Nőként mitől éreznéd jól magad ott, ahol élsz? Számít, hogy van-e hosszú szülési szabadság? Vagy inkább az, hogy mennyire igazságos a bérezés? Esetleg, hogy mennyire támogatják a női vállalkozókat, vagy mennyire kiszámíthatóak és biztonságosak a mindennapi élet feltételei?

Egy friss felmérés szerint ezek a szempontok is döntő szerepet játszanak abban, hogy egy nő mennyire érzi otthon magát egy adott országban.

A vizsgálat 16 európai ország társadalmi és gazdasági mutatóit elemezte nemek közötti különbségek szempontjából. A legfontosabb tényezők között szerepelt a bérkülönbség, a vezetői pozíciókban való részvétel, a női vállalkozók aránya és a szülési szabadság hossza.

Az eredmények alapján (a vizsgált országok közül!) Dániában, Finnországban és Svédországban adottak a legjobb feltételek a nők számára, míg Olaszország és Görögország a lista végére került.

Dániától Görögországig

Dánia vezeti a rangsort 83 pontos „életértékeléssel”. Az országban a leghosszabb a szülési szabadság hossza (18 hónap), a nemek közötti egyenlőség pedig kiemelkedő. A vezetői pozíciókban a nemi különbség mindössze 27,9%, így a nők könnyebben itt juthatnak magasabb pozíciókhoz.

Finnország a második helyen áll, 80 pontos életértékeléssel. Itt több női vállalkozó található, és a foglalkoztatás terén is itt a legkisebb a nemek közötti rés, mindössze 1,5%. Anyasági szabadságban és bérkülönbségben ugyan elmarad Dániától, de így is vonzó lehetőségeket kínál.

Svédország a harmadik helyen, 79 ponttal. Bár a vezetői pozíciókban nagy a nemek közötti különbség a top 10-ben (42,3%), a bérek közötti rés kicsi (7,3%), és egy teljes évnyi szülési szabadság áll rendelkezésre.

Sok európai országban alig van előrelépés a nőjogok terén (Fotó: Getty Images)

Ezzel szemben Olaszország (52 pont) és Görögország (56 pont) a lista végén található, főként a nagy foglalkoztatási különbségek és az alacsony női vállalkozói arány miatt.

Az Egyesült Királyságban tevékenykedik a legkevesebb női vállalkozó, Franciaországban pedig a legszélesebb a nemek közötti medián bérkülönbség (22,2%).

És mi a helyzet itthon? 

Noha a mostani vizsgálat a magyarországi helyzetet nem elemezte, vannak rendelkezésre álló adatok. Magyarország a nemek közötti egyenlőség terén az EU 27 tagállama között az utolsó előtti helyen áll, 57,8 ponttal a 100 pontos Gender Equality Indexen, jócskán elmaradva az uniós átlagtól. A magyar nők foglalkoztatási rátája 73,6%, miközben a férfiaké 85,9%, ami különösen kisgyermekes nők esetében jelentős visszaesést mutat.

Bár a nemek közötti bérkülönbség 17,5%-os, ami az uniós átlagnál kedvezőbb, a nők alulreprezentáltak a politikai és gazdasági döntéshozatali pozíciókban. Összességében Magyarország jelentős lemaradásban van a munkaerőpiaci részvétel, a vezetői pozíciók és az általános nemi egyenlőség tekintetében, és további előrelépésekre lenne szükség az esélyegyenlőség javításához.

A felmérés jól mutatja, hogy a jól átgondolt szociális politika, a szülői szabadság és a bérek átláthatósága valós hatással van a nők életére, és példát adhat más országoknak is a nemek közötti egyenlőség javítására.

Kapcsolódó: Így hallatják a hangjukat a világban a nők

Kiemelt kép: Getty Images