A klímaváltozás nem csupán az időjárási szélsőségekkel vagy az olvadó jégtakaróval fenyeget. Egy új, az The Lancet Planetary Health folyóiratban megjelent tanulmány szerint komoly, sokak által még alig ismert következménye lehet az emberi egészségre – különösen a vérellátás biztonságára és stabilitására.

A Red Cross Lifeblood és az ausztrál Sunshine Coast Egyetem (UniSC) kutatói rávilágítottak: a vérkészletek biztosítása az elkövetkező évtizedekben egyre kiszámíthatatlanabbá válhat a klímaváltozás hatásai miatt.

Vérhiány a klímaváltozás árnyékában

Európában évente mintegy 25 millió véregységre van szükség. Ez a készlet nélkülözhetetlen többek között baleseti sérültek, koraszülöttek, daganatos betegek és műtéti beavatkozásra szorulók kezeléséhez. A tanulmány szerint azonban a klímaváltozás hatására a vérellátás mind keresleti, mind kínálati oldalon veszélybe kerülhet.

Dr. Elvina Viennet, a tanulmány egyik szerzője elmondta: 

„A véradást veszélyeztethetik a vérrel terjedő betegségek terjedése, valamint a szélsőséges időjárási események.”

A vér korlátozott eltarthatósága miatt a szállítási és tárolási láncok bármilyen fennakadása gyors ellátási hiányhoz vezethet.

A melegebb éghajlat és a fokozódó csapadék elősegíti bizonyos vérrel terjedő betegségek, például a dengue-láz, a nyugat-nílusi vírus és a malária terjedését, amelyek már Európában is megjelentek. Aki fertőzött, az nem adhat vért – a betegségek terjedésének üteme pedig ezzel együtt szűkíti a potenciális donorok körét.

Kapcsolódó: Világörökségi helyszínek tűnhetnek el a klímaváltozás miatt

 Az emberi testet is próbára teszi az időjárás

A hőhullámok, hidegfrontok, vagy más extrém időjárási jelenségek befolyásolhatják a véradók egészségi állapotát is: a hemoglobinszint, a vérnyomás, vagy a test folyadékháztartása érzékenyen reagál az éghajlati viszontagságokra. Emellett pszichés szorongás, klímaaggodalmak is visszatarthatják az embereket a véradás gondolatától.

„Új egészségügyi kihívások jelentek meg, amelyek hatással vannak a donorok alkalmasságára – a hő okozta dehidratációtól a klímaszorongásig” – mondta Helen Faddy docens, a tanulmány vezető szerzője.

Egyre fontosabb, hogy a véradók sokféle etnikai háttérrel rendelkezzenek (Fotó: Getty Images)

A kutatók szerint

nemcsak a véradás lehet egyre problémásabb, de a vér iránti kereslet is nőhet, azért többszörös nyomás várható a rendszeren.

Ennek hátterében többek között a klímaváltozással összefüggésbe hozható állapotok, például terhességi szövődmények, szív- és érrendszeri betegségek, vagy a sarlósejtes vérszegénység állnak. Ráadásul a természeti katasztrófák – árvizek, tűzvészek – következményeként nőhet a vérre szoruló sérültek száma is.

Mit lehet tenni?

A kutatás nemcsak a problémákra hívta fel a figyelmet, de megoldásokat is javasolt. Ilyenek például:

• mobil és rugalmas véradási pontok kialakítása
• az autotranszfúzió (saját vér visszaforgatása műtéteknél) fejlesztése
• nemzetközi vérkészletekhez való hozzáférés javítása
• több véradó toborzása, főleg különféle etnikai háttérrel, hogy a ritkább vércsoportok is rendelkezésre álljanak.

„A tengerszint-emelkedés és a népességmozgás miatt egyre fontosabb, hogy véradóink sokféle háttérrel rendelkezzenek” – figyelmeztetett Faddy.

A tanulmány világossá teszi, hogy a véradási rendszer is a klímaváltozás áldozata lehet, ha nem készülünk fel időben. Az adományozók egészsége, a logisztikai rendszerek sérülékenysége és a növekvő szükséglet együtt komoly kihívások elé állítják a nemzeti és globális vérellátási hálózatokat. A jövő vérkészleteinek megőrzése tehát nemcsak egészségügyi, hanem klímapolitikai kérdés is. 

Így formálja át az emberi testet a klímaváltozás

Kiemelt kép: Getty Images