A felnőtté válást Magyarországon a 18. születésnaphoz kötjük: jogilag ekkortól számít valaki nagykorúnak. Az egyszeri ember úgy tartja, akkor növünk fel végleg, amikor elveszítjük a szüleinket. 

A pszichológia és a társadalomtudományok azonban egészen másképp közelítik meg a kérdést. A szakemberek úgy vélik, a felnövés nem konkrét dátumhoz vagy esemányhez köthető, hanem lassú érési folyamat, amelynek időpontja nem azonos mindenkinél. Sőt, a férfiaknál és a nőknél bizonyos általános eltérések is mutatkoznak.

Így érik a nő

Kutatások szerint a nők agyának fejlődése bizonyos területeken gyorsabban zajlik, különösen azokban a régiókban, amelyek a döntéshozásért, a szociális érzékenységért és az önkontrollért felelősek. Ez azt jelenti, hogy érzelmi és társas értelemben a nők általában hamarabb válnak éretté.

Nem véletlen, hogy tinédzserkorban a lányok sokszor komolyabbnak vagy megfontoltabbnak tűnnek a fiúknál, és a húszas éveik elején sokan már képesek tartós, stabil kapcsolatokat kialakítani, felelősséget vállalni.

Így érik a férfi

A férfiaknál az úgynevezett prefrontális kéreg – amely az előrelátás, a felelősségérzet és az impulzuskontroll központja – lassabban érik, gyakran csak a húszas évek második felére, sőt egyes vizsgálatok szerint a harmincas évekre éri el teljes fejlettségét.

Emiatt a férfiak sokszor később találnak rá arra a stabil identitásra, amely a valódi felnőttséget jelzi. Ez a későbbi érési folyamat azonban előnyt is hordozhat: a férfiak gyakran később, de tartósabb módon építik fel életútjukat, amikor már valóban megértek a hosszú távú döntések meghozatalára.

Mit mondanak a számok? 

Egy sokat idézett brit felmérés konkrét életkort is próbált meghatározni az érzelmi érettség kapcsán. A kutatás szerint a férfiak átlagosan 43 éves korukban érnek be teljesen, nagyjából 11 évvel később, mint a harmincas elejére már többnyire érett nők.

Nem ugyanakkor érik be nő és férfi (Fotó: Getty Images)

A szóban forgó vizsgálatban részt vevő nők szerint a férfiak éretlenségét olyan apróságok jelzik, mint a gyerekes poénokon való nevetés, a videojátékokhoz való ragaszkodás vagy az, ha valaki még mindig valamilyen gyerekes hobbit űz.

A válaszadók harmada azt is elmondta, hogy már szakított meg párkapcsolatot azért, mert a partnerét túl éretlennek találta. Ugyanakkor a kutatás rámutatott arra is, hogy egy kis játékosság és némi gyerekesség felnőttként akár erény is lehet, például a gyerekekkel való időtöltések során.

Az éretté válás nem csak biológia 

Mindez azt mutatja, hogy a felnőtté válás nem pusztán biológiai vagy neurológiai folyamat. Társadalmi, kulturális és gazdasági tényezők is nagyban befolyásolják, mikor tekintünk valakit „érettnek”.

Ma, amikor a tanulási idő meghosszabbodott, a pályakezdés és az önálló élet a korábbinál jóval későbbre tolódik, sokan csak harmincas-negyvenes éveikre érzik azt, hogy felnőttek.

Tudatosan is tehetünk érte

Bár a biológiai és társadalmi tényezők részben meghatározzák, mikor érünk el egy bizonyos érettségi szintet, tudatosan is sokat tehetünk az önismeret és a pszichés érettség fejlesztéséért. Érdemes rendszeresen reflektálni saját döntéseinkre, érzéseinkre és reakcióinkra, például naplóírással vagy önreflexiós gyakorlatokkal.

Az érzelmi intelligencia fejlesztése – empátia gyakorlása, konfliktuskezelési technikák elsajátítása, mások nézőpontjának megértése – szintén támogatja a kiegyensúlyozott, érett személyiség kialakulását.

A pszichés egészség megőrzése érdekében fontos az önálló problémamegoldás, a célkitűzés és a rutinok kialakítása, de a közösségi kapcsolatok és a támogató baráti vagy családi háló is elengedhetetlen. Ha szükséges, szakemberek – pszichológusok vagy pszichoterapeuták – bevonása is segíthet abban, hogy felismerjük korlátainkat, kezeljük a stresszt, és tudatosan építsük érett, egészséges személyiségünket.

Kapcsolódó: Ezekből a jellemzőkből ismerhető fel az érzelmileg érett ember

Kiemelt kép: Getty Images