A helyszínen még egy üzenetet is hátrahagyott, amelyben gyakorlatilag beismerte a tettét.

Mary azonban nem volt egyedül. Barátnője, Norma Joyce Bell segített neki, így néhány hónappal később a 3 éves Brian Howe lett a következő áldozat. A rendőrök később megállapították, hogy Mary visszatért a holttesthez, és egy „M” betűt karcolt a fiú hasába, levágta a haját és megkínozta a testét.

Mary Bell 1980-ban szabadult a börtönből, majd egy névváltoztatást követően új életet kezdett. Később lánya született, ezért a hatóságok biztonsági okokból új helyre költöztették őket – mindketten a mai napig ismeretlenek a nyilvánosság előtt.

2. Angela Samota – Egy barátnő, aki nem adta fel a nyomozást

Angela Samota egy fiatal texasi egyetemista volt, akinek élete 1984-ben tragikus véget ért, amikor megerőszakolták és halálra késelték. A rendőrség kevés nyomot talált, így az ügy gyorsan zsákutcába futott. Ám Angela lakótársa, Sheila Wysocki képtelen volt belenyugodni a történtekbe. Évekkel később, az O. J. Simpson-per kapcsán döbbent rá, milyen ereje van a DNS-vizsgálatoknak.

Angelát a szobájában szurkálták halálra (Fotó: Northfoto /Barcroft Media/Barcroft Images)

Amikor a hatóságok elutasították a nyomozás újranyitását, Shelia magánnyomozónak állt, és évekig küzdött Angela megoldatlan ügyéért. Végül több mint 20 évvel később, 2006-ban megvizsgálták a korábban rögzített mintákat, amelyek Donald Besshez, egy többszörös erőszaktevőhöz vezettek. A férfit végül elítélték Angela meggyilkolásáért.

3. A Lindbergh-bébi elrablása – Amerika legnagyobb bűnügye

1932-ben az egész világot megrázta, amikor a híres pilóta, Charles Lindbergh kisfiát, a mindössze 20 hónapos Charles Lindbergh Jr.-t elrabolták. A  gyermeket a saját otthonából vitték el, méghozzá váltságdíj fejében – a követelést egy levélben hagyták hátra. Két hónapnyi lázas keresés után végül a közeli erdőben bukkantak rá a gyermek holttestére.

Kapcsolódó: Romantikus pszichopaták – Ezért szurkolunk a sorozatgyilkosoknak

A nyomozás során a váltságdíj nyomai Bruno Richard Hauptmannhoz vezettek, akit tettéért végül halálra ítéltek. Mégis, a történészek egy része a mai napig kételkedik abban, hogy valóban ő lehetett az elkövető. Az ügy a század bűntényeként vált ismertté, és máig rengeteg kérdést hagy maga után. Az esetet még Agatha Christie is feldolgozta híres krimijében, a Gyilkosság az Orient Expresszen című világhírű regényében.

4. Juana Barraza – A Csendes asszony, akiről azt hitték, hogy férfi

A 2000-es évek elején Mexikóvárost egy titokzatos sorozatgyilkos tartotta rettegésben. Áldozatai jellemzően idős, egyedül élő nők voltak, akiket egészségügyi dolgozónak álcázva csalt tőrbe, majd saját otthonukban fojtott meg. A nyomozás sokáig tévúton járt: a tanúk magas, férfias alakról számoltak be, így a rendőrség férfi elkövetőt keresett.

2006 januárjában azonban fordulat következett be: egy szemtanú rajtakapta a menekülni próbáló gyilkost. A közvéleményt sokkolta a felismerés, az elkövető ugyanis nem férfi, hanem Juana Barraza, egykori pankrátor volt. A „Csendes asszony” néven elhíresült nő

nappal kukoricát árult, éjjel a birkózószínpadon küzdött – közben pedig több tucat idős asszony életét oltotta ki.

Barrazát ujjlenyomatok és bizonyítékok alapján 16 gyilkosságért ítélték el, de a hatóságok szerint akár 49 áldozata is lehetett. 2008-ban életfogytiglani börtönbüntetést kapott.

5. Ariel Castro – A clevelandi rém, aki évekig tartott fogva három nőt

Ariel Castro, egy Puerto Ricó-i születésű clevelandi iskolabusz-vezető 2002 és 2004 között három fiatal nőt – Michelle Knightot, Amanda Berryt és Gina DeJesust – rabolt el. A férfi saját házában tartotta őket fogva több mint tíz éven keresztül. A fogság ideje alatt Castro rendszeresen verte, éheztette és megerőszakolta áldozatait.

Amanda Berry fogsága alatt világra hozta kislányát, míg Michelle Knight több alkalommal is elvetélt a bántalmazások következtében.

2013 májusában Amanda Berrynek sikerült megszöknie és segítséget kérnie. Castót a bíróság több mint 900 rendbeli bűncselekményben találta bűnösnek, életfogytig tartó szabadságvesztésre és további 1000 év börtönre ítélte. Röviddel az ítélethirdetés után, 2013 szeptemberében Ariel Castro öngyilkosságot követett el a börtönben.

Kapcsolódó: Fekete Dália: így áll most Amerika egyik legbrutálisabb, 80 éves gyilkossági ügye

Kiemelt kép: Zac Efron az Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány című filmben, melyben Ted Bundy sorozatgyilkost alakította; Netflix