• Tomáš Garrigue Masaryk utolsó levelét 1937 óta senki sem olvasta,
• 2025. szeptember 19-én nyitották fel a Lány kastélyban ünnepélyes keretek között.
• A boríték felbontását élőben közvetítette a cseh közszolgálati rádió.

A cseh történelemben ritkán találkozni olyan személyiséggel, akinek hatása ma is ilyen élénken érezhető, mint Tomáš Garrigue Masaryké. A filozófus, szociológus és politikus 1850-ben született, és 1918-tól 1935-ig vezette az akkor újonnan alakult Csehszlovák Köztársaságot, mint az ország első elnöke.

Masaryk életének nagy részét a Habsburg Birodalomban, a cseh és magyar kultúrával szoros kapcsolatban töltötte (magyar állampolgárként született), és mindig hangsúlyozta a demokratikus értékek, a jogállamiság és az emberi szabadság fontosságát.

Masaryk a demokrácia szószólója volt egy olyan térségben, ahol monarchiák uralkodtak, és történelmi tapasztalataiból merítve látta előre a diktatúrák veszélyeit. Filozófiai munkáiban gyakran hívta fel a figyelmet az etika, az emberi méltóság és a nemzeti felelősség kérdéseire, felszólalt az erősödő antiszemitizmus ellen is.

Nem véletlen, hogy Csehországban ma is a nemzet atyjaként emlegetik – politikai hitvallása egyszerre volt praktikus és morális, vezetői stílusa pedig példaértékű: igyekezett megőrizni az állam stabilitását és a nemzeti identitást a modernizálódó Európában. Masaryk nevét Csehországban és Szlovákiában számos intézmény és közterület őrzi:

Brnóban egyetem, Prágában pályaudvar, emellett egy cseh érdemrend is viseli a nevét.

Közvélemény-kutatások szerint a csehek őt tartják egyik legnagyobb nemzeti alakjuknak, tiszteletére pedig egy kisbolygót is elneveztek.

Prága Masaryk elnököt gyászolja 1937-ben (Fotó: Imagno/Getty Images)

Masaryk levele

A cseh közszolgálati rádió szerint a politikus, aki 1918 és 1935 között irányította a Csehszlovák Köztársaságot, utolsó gondolatait fia, Jan Masaryk rögzítette közvetlenül halála előtt, 1937 szeptemberében, és azóta egy lezárt borítékban őrizték. A rádió külön rovatot hozott létre honlapján, hogy pénteken, vagyis 2025. szeptember 19-én tudósítson a boríték felbontásáról.

Dagmar Hájková történész, aki egy modern cseh történelemmel foglalkozó állami kutatóintézet munkatársa, a rádióállomásnak elmondta, hogy Jan valószínűleg haldokló apja szavait írta le, miközben az ágya mellett ült. 1948 tavaszán Jan Masaryk tisztázatlan körülmények között meghalt, és lakásában számos dokumentumot hagyott hátra, köztük a levelet is.

Iratait nyugati diplomaták segítségével csempészték át Nyugatra, majd kalandos úton visszakerült Csehországba, és végül 2005-ben az archívumba jutott Jiří Křesťan levéltáros állandó felügyelete alá. A zárlat lejártával Masaryk levelét ma ünnepélyes keretek között, a Lány kastélyban bontották fel, ahol Petr Pavel jelenlegi elnök is részt vett, a ceremóniát pedig a cseh közmédia élőben közvetítette.

Mi áll Tomáš Garrigue Masaryk levelében?

A közvélemény hetek óta találgatta, mi állhat a papíron: politikai tanácsok, figyelmeztetések vagy személyes vallomások? A mai napon végre mindenki számára láthatóvá vált a tartalom, amely a nemzet történelmi emlékezetének új fejezetét nyitotta meg.

A felbontás után derült ki, hogy a levél 5 oldalas. A történészek egy gyors vizsgálat után arra jutottak, hogy a levél valóban az egykori miniszterelnök kézírásával íródott, és valószínűleg 1934-ből.  Ezután elemezték a borítékot és a papírt, megállapították, hogy valóban az 1930-as évekből származnak. 

„A levél Masaryk szavait örökíti meg, amikor rosszul érezte magát, és úgy vélte, hogy elhagyja hazáját” – mondta Dagmar Hájková. Az első információk szerint a levél utasításokat tartalmazott halálának esetére.

„Beteg vagyok, súlyosan beteg, vége, de nem félek. Folytatni fogjátok a munkát. Tudjátok, hogyan? Legyetek óvatosak. Tudjátok, hogyan kell viselkedni. Többet nem kell mondanom. Tehetetlen vagyok, tényleg teljesen tehetetlen.”

Hájková szerint a levél útmutatóként is szolgál, hogyan kell bánni a multikulturális Csehszlovákia lakóival. Emellett szó esik Szlovákiáról, a levél kitér a németekre is: „Adjátok meg a németeknek, amit megérdemelnek, de ne többet” – áll a dokumentumban. Emellett ilyen mondatokat tartalmaz:

• „A németek tisztességesek, de még többet fognak ellopni.”
• „Ha az emberek tudatlanok és ostobák, nem sokat tehetünk.”
• „A haláltól nem kell félni. Csak vegyél új ruhát.”
• „Az emberek szeretik, ha ostobák, de ne könnyítsük meg nekik, vitatkozz velük.”

A levélben szó esik Masaryk temetésének előkészületeiről is.

Kiemelt kép: Tomáš Garrigue Masaryk (1850–1937), Csehszlovákia első elnöke – Fotó: © CORBIS/Corbis via Getty Images