Mert mégis mi a csiklandozás? Amikor valaki éppen úgy bökdös, piszkál egy másik embert, hogy az spontán, kontrollálhatatlan nevetésben tör ki. Azt kéri, hogy hagyják abba a csikizést, de közben élvezi az egészet.
Teljesen ellentmondásos reakció ez, ami ráadásul az állatoknál is megfigyelhető (a patkányok szintén szeretik a csiklandozást, és a maguk módján nevetnek is).
A kutatók nem tudják hová tenni ezt a furcsa reakciót. Nem tudják, miért érzékenyebbek bizonyos testrészeink, mint mások, és azt sem, hogy egyesek miért élvezik a csiklandozást, mások meg miért nem. Ráadásul ott az örök nagy kérdés is, hogy miért nem tudjuk magunkat megcsiklandozni?
Évszázadok óta próbálják megfejteni a rejtélyt
A görög filozófusoktól, Szókratésztől és Arisztotelésztől az olyan kora újkori gondolkodókig, mint Francis Bacon, René Descartes és Charles Darwin, rengetegen próbálták megfejteni, miért vagyunk csikisek. Konstantina Kilteni idegtudós azt is hozzáteszi, hogy orvosilag, szociális, neurológiai, fejlődési és
evolúciós szempontokból sem egyértelmű a reakció működése.
Például nem tudni, hogyan dolgozza fel az agy a csiklandozás által kapott ingereket, és mi a kapcsolata az idegrendszer fejlődésével? Miért csiklandósabbak a gyerekek, és miért kopik ez ki felnőttkorra? Miért vannak olyan emberek, akiknek a csikizés fájdalmat, akár görcsöket okoz, és miért vannak, akik órákig élvezik?
Az emberszabású majmok között ugyanolyan gyakori a csiklandozás, mint az embereknél, de ahogy említettük, a patkányok is szeretik. Vajon hány olyan faj lehet még a világon, amelyeknél létezik ez a reflex? Vajon amikor a kutyák azt kérik, hogy vakargassuk a hasukat, közben a lábukkal öntudatlanul rugdosnak, tekeregnek, és láthatóan nehéz eldönteni, örülnek-e a dolognak vagy nem, az is a csiklandozáshoz köthető?
A tudomány máig nem érti, miért élvezik az állatok és az emberek is a csiklandozást (Fotó: Getty Images)
Azt viszont már sikerült megfigyelni, hogy az autizmus spektrumzavarral élők a hagyományos érintéseket csiklandósabbként értékelik, mint a neurotipikus emberek.
Ugyanakkor utóbbiak közt is mintha lenne egy skála az érzékenységben.
Arra is találtak választ, miért nem tudjuk megcsikizni magunkat: agyunk képes megkülönbözteti a saját testünket másokétól, és mivel tudjuk, hogy mikor és hol fogjuk csiklandozni magunkat, az agy előre ki tudja kapcsolni a hozzá tartozó reflexet.
Csiklandozás, mint kínzási módszer
Sajnos voltak olyan idők történelmünkben, amikor a csiklandozást büntetésként alkalmazták. A csiklandozás, amelynek során a nevetés inkább pánikreflex, valódi fizikai és lelki szenvedést okozhat. Az ókori Japánban például a hatalmi pozícióban lévők büntetést szabhattak ki a törvénykönyvön kívül eső bűncselekményekért. Ezeket a büntetéseket shikei-nek nevezték, és köztük volt a csiklandozás is.
Európában egy kecskét kényszerítettek arra, hogy az áldozat sós vízbe mártott talpát nyaldossa és így csiklandozza őt.
Angliában az 1800-as években a közerkölcs ellen vétett férfiakat büntették csikizéssel. Vernon Wiehe a Testvérbántalmazás című könyvében közzétette 150 felnőttre vonatkozó kutatási eredményeit, akiket gyerekkorukban a testvéreik bántalmaztak. Többen számoltak be a csiklandozásról, mint a fizikai bántalmazás egyik fajtájáról, ahol olyan szélsőséges fiziológiai reakciók is megjelentek válaszul, mint a hányás, inkontinencia és a légzésképtelenség miatti eszméletvesztés.
Kiltenini doktor egy egész csiklandozólabort működtet, hogy vizsgálhassa a jelenséget. Egy szék áll benne, amire a tesztalany leül, a lábait pedig bele kell helyeznie két nyílásba. Azon keresztül egy robot segítségével meghatározott ingerekkel csiklandozzák,
és közben mérik a pulzusszámát, az izzadása mértékét, a légzését, sőt, rögzítik a nevetést vagy sikoltozást is.
Mivel az adott inger mérhető, ezért a jövőben hitelesebb kísérleteket végezhetnek a csiklandozásra adott reakciókról, köztük például agyi rendellenességekkel küzdő betegekkel, és közelebb kerülhetnek a rejtély megoldásához.
Kapcsolódó: Sok viselkedésről az evolúció tehet – Meglepő hatása van a közös pisilésnek
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!