A zarándokok és a tudósok évszázadok óta az ókori települést, a galileai Korazimot (Chorazin) kapcsolják az Újszövetség történeteihez. Az evangéliumok leírják, hogyan prédikált és gyógyított Jézus a helyi zsinagógában, de azt is, hogyan ítélte el később a várost, amiért visszautasították tanításait.

Máté evangéliuma így figyelmeztet: „Jaj neked, Korazin és népe! Jaj neked, Bétsaida!” Mindeddig azonban nem sikerült kézzelfogható nyomot találni abból a korszakból származó templomra. Ám a Korazim Nemzeti Parkban folyó új ásatások végre eredményt hoztak, ahol a Kr. u. 380 körül épült romokat vizsgálták. A jó állapotban megmaradt egykori város maradványai alatt megtalálták a zsinagóga lenyűgöző bazaltkő romjait.

Jézus csodái itt történtek?

Amikor 2024-ben elkezdték újra feltárni a 20. század eleji ásatásokat, Achia Cohen-Tavor régész vezette csapata megdöbbentő felfedezést tett a kőpadló alatt. A rétegek eltávolítva hatalmas kövekből álló, szándékosan elrendezett alapot fedeztek fel.

Az épületre utaló nyomok ezen részén edénytöredékeket, érméket és mindennapi használati tárgyakat is találtak.

„Ez úttörő felfedezés. Kutattam már a világ sok pontján, de számomra ez kétségtelenül az egyik legfontosabb ásatás, amit valaha vezettem.” – mondta Cohen-Tavor.

A kövek közé szorult leletek kulcsfontosságú bizonyítéknak bizonyultak. Az előkerült kerámiadarabokat az első századra datálták – épp arra az időszakra, amikor Jézus a galileai vidéken járt. „A kövek korán nem tudom megállapítani, de a közöttük talált edényeket és érméket, valamint mindent, ami alattuk található, remélhetőleg igen” – nyilatkozta az archeológus.

Korazim Nemzeti Park, ahol felfedezték Jézus templomát (Fotó: Getty Images)

A felfedezés új vitákat indított a történészek között

Ha a korszak-meghatározás helyesnek bizonyul, ezek az alapkövek annak a zsinagógának a maradványai lehetnek, amelyről Bibliában Máté evangéliuma ír, és ahol Jézus tanított. A tudósok óvatosságra intenek, hangsúlyozva, hogy csak további elemzések erősíthetik meg a kapcsolatot, de az ásatás vezetői szerint minden eddiginél erősebbek a bizonyítékok arra, hogy itt két évezreddel ezelőtt is aktív zsidó vallási központ működött.

De mi lehetett az oka, hogy a régi ásatás idején nem vették észre a régebbi romokat?

Cohen-Tavor szerint a hatalmas bazaltköveket az 1905-ös ásatások során könnyen természetes kőzetnek hihették, így a korábbi szerkezet több mint egy évszázadra rejtve maradt. A 4. századi zsinagóga, amely a korábbi romok fölé épült (a cikk képein ez látható), önmagában is figyelemre méltó, fontos emlék. A régió fekete bazaltköveiből emelték, három bejárattal és zsidó motívumokat ábrázoló díszítésekkel.

Mózes széke

A legkülönlegesebb lelet a „Mózes széke”, ami egy kőből faragott ülés, ahol a Biblia szerint a Tóra olvasója ült a szent szövegek felolvasásakor. Máté evangéliumában is szerepel a szék: „Az írástudók és a farizeusok Mózes székébe ültek.” Hasonló székeket más helyszíneken is feltártak, például Hamat Tiberiasban és a görög Délosz szigetén, amiről nem tudták bizonyítani, hogy „Mózes széke” lehet.

A régészek igyekeznek nem túlértékelni a felfedezést. „A helyszínen mindössze nyomokat találtunk egy első századi zsinagógáról” – ismerte el Cohen-Tavor, hangsúlyozva, hogy csak a további vizsgálatok dönthetik el, valóban Jézus korához köthető-e.

Kapcsolódó: Ez lehet a Bibliából ismert tiltott gyümölcs

Kiemelt kép: Getty Images