A magyar szakemberek által koordinált kétéves kiválasztási és felkészítési folyamat után, valamint a NASA, az Axiom Space és a SpaceX majdnem egy éven át tartó kiképzését követően, Kapu Tibor kutatóűrhajósként hamarosan a Nemzetközi Űrállomás (International Space Station/ISS) fedélzetére léphet. Az Axiom–4 misszió legénységének tagjaként az asztronauta az ISS-en – amely egy futballpálya méretű, az űrben száguldó, lakható laboratórium – hazai egyetemek, cégek és kutatóműhelyek kísérleteit végzi majd el, amelyek a súlytalanság és a világűrben tapasztalható sugárzás egyedülálló feltételeit fogják kihasználni. Eközben a tartalékos kutatóűrhajósként szolgáló harmincöt éves, eredetileg villamosmérnök Cserényi Gyula a Földről támogatja majd a küldetést.

Hogy lehet ma valaki asztronauta?

Kapu Tibor nyíregyházi születésű, harminchárom éves gépészmérnök, aki tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte. Korábban az autóiparban dolgozott, egyebek közt akkumulátor-fejlesztéssel foglalkozott. A HUNOR – Magyar Űrhajós Program keretében

több mint kétszáznegyven jelentkező közül választották ki, és két éven át dolgozott azért, hogy ő lehessen a második magyar, aki eljut a világűrbe.

Ennek érdekében először az űrszektorral kapcsolatos alapvető ismereteket sajátította el, majd jelölttársaival együtt űrdinamikát, rakétaelméletet tanult, valamint pilótaképzést is végzett.

A Semmelweis Egyetem által koordinált folyamatos fizikai és pszichológiai felkészítés, megfigyelés mellett szárazföldi és vízi túlélő kiképzésen is átesett a Magyar Honvédség szervezésében. A program utolsó hazai szakaszában műrepülő gyakorlatokat végezett, extrém erőhatásokra készült a centrifuga-tréning során, valamint el kellett sajátítania a tudományos kísérletekhez szükséges ismereteket is. A program végén egy tíznapos amerikai út következett, ahol az Axiom Space szakértőivel folytatták az átfogó elméleti és gyakorlati űrhajósképzést.

Kapcsolódó: Katy Perry mégis minek ment az űrbe?

Dr. Nagy Klaudia Vivien kardiológus, űrorvos egy korábbi interjúban elmesélte, Kapu Tiboréknak be kellett gyakorolni például, hogy miként lehet becsukni egy légzsilipet az űrállomáson, ahogy azt is, hogy készíthetnek maguknak ételeket az űrben. A mikrogravitációban ugyanis az ízérzékelés és az étvágy is csökken, így nagyon figyelni kell arra, hogy megfelelően táplálkozzanak. Az űrfalatokból széles a kínálat, de a fogások állaga nyilván nem a Földön megszokott, hiszen hőkezeltek, néha a nedvességet is kivonják belőlük, amit aztán utólag tudnak pótolni az asztronauták.

Csapatként kell dolgozniuk

A tervezetten június 8-án induló küldetés további tagjai: a lengyel származású ESA-űrhajós, Sławosz Uznański-Wiśniewski, az indiai Shubhanshu Shukla pilóta, illetve parancsnokként a legendás NASA-veterán, az amerikai Peggy Whitson, akinek nevéhez számos űrrekord köthető, például ő lehetett az első nő, aki parancsnokként szolgált a Nemzetközi Űrállomáson. Mellettük tartalékosként dolgozik a magyar Cserényi Gyula és az indiai Prasanth B. Nair.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula űrhajósok (Fotó: HUNOR)

A küldetésspecifikus amerikai kiképzés során a nemzetközi legénység már közösen készült az esetleges kihívásokra. Például Mexikóban, a Kaliforniai-öbölben tanultak túlélési technikákat, és a nyíltvízi tájékozódást, a kajakozást is gyakorolták. Mivel a visszaérkezés után az óceánban landol az űrkapszulájuk,

kulcsfontosságú, hogy az űrhajósok komfortosan mozogjanak extrém körülmények között, amíg meg nem érkeznek értük a mentőcsapatok.

Emiatt annak technikáját is meg kellett tanulniuk, hogy miként menekülhetnek ki egy helikopterből vizes terepen. Lényeges, hogy gördülékenyen működjön köztük a kommunikáció, ezért a mexikói próbatételek alatt a csapatvezetői szerepet minden nap más kapta, hogy megismerhessék egymás viselkedését mind vezetőként, mind beosztottként.

Kapcsolódó: Határ a csillagos ég – Műtárgyak a világűrben

Fizikaóra a csillagok között

A küldetésen mintegy hatvan tudományos kísérletet végeznek majd el, ami egyben rekordot is jelent, mivel még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot az Axiom Space missziói során a Nemzetközi Űrállomáson. Egyebek mellett orvostudományi, rákkutatási és légkörfizikai kísérletek is zajlanak majd, illetve számos magyar fejlesztésű műszert is elsőként állítanak itt üzembe – ezek az eszközök és technológiák később meghatározó szerepet játszhatnak az emberiség űrutazásai során. Hogy a magyar diákok érdeklődését felkeltse a természettudományok iránt,

Kapu Tibor tanórákat is tart majd számukra a világűrből – ezeket felnőttként ugyancsak kíváncsian követhetjük.

GPS és napelem

• Az űrkutatás nem csupán az univerzum megismerését segíti, hanem számos olyan találmányt is köszönhetünk neki, amelyek nélkülözhetetlenek lettek földi életünk során. Például:
• Az űrszondák kis méretű, nagy teljesítményű kameráiból fejlődtek ki az okostelefonok kamerái.
• Az űrállomásokon alkalmazott víz-újrahasznosítási rendszerek ma már katasztrófa sújtotta területeken is segítenek tiszta ivóvizet biztosítani.
• A vezeték nélküli fejhallgatót a NASA fejlesztette ki, az űrruhák ütéscsillapító rendszereit pedig a cipőgyártók vették át.
• Az űrkutatás során az algákban talált speciális tápanyagokat csecsemőtápszerekben is alkalmazzák.
• A műholdak által biztosított GPS-navigációt ma már az autózástól a sportolásig mindenhol használjuk.
• Az űrszondák energiaellátására fejlesztett napelemek a fenntartható energiahasználat alappilléreivé váltak, az űrrepülés során alkalmazott biztonsági memóriahab pedig matracokban és művégtagokban is megjelent.
• Az űrhajók hővédő pajzsai inspirálták a tűzálló festékeket és szigetelőanyagokat.
• Az űrfelvételek elemzéséhez fejlesztett algoritmusok pedig az orvosi MRI-képek elemzésében bizonyultak hasznosnak.

Kapcsolódó: Babaláb, gyönge csontok: ilyen állapotban térnek vissza a Földre az űrhajósok

Kiemelt kép: Getty Images