döntés dilemma kérdések

Segítség! Mit vegyek fel? – A döntési fáradtság pszichológiája

Egyes források szerint az ember átlagosan 35 ezer döntést hoz naponta, amiből csak az evésre kb. 2700 vonatkozik. Nem csoda, ha egy ilyen nap után kétségbeesve tesszük fel magunknak a kérdést: „mégis mi a frászt főzzek vacsorára?” Ez nem lustaság és nem is ötlettelenség, hanem egy egyre ismertebb pszichológiai jelenség: a döntési fáradtság.
  • Az ember átlagosan 35 ezer döntést hoz naponta.
  • Barack Obama elnökként tudatosan leegyszerűsítette a mindennapi döntéseit a ruhák terén, hogy ne vigye az energiáját.
  • A döntési fáradtság nem gyengeség, hanem az emberi működés természetes velejárója.

Előttem van egy kép, ahogy kislánykoromban állok a Divatcsarnokban a pult előtt. A fehérköpenyes eladónő kihúz egy fiókot, kivesz belőle három fürdőruhát a méretemben és azt mondja: „ezeket tudom mutatni”. Abban a szezonban az a három lehetőség volt, abból lehetett választani.

Ha ma fürdőruhát szeretnék, csak a lakóhelyemhez közel elmehetek kb. 15 üzletbe, az online térben pedig gyakorlatilag végtelen választási lehetőség áll előttem. Ha akarom, egy Kuala Lumpur-i helyi kisvállalkozás kínálatából is választhatok. Néha arra gondolok, de jó lenne, ha most valaki kihúzna egy fiókot, kivenne belőle három ruhadarabot és azt mondaná: ezeket tudom mutatni. És valószínűleg ez olyankor jut az eszembe, amikor eluralkodik rajtam a döntési fáradtság.

Valaki mondja meg!

A döntési fáradtság (decision fatigue) azt a pszichológiai jelenséget írja le, hogy az ember kognitív kapacitása véges: ha a nap során túl sok döntést kell meghoznunk, az agyunk kimerül, és ennek következtében romlik az ítélőképességünk. Ilyenkor nagyobb eséllyel választunk impulzívan, kapkodva, vagy éppen halogatunk, illetve a legegyszerűbb, rutinszerű megoldást preferáljuk, még akkor is, ha az nem a legjobb.

A fogalom Roy F. Baumeister amerikai szociálpszichológus nevéhez fűződik, aki az önkontroll és a döntéshozatal működését kutatta.

Elmélete, az úgynevezett ego depletion (én-kimerülés) hipotézis szerint a tudatos önszabályozás és a döntéshozatal ugyanabból a mentális „energiaforrásból” merít, amely idővel kimerülhet. Baumeister kutatásai látványosan mutatták meg a jelenséget.

Például egy bírósági ítéleteket elemző vizsgálatban kiderült, hogy a bírák a reggeli órákban és étkezések után sokkal nagyobb arányban hoztak kedvező döntéseket a kérelmezők számára, míg a nap előrehaladtával és az étkezések előtti órákban inkább az elutasítás felé hajlottak. Ez jól szemlélteti, hogy a döntési fáradtság milyen mértékben befolyásolhatja mindennapi és szakmai döntéseinket.

döntés dilemma

Ösztönösen utáljuk a dilemmákat (Kép: Getty Images)

A bőség zavara

A túl sok választási lehetőség bénítóan hat ránk. Erre hívta fel a figyelmet Sheena Iyengar és Mark Lepper híres kísérlete. Egy szupermarketben két lekvárkóstolót rendeztek: az egyik asztalon 24 féle íz sorakozott, a másikon mindössze 6.

A bőség vonzotta a tekinteteket, a nagy standnál sokkal többen álltak meg, ám a vásárlási kedv alig 3 százalékra csökkent. A szűkebb kínálatnál viszont jóval többen döntöttek a vásárlás mellett. A kísérlet megmutatta, hogy a túl sok opció nem felszabadít, hanem megbénít: ha az agyunk túlterhelődik, inkább nem választunk semmit. Ismerős, ugye? Hányszor pörgetjük végig valamelyik streaming szolgáltató aktuális kínálatát, majd kapcsoljuk ki anélkül, hogy bármibe is belekezdtünk volna?

Kapcsolódó: A döntésképtelenség csapdája – Miért bénít meg a FOBO?

A döntési fáradtság a politikában és a vezetői munkában is tetten érhető. A nap elején a döntéshozók bátrabban vállalják a stratégiai, hosszú távú gondolkodást igénylő döntéseket, estére viszont többnyire halogatnak, vagy kompromisszumos, biztonsági megoldásokat választanak.

Nem véletlen, hogy Barack Obama elnökként tudatosan leegyszerűsítette a mindennapi döntéseit.

Kizárólag kék vagy szürke öltönyt viselt, hogy az energiáját ne apróságokra, hanem a valóban fontos politikai kérdésekre tartalékolja. Apropó, ruházkodás!

Hányszor roskadunk magunkba (vagy egy nagy ruhakupacra), miután kipakoltuk a gardróbunkat, hogy „nincs egy rongyunk”?! Az olyan eltökélt tech óriások, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg, tudatosan egyféle „uniformist” alakítottak ki maguknak, hogy ne kelljen minden nap energiát áldozniuk erre az apróságra.

Ugyanez igaz az étkezésekre is: az örök kérdés, hogy „mit főzzek ma?”, sokszor nagyobb stresszt okoz, mint maga a főzés. Az online vásárlás világa szintén tökéletes terepe a döntési fáradtságnak: a végtelen számú cipő, könyv vagy háztartási eszköz közül válogatva gyakran inkább feladjuk, és bezárjuk az oldalt, ahelyett, hogy meghoznánk a döntést.

Szülőként pedig különösen sok apró választási helyzet terheli a mindennapokat: melyik különórára írassuk be a gyereket, hogyan szervezzük meg a logisztikát, kinek a születésnapi zsúrjára menjünk el, vagy éppen milyen háztartási teendőt intézzünk el aznap. Ezek a látszólag jelentéktelen döntések egymás után összeadódva hatalmas mentális terhet jelentenek, és estére könnyen teljesen kimerítik az embert.

Tudatosan a minőségi döntésekért

A döntési fáradtság következményei jól érzékelhetők a mindennapokban. Amikor kimerül az akaratunk, hajlamosabbak vagyunk rosszabb minőségű döntéseket hozni: többet költünk impulzív vásárlásokra, vagy inkább a gyorsan elérhető, de kevésbé egészséges ételeket választjuk. Gyakori reakció a halogatás is: az ember egyszerűen eltolja a döntést, mondván: „majd holnap kitalálom”.

Ez azonban nem szünteti meg a feladatot, csak meghosszabbítja a vele járó mentális terhelést. Máskor pedig automatikus üzemmódba kapcsolunk: a megszokott megoldás mellett döntünk, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem a legjobb, hiszen ami ismerős, az kevesebb energiát igényel, mint az újragondolás.

A jó hír az, hogy a döntési fáradtság ellen tudatosan lehet védekezni.

Segíthet, ha rutint teremtünk és szokásokat építünk: így a mindennapi apró választások automatikusan, energiaráfordítás nélkül történnek. Érdemes a fontos döntéseket a nap elejére időzíteni, amikor még frissek vagyunk. Sokaknak bevált az is, ha egyszerűsítik az étkezési és ruházkodási szokásaikat, például előre megtervezik a heti menüt, vagy egy alapruhatárból válogatnak, ahol kevés a kombinációs lehetőség.

Nem véletlen, hogy egyre többen hisznek a kapszulagardrób műfajában. A digitális minimalizmus is hatékony: ha csökkentjük az értesítések és applikációk számát, kevesebb döntést kell meghoznunk nap mint nap. Végül a mikro-szünetek, rövid feltöltődések – egy séta, egy csésze tea, néhány perc nyugodt légzés – is hozzájárulnak ahhoz, hogy újra legyen mentális energiánk a valóban fontos választásokhoz.

A döntési fáradtság nem gyengeség, hanem az emberi működés természetes velejárója. De ha tudatosítjuk a jelenséget, nem kell kiszolgáltatottnak éreznünk magunkat: apró szokásokkal, egyszerűsítésekkel és tudatos időbeosztással jelentősen csökkenthetjük a terheit. Így több energiánk marad arra, ami valóban számít: a számunkra fontos emberekre, célokra és élményekre. Végső soron nem az a cél, hogy minden döntést tökéletesen hozzunk meg, hanem hogy a figyelmünket ott használjuk fel, ahol a legtöbbet adhatja hozzá az életünkhöz.

Kapcsolódó: A boldogság olykor feladással jár – Merd meghozni a döntést!

Kiemelt kép: Getty Images

Ajánlott videó