• Minden hűtőszekrényben vannak olyan helyek, amelyeket különféle igényű élelmiszercsoportok számára jelöltek ki.
• Fontos tehát tudni, minek van szüksége nagyobb páratartalomra, és minek nem.
• Mutatjuk, hogyan hozhatod ki a legtöbbet a hűtőszekrény alsó rekeszéből! 

A hűtőszekrény alján található fiók nem véletlenül kapott külön helyet. Nap mint nap igénybe vesszük, azt azonban már kevesen tudjuk, hogy nem érdemes minden zöldséget és gyümölcsöt egyszerre beledobálni. Sokat nyerhetünk azzal tehát, ha jól használjuk, hiszen így jelentősen meghosszabbíthatjuk a friss zöldségek és gyümölcsök eltarthatóságát. Mire való pontosan az alsó rekesz, hogyan működik, és mit érdemes benne tárolni? Mutatjuk!

Így használd helyesen a hűtőszekrény zöldség- és gyümölcstároló fiókját!

A zöldségtároló fiók első és legfontosabb funkciója, hogy párásabb környezetet biztosítson, mint a hűtőszekrény többi része. Ez segít abban, hogy bizonyos élelmiszercsoportok – különösen a gyorsan fonnyadó zöldségek – hosszabb ideig megőrizzék frissességüket.

A legfontosabb szabály: mindig különítsük el a magas és az alacsony páratartalmat igénylő termékeket (fotó: Getty Images)

Kapcsolódó: Parafadugó a hűtőszekrényben? Naná! Mutatjuk, miért éri meg kipróbálni!

A legtöbb modern hűtőszekrényben a fiókok páratartalma állítható.

• Magas páratartalom: a szellőzőnyílás zárva van, így bent marad a nedvesség – ez különösen a gyorsan fonnyadó zöldségek esetén ideális.
• Alacsony páratartalom: a szellőzőnyílás nyitva van, így a levegő szabadon áramolhat.
• Ha nincs a fiókon páratartalom-szabályozó, akkor alapvetően magas páratartalmú rekesznek számít.

1. Mit tároljunk a magas páratartalmú fiókban?

A vékony héjú, gyorsan romló vagy sok vizet tartalmazó zöldségeknek magas páratartalomra van szükségük. Ilyen például bármilyen saláta, káposzta, a spenót, a spárga, a brokkoli, a paprika, a paradicsom, a sárgarépa, az uborka, valamint a friss fűszernövények is. Tuti tipp:

a megmosott és konyharuhába csomagolt saláta sokkal tovább marad ropogós, mint műanyag zacskóban.

2. Mit tároljunk az alacsony páratartalmú fiókban?

Ide olyan gyümölcsöknek kell kerülniük, amelyek etilént termelnek. Ilyen például az alma, a körte, az őszibarack, a szilva, a banán, a sárgabarack és a dinnye. Az alacsony páratartalom megakadályozza, hogy ezek a gyümölcsök túl gyorsan érjenek meg, károsítva ezzel a többi növényfélét a hűtőben.

3. Ha nincs páratartalom-szabályozó

Szerencsére erre is van megoldás! Válasszuk szét a gyümölcsöket és zöldségeket az etiléntermelés alapján: a leveles, érzékeny zöldségek kerüljenek az alsó fiókba, az etilént kibocsátó gyümölcsöknek pedig keressünk egy másik kijelölt helyet a hűtő polcainak egyikén.

Érdemes mindig úgy pakolni, hogy a rövidebb eltarthatósági idejű termékek legyenek elől – így mindig szem előtt lesznek, és nem felejtjük el felhasználni őket.

Sőt, a fent említett élelmiszereken kívül más alapanyagokat is elhelyezhetünk az alsó fiókban. Stabil hőmérsékletének köszönhetően tojást, valamint különféle húskészítményeket (például: sonkát, szalámit, kolbászt és friss halat) is tárolhatunk ugyanitt, amennyiben kihasználatlan a hely. A hűtő alján különösen hideg van, így biztonságos a tárolás, és elkerülhető a keresztszennyeződés is.

A zöldségtároló fiók helyes használatával nemcsak tovább maradnak frissek az ételek, hanem pénzt is spórolhatunk, hiszen kevesebb alapanyag megy kárba. Nézzünk utána a különböző termékek páratartalom-preferenciáinak, és mindig válogassuk szét a gyümölcsöket, zöldségeket – egyszóval: használjuk ki tudatosan a hűtőnk minden zegzugát!

Ez is érdekelhet: Kuponos hús, luxussajt, lejárt ételek – Meglepő, mi mindent árul el rólad a hűtőd

Kiemelt kép: Getty Images