Június 10-én Ausztria modern kori történetének legsúlyosabb iskolai lövöldözésére került sor. Egy 21 éves férfi nyolc fiatalt és egy tanárt gyilkolt meg egykori grazi középiskolájában, majd magával is végzett. A tizedik áldozat később, a kórházban halt meg.

A büntetlen előéletű támadó legálisan tartott két lőfegyvert – egy pisztolyt és egy sörétest. Az ámokfutás egykori tantermében kezdődött a reggeli tanítási órák közepén. Christian Stocker osztrák kancellár úgy fogalmazott: „Ez egy sötét nap országunk történelmében. Egy tragédia, ami minden állampolgárt megráz.” 

A tragikus esemény egyúttal egy hosszabb ideje megoldatlan társadalmi problémára világít rá. 

Miért történik ilyesmi?

Ilyen rettenetes eseményekről hallva az emberben felmerül, vajon hogy lehetne megakadályozni őket. Megvédhetjük gyerekeinket?

Az ilyen események sokszor mély, személyes tragédiákból, mentális zavarokból, elfojtott dühből indulnak ki. Viszont nem szabad eltekinteni attól a rendszerszintű tényezőtől sem, amely az ilyen konfliktusokat halálossá teheti: ez pedig a fegyverekhez való hozzáférés.

Ausztriában 100 emberre átlagosan 30 lőfegyver jut – ez Európában kiemelkedően magas arány, még ha a tömeges lövöldözések ritkák is. A fegyvertartás szabályozott, de a törvényes keret sajnos nem jelent automatikus biztonságot, és egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a magánemberek által birtokolt fegyverek növekvő száma rendkívüli veszélyeket hordoz magában. 

Nem lenne szabad engedni, hogy bárki hozzáférjen fegyverekhez (Fotó: Getty Images)

A grazi eset ugyanis nem egyedülálló, és szomorú statisztikára hívja fel a figyelmet. Egy friss amerikai kutatás szerint azokban a közösségekben történik több iskolai vagy gyermekeket érintő fegyveres támadás, ahol a fegyvertartási szabályozás megengedőbb.

Sokkoló tény, hogy

az USA-ban 2020 óta a fegyverrel összefüggő halálesetek megelőzték a közlekedési baleseteket, és ma ez a vezető halálok a gyerekek és tinédzserek körében.

Veszélyes fegyver

A JAMA Pediatrics című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint 2011 és 2023 között több mint 6 000 gyerek halt meg az USA olyan államaiban, ahol a legmegengedőbb a fegyverviselési szabályozás. További 1 400 haláleset történt a „közepesen engedékeny” államokban. Ezzel szemben azokban az államokban, ahol szigorú fegyvertartási szabályozás van érvényben (pl. Kalifornia, Maryland, New York), a gyermekhalálozások száma csökkent.

A kutatók háromféle szabályozási szintet különítettek el: legengedékenyebb, engedékeny és szigorú. Az adatokat olyan szervezetek értékelései alapján állították össze, mint a Brady Campaign, a Giffords Law Center és az Everytown for Gun Safety. A tanulmány kiemeli, hogy a gyerekek és fiatalok fegyverhez való hozzáférése minden esetben kulcstényező. A kutatás vezetője, Dr. Jeremy Faust, szerint a gyermekkori halálesetek jelentős része megelőzhető lenne, ha az államok szigorúbb jogi kereteket alkalmaznának.

„Ez nem politikai kérdés, hanem arról szól, hogy hogyan védjük meg a gyerekeket attól, hogy sürgősségi osztályra kerüljenek”– mondta el.

Mit tehetünk?

Bár az Egyesült Államokban tapasztaltak extrém példának tűnhetnek, a grazi eset bennünket is figyelmeztet: a fegyverek számának növekedése és az engedékeny szabályozás halálos következményekkel járhat – még egy alapvetően biztonságosnak tartott országban is.

Itthon csak 18 év feletti, büntetlen előéletű és pszichológiailag, egészségileg alkalmas személyek kaphatnak fegyvertartási engedélyt. Az engedély kiadásához (sportegyesületi tagságon, illetve speciális munkakörön túl) írásbeli és gyakorlati vizsga szükséges, továbbá orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálat szükséges. Jelenleg körülbelül 300–350 ezer engedélyes tartó van Magyarországon, körülbelül ugyanennyi fegyverrel, amelyek jelentős része sport- és vadászfegyver.

Az iskolai vérengzések megelőzésének egyik legfontosabb kulcsa (a mentálhigiénés segítségnyújtáson túl) az lehet, ha mindenhol szigorú szabályozást vezetnének be a fegyvertartás kapcsán. 

Kapcsolódó: Az iskolai lövöldözések tragédiájáról korábban is írtunk. 

Kiemelt kép: Askin Kiyagan/Anadolu via Getty Images