• A bromélia egyszerre szép és hasznos szobanövény. 
• Nevelése szerencsére nem különösebben bonyolult, és kevésbé gyakorlott hobbikertészek számára is sikerélményt jelenthet. 
• Mutatjuk, mire figyelj, hogy a broméliád a lehető legtovább éljen!

A trópusi, szubtrópusi esőerdőkben őshonos broméliák igen változatos életmódot folytatnak. Egyesek a talajon, míg többségük alapvetően a fák lombkoronájában él. Gyökerükkel a gazdanövénybe kapaszkodva fejlődnek, miközben leveleiken és vízgyűjtő tölcséreiken keresztül szívják fel a nedvességet.

A broméliák számos faját ma már trendi dísznövényként termesztik, hála annak, hogy a 19. század környékén az európai botanikusok is felfedezték szokatlan, látványos formáit és élénk színeit. Manapság ezekkel a nemesített fajtákkal találkozhatunk a kertészeti szaküzletekben és virágkereskedésekben, melyek közül főként a szakállbromélia a legelterjedtebb.

Sőt, még a gyümölcsös standoknál is belefuthatunk e különleges növény rokonságába, hiszen a termesztett ananász szintén a broméliafélék családjába tartozik. Ami nem is annyira meglepő, ha szemügyre vesszük a termést, illetve magát a növényt, ami formáit tekintve kísérteties hasonlóságot mutat a cserepes bromélia virágzatával és levelével.

Az pedig, aki broméliával dobná fel a lakást, különösen jól járhat, hiszen kutatások is bizonyítják: némi felesleges párát a szobai környezetből is képes felszívni, ami hosszú távon a penészesedés esélyét is csökkentheti, és amivel közvetetten a jótékony mikroorganizmusok számát is növelheti a térben.   

Kapcsolódó: Ezekből a szobanövényekből az egészségünk is profitálhat

A trópusi körülményekhez alkalmazkodott növények ráadásul kevésbé hajlamosak a betegségekre, és kevesebb kártevőt vonzanak, mint más szobanövények. De mégis mennyire lehet kényes egy ennyire egzotikus és különleges szépség? Mivel árthatunk könnyen, illetve mit tehetünk, hogy sokáig a lakása éke legyen?

Broméliával a kezdők is kísérletezhetnek

A bromélia a kevésbé gyakorlott hobbikertészek számára is szuper választás lehet, hiszen viszonylag könnyen gondozható növény, ami nem igényel túlzott figyelmet – amennyiben szem előtt tartjuk legalapvetőbb igényeit. Szerencsére nem kell nagy dolgokra gondolni ahhoz, hogy a növényünk jól érezze magát – mutatjuk, mire figyelj mindenképp! 

1. A legmegfelelőbb környezet

Trópusi növény lévén a bromélia a meleg, párás és világos, félárnyékos helyet kedveli leginkább – a tűző napfénnyel érdemes vigyázni, mert könnyen megégetheti, kifakíthatja a növényt. Az ideális hőmérséklet 18-16 Celsius-fok között van, és kerüljük a huzatot, valamint a hirtelen hőmérséklet-változást is. Akárcsak az orchidea, úgy a bromélia is a savanyú talajösszetételt kedveli. Ha módunkban áll, a virágföldet némi kókuszrosttal is vegyíthetjük, ami még tápanyagdúsabbá teszi a termőközeget.

Kapcsolódó: Kvízünkben tíz népszerű szobanövényt mutatunk. Felismered őket?

A broméliáról szerencsére pedig akkor sem kell lemondanunk, ha alapvetően száraz a levegő a lakásban. A fürdőszobai ablakokban ugyanis kellően párás környezetet teremthetünk számára, de szintén sokat segíthet, ha gyakran permetezzük a leveleket, illetve, ha párásító berendezéssel is készülünk.

2. A bromélia vízigénye átlagos

A bromélia szerencsére nem igényel sok vizet. Kevésbé meleg időszakokban elég hetente 1-2 alkalommal locsolni a földet, a nagy melegben pedig naponta permetezni a leveleket. A vízgyűjtőkkel rendelkező fajták szeretik, ha a tölcséreket rendszeresen, 2-3 naponta feltöltjük friss vízzel, tehát más növényekkel ellentétben a broméliánál nem szükséges folyamatosan ellenőrizni a talajnedvességet. A virágföldről azonban így sem érdemes teljesen megfeledkezni: a legjobb az, ha mindig nyirkos egy kicsit.

A bromélia vízigénye átlagos, elég hetente 1-2 alkalommal öntözni – ekkor a tölcsérekbe is cseppenthetünk pici vizet (Fotó: Getty Images)

Fontos továbbá, hogy az öntözővíz szobahőmérsékletű legyen, a túl meleg vagy a túl hideg nedvesség ugyanis könnyen növényi stresszt eredményezhet (vagyis az alapvető élettani folyamatokat is akadályozhatja). A legtutibb, ha esővizet gyűjtünk, illetve, ha desztillált vizet használunk. Amennyiben viszont a klasszikus csapvíznél maradnánk, érdemes várni egy kicsit, hogy a klór elpárologjon belőle.

3. Mikor kell tápoldatozni?

A tápoldatozás is lényeges szempont, ha színpompás növényeket szeretnénk: ezt főként tavasszal, nyáron és ősszel érdemes megejteni (körülbelül 2-3 hetente). Használj enyhe, hígított, alacsony nitrogéntartalmú vagy kimondottan broméliákra, illetve trópusi növényekre való tápoldatot, amelyet kis mennyiségben a levéltölcsérbe és a földre is cseppenthetsz. 

4. És mikor szükséges átültetni?

Átültetésre általában akkor kerül sor, ha kinőtte a cserepet a növényünk, illetve ha utánpótlásról gondoskodnánk, és új sarjakat szeretnénk különválasztani, miután elvirágzott az anyanövényünk, amely ezután lassan száradni, pusztulni kezd.

A sarjak ültetése gyerekjáték, és nagyszerű módja annak, hogy új növényeket neveljünk. Fontos azonban, hogy megfelelő időben válasszuk le őket az anyanövényről. Ehhez várd meg, hogy a sarj körülbelül 10-15 centiméteresre nőjön, ami ekkor nagyobb eséllyel fog megmaradni önálló növényként egy másik cserépben. 

Az ültetéshez használjunk laza, légáteresztő és savanyú virágföldet. Töltsd meg vele a cserepet, helyezd bele a sarjat úgy, hogy stabilan álljon, majd finoman nyomkodd meg körülötte a földet, hogy rögzüljön.

Kapcsolódó: Ezeket a szobanövényeket a leglustább kertészek sem tudják „kinyírni” 

Kiemelt kép: Getty Images