A hot dog (vagy magyarul forró kutya) kifejezés eredete régóta vita tárgyát képzi a gasztrotörténelemben. Egy a biztos: a kolbász az egyik legrégebbi feldolgozott élelmiszer, az emberiség évszázadokkal ezelőtt is előszeretettel falatozott belőle.

A kolbász hasonszőrű változatát, a virslit hagyományosan Frankfurt városához kötik. Míg egyes források szerint 1487 körül terjedt el Németországban – azelőtt, hogy Kolumbusz Kristóf az újvilág felé vette volna az irányt –, addig mások egy Johann Georghehner nevű hentesre esküsznek, aki az 1600-as évek végén Frankfurtba utazott, hogy népszerűsítse új termékét.

Bárhogyan is történt, a lényeg, hogy a virslik és kolbászok nem álltak meg Németországig – hála a német bevándorlóknak, a roppanós húsféleség az 1800-as évek Egyesült Államát is meghódította. New York és Chicago utcai árusai pedig hamar felfedezték a gyors, olcsó, ám annál finomabb, laktatóbb harapnivalóban rejlő potenciált:

hogy könnyebb legyen elfogyasztani, a gőzölgő virsliket friss, puha kiflikbe, zsemlékbe csúsztatva kínálták.

Kevés olyan pofonegyszerű élelmiszer létezik, amelynek minden egyes összetevőjét annyi rejtély övezi, mint a hot dogét. A kiflis vagy bucis megoldást sokan a Frankfurtból származó standos, Anton Feuchtwanger nevével hozzák összefüggésbe, aki a szóbeszéd szerint kesztyűket adott kölcsön a vendégeinek, nehogy megégesse a kezüket a zsírban tocsogó, forró étel. Mivel a kesztyűk nagy részét nem kapta vissza (ejnye), állítólag pékként dolgozó sógorától kért segítséget, aki megoldásként olyan zsemléket, kifliket improvizált, amelyek tökéletesen illeszkedtek a hús hosszúságához.     

De miért hot dog a hot dog?

Szerencsére nem azért, mert kutyahúsból készült annak idején. Vagyis… Egy kevésbé népszerű elmélet szerint a név egy régi, rosszmájú viccből ered, miszerint az olcsó, hitvány minőségű virslik mindenféle „egyebet”, még kutyahúst is rejthetnek – hiszen a német bevándorlók nemcsak a kolbászokat és virsliket, de a tacskóikat is magukkal hozták.

New York városát nemcsak a felhőkarcolók, a sárga taxik és a Central Park teszi egyedivé – a hot dogot (is) kínáló guruló standok legalább ugyanennyire népszerűek (fotó: Getty Images)

Ugyan nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy valóban ez lett volna a helyzet, mindenesetre egyes történészek szerint akár még ez is megtörténhetett egy olyan korban, ami alapjaiban hemzsegett a bizarr furcsaságoktól.

Kapcsolódó: Arzénruhák és higannyal kezelt kalapok – a viktoriánus kor halálos divatja

Gondoljunk csak arra, hogy Németország bizonyos régióiban valóban fogyasztottak kutyahúst az 1800-as években, amit főként a kényszer; az éhezés, a válságok és a szűkös húsellátás szült. De lélegezzünk fel egy kicsit, a legelterjedtebb elméletek szerencsére sokkal szimpatikusabbak.  

Coney Island Red Hots

Charles Feltman német-amerikai vendéglős nevét szintén gyakran emlegetik a hot dog kapcsán. Feltman 1867-ben kezdett friss péksüteményeket árulni egy Coney Island-i strandon. Amikor egyre több fürdőző kért tőle szendvicset, úgy döntött, hogy olyan faszenes tűzhelyet szerel a büfés kocsijára, amelyben húst is lehet sütni. A csípős sertéskolbászokat ezután buciba töltve kezdte árulni – a fogást eleinte Coney Island Red Hots, majd később egyszerűen csak hot dog néven emlegette. Állítólag. 

Dachshund sausage

1893 körül a virsli lett a baseballmeccsek standard fogása. Úgy tartják, hogy a hagyományt egy St. Louis-i bártulajdonos, Chris Von de Ahe, egy német bevándorló indította el, aki a St. Louis Browns főligás baseballcsapatának tulajdonosa is volt.

Maga a „hot dog” kifejezés először ekkortájt, a 19. század végén tűnt fel írásban, méghozzá Tad Dorgan amerikai művész karikatúráiban, aki a New York-i baseballmeccsek világából inspirálódott. Ezeken a sporteseményeken a standok „dachshund sausage” (azaz tacskókolbász) néven árulták a virsliket, kolbászokat, lévén, hogy a hosszúkás forma a népszerű kutyafajtára emlékeztette az embereket.

A történet szerint Dorgan nem tudta, hogyan kell helyesen leírni a német dachshund szót, ezért úgy gondolta, hogy egyszerűen fogalmaz készülő rajzában, és hot dognak nevezi el a harapnivalót, hiszen így is mindenki érteni fogja. A névválasztás bevált, és annyira megtetszett az amerikai közönségnek, hogy országszerte elterjedt. A történészek sajnos azóta sem bukkantak az említett karikatúra nyomára, mindenesetre nagyon jó lenne elhinni, hogy ez valóban így történt.

Ez is érdekelhet: Az eredeti ketchupnak valójában nem sok köze volt a paradicsomhoz

Kiemelt kép: Getty Images