Mérföldkövek. A szakértők egyetértenek abban, hogy életünk fontos eseményei nemcsak választóvonalként, de rendszerezőként is szolgálnak, és olyan pontok is idetartoznak, mint munkahelyváltás, költözés, vagy első élmények.

Dai, Milkman és Riis 2019-es tanulmányában tovább ment, és a mérföldköveket két csoportba osztotta. Az elmélet szerint vannak, amelyek energialökettel és motivációval töltenek fel, mint egy nyaralás vagy maga a hétfői hétkezdés. A másik csoportba azok a mérföldkövek kerültek, amelyek a környezetváltozással kapcsolatosak: új munkahely, költözés, sőt, vagy az új szokások.

Milyen hatással vannak ránk a vízválasztó események?

Egyrészt adnak egy nagy adag motivációt, de talán ennél is fontosabb, hogy segítenek elkülöníteni múltbeli énünket (és esetleges hibáinkat) a jövőtől, elénk tárva a változtatás lehetőségét.

A tiszta lap érzése jótékonyan hat a célorientáltságra, hisz jó esetben nem szeretnénk bemocskolni – legalábbis nem idejekorán.

Persze, van hátulütője is, amit nagyban befolyásol, hogy mikor jön a változás. Ha például egy alapvetően elégedett élethelyzetben talál meg, akkor sajnos gyakori, hogy negatív megéléseink lesznek róla.

Amit viszont beálltakor minden szakember javasol: lépjünk egyet hátra, vizsgáljuk meg a helyzetünket, és utána cselekedjünk is.

Amikor a legrosszabbkor jön

A hirtelen változással agyunk teljesen blokkolódhat, és a napi rutin elvégzése is kihívást jelenthet.

Rózsika például egy fáradt és dolgos hét végén egy pillanatnyi figyelmetlenséggel okozott közlekedési balesetet, és került fogházba hét hónapra. S bár dolgozott a büntetés alatt, szabadulásakor egyszerűen nem tudott visszailleszkedni a társadalomba, ezért ott keresett vigaszt, ahol legalább egy picit is azt érezte, befogadják. Sajnos az alkohol és a kocsmabarátok biztonsági háló helyett ördögi körbe zárták Rózsit, aki a munkahelyét is elveszítette.

„Elittam a szégyenérzetemet, úgy éreztem, hogy ebből nincs is kiút.” – meséli. Nem sokkal később megismerkedett a gyülekezet vezetőjével, aki fény volt az alagútban, egy segítő kéz, amely az újrakezdéssel kecsegtetett.

Fotó: Üdvhadsereg

Az asszony története nem egyedi: András feje felől például saját édesanyja adta el a házat, majd egy sérülés következtében belesüllyedt az önsajnálatba, amelyből nem tudott kimászni.

Fotó: Üdvhadsereg

Éva akkor kényszerült újrakezdeni mindent, mikor a férje váratlanul elhunyt.

„Közölték velem, hogy köszönjek el tőle. Reggel még volt párom, este már nem lett párom.” És ha még ez nem lett volna elég, míg ő jószívűen beengedte a férje fiát és annak családját a házba, a hagyatéki tárgyaláson mégsem sikerült megegyezniük.

„Javasoltam a lelépési pénzt. Akkor mondták, hogy 2-300 ezer forint.” Ennyi járt volna 10 év együttélés után Évának.

És az utca.

A segítség jön, elfogadnunk nekünk kell

Rózsi, András és Éva élete tehát hirtelen érkezett mérföldkőhöz. A boldog, megszokott kis hétköznapok egyik napról a másikra váltak rémálommá, extragyors újratervezés, tiszta lapok kellettek.

Találkozásuk az Üdvhadsereggel sorsszerű volt: végre bele tudtak kapaszkodni egy segítő kézbe, amely motivációval és új célokkal töltötte meg a bajba jutottak életét. Megtalálták a helyet, amelyet mentális és fizikai kimerültség után végre ma is otthonuknak nevezhetnek.

Mindehhez nem kellett se több, se kevesebb egyetlen tiszta lapnál.

Segítsd te is az Üdvhadsereg munkáját, hogy minél több embernek adhassunk erőt életük újratervezéséhez!

Technikai számunk: 0176

Tudj meg többet ITT!

Kiemelt kép: Alisa Bright/Unsplash