Országosan mintegy 1,2–1,5 millió 3–18 éves diák vesz részt iskolai étkeztetésben, a részvétel aránya a felső tagozaton és középiskolában alacsonyabb, alsóban a menzások vannak elsöprő többségben. 

Az iskolai étkeztetés árát és szolgáltatóját az önkormányzat vagy a fenntartó választja ki, jellemzően közbeszerzés útján. A ma mutatkozó nagy árkülönbségek oka szerteágazó. A különféle szolgáltatók eltérő árazása, az országrészenként eltérő bér- és rezsiköltségek és minőségi elvárások, valamint az önkormányzati támogatás változó mértéke mind befolyásolja. 

Emiatt két településen akár jelentős, kétszeres különbség is lehet a szülők által fizetett étkezési díjban. Tavaly nagyjából 600 és 1200 forint között mozogtak a a napi étkezési díjak, és a 2023/2024-es tanévben körülbelül 620 ezer gyerek jutott ingyenes vagy kedvezményes menzához. A teljes áron étkező gyerekek iskolai étkezésének legalacsonyabb összegét épp, hogy fedezi a családi pótlék. 

Mekkora drágulás várható? 

Az idei ősztől a menza mindenhol drágul, sok helyen havonta több ezer forinttal, az emelkedés mértéke egyes iskolákban akár száz százalékos is lehet. 

A drágulás mögött több tényező áll. A Népszava riportja szerint az energiaárak, különösen a gáz jelentős emelkedése, a 6 százalék fölötti élelmiszer-infláció, a péktermékek 15–30 százalékos drágulása, valamint az ágazatban tapasztalható munkaerőhiány miatt szükségessé vált, körülbelül tízszázalékos béremelés.

A közétkeztetők számára komoly nehézséget jelent, hogy szerződésmódosítás nélkül évente csak egyszer emelhetnek árat, miközben minden költségelem az inflációt meghaladó ütemben nő. A szülők terhei településenként eltérnek: az önkormányzatok a díj 20–50 százalékát, egyes esetekben akár 100 százalékát is átvállalhatják, máshol viszont csak a nyersanyagköltséget hárítják a családokra.

Alacsonyabb áfa? 

A téma kapcsán ismét napirendre került egy törvényjavaslat, amely a gyermek- és szociális étkeztetés áfáját a jelenlegi 27%-ról 5%-ra csökkentené. A javaslat indoklása szerint a magas áfa aránytalanul terheli a rászorulókat és a gyermekes családokat, miközben az éttermekben felszolgált ételek áfája mindössze 5%.

A becslések szerint az áfacsökkentés mintegy 20%-os árcsökkenést eredményezhetne az érintett szolgáltatásokban, jelentősen csökkentve ezzel a családok számára a közétkeztetés költségeit.

A javaslatot a parlament várhatóan 2025 őszén tárgyalja. Ha elfogadják, az jelentős könnyebbséget jelenthet a családok számára az iskolai és munkahelyi étkeztetés költségeinek csökkentésében.

A menzás paradicsomlevesért is mélyebben kell a zsebbe nyúlni (Fotó: Getty Images)

Mit eszik a gyerek? 

Amióta világ a világ, az iskolai menzákat sok kritika éri. Noha vannak olyan klasszikus kedvencek, amiket otthon még megközelítőleg olyanra se tud főzni az ember (a menzás paradicsomleves vagy épp a csokiöntetes piskótakocka épp ilyen), a legtöbb ételt finnyázva tolják odébb a gyerekek. Az elmúlt években több helyen vezették be egyes menzákon a szabadszedéses rendszert, aminek lényege, hogy a gyerekek maguk választhatják ki és adagolhatják az ételeket, így csak annyit vesznek, amennyit biztosan elfogyasztanak.

A módszer célja az ételpazarlás csökkentése, a friss zöldségfogyasztás növelése és a választék bővítése. A bevezetést gyakran kísérik kóstolónapok, amikor a szülők is megismerkedhetnek a menzai kínálattal, és saját tapasztalat alapján dönthetnek arról, mennyire tartják megfelelőnek az ételek minőségét.

Szülőként érdemes egyébként is rendszeresen átnézni a menzai menüt, hogy az otthoni étkezésekkel összehangolva biztosítható legyen a gyerekek számára a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozás.

Kapcsolódó: Válogat a gyerek? Nem is akkora baj, mint hinnénk

Kiemelt kép: Getty Images