A mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítése AI) a hétköznapjaink részévé vált. Ugyan a mögötte álló technológia az átlagember számára misztikus, az MI alapú csetprogramokat (mint a ChatGPT, Grok vagy Gemini) használni gyerekjáték. Amióta pedig már képeket is generáltathatunk mesterséges „barátainkkal”, még többen kísérletezgetnek ezzel a nemrég még csak a sci-fikben létező technológiával. Jó játéknak tűnik, és persze sokat segíthet is, de nem árt az óvatosság. Abban is, hogy képeket töltünk fel rá, és abban is, hogy beszélgetünk vele.

Néhány hete olyan képek hódították meg az internetet, amelyek valós embereket és helyzeteket ábrázoltak a japán anime stúdió, a Ghibli stílusában – ezeket az említett platformok képgenerátorával lehetett elkészíteni. Alig ocsúdtunk fel abból, hogy ismerőseink rajzfilm stílusban mosolyogtak ránk, máris újabb divathullám indult. Ebben a felhasználók elkészíthették a saját képükre alkotott figurát.

Aki a húsvét előtti hetekben fellépett valamelyik közösségimédia-oldalra, pontosan tudja, miről beszélünk, hiszen szinte szó szerint ellepték ezeket a platformokat a virtuális játékdobozok, amelyekben saját ismerőseink, azok gyerekei, ismeretlenek és híres emberek képmásai álldogáltak baba formában, a rájuk jellemző néhány jellegzetes tárgy társaságában. Jópofa, ugye?

És ez csak a két legutóbbi hóbort volt. Emlékezzünk csak arra, amikor rengetegen voltak kíváncsiak, hogyan néznének ki 10, 20, akár 50 évvel idősebben, vagy akkor, ha a másik nem táborát erősítenék. Tömegével töltötték fel fotóikat, adták meg email-címüket ismeretlen fejlesztésű applikációknak.

Biztosak lehetünk benne, hogy az akciófigura-hullám is lecseng, és hamarosan újabb, játéknak tűnő trend veszi át a helyét, majd újabb és újabb. Közös bennük, hogy ártatlannak tűnnek, de mégsem veszélytelenek, hiszen érzékeny adatainkat osztjuk meg velük. És itt kezdődhetnek a gondok.

Egy kérdés vagy egy kép ára

Például, hogy elképesztő mennyiségű energiát pazarolunk el velük. Látszólag játszi könnyedséggel készülnek ezek a képek, a háttérben azonban iszonyatos méretű gépparkok, vagyis számítógépközpontok használnak fel felfoghatatlan mennyiségű energiát. Az adatok tárolásához és feldolgozásához éppúgy, mint minden egyes komoly vagy vicces kérés, kérdés, fotóval való bolondozás során. Ez az energiafelhasználás pedig hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.

A Medium egy cikke szerint szerint a GPT-3, vagyis a ChatGPT első, nyilvános használatra kiadott modellje csak a képzése során 936 megawattórát fogyasztott, ami annyi energiát jelent, amivel egy elektromos autót több mint hatszor lehetne eljuttatni a Holdra és vissza – ez több mint 5,4 millió kilométeres út. De nemcsak az energiaigénye és széndioxid-kibocsátása hatalmas ezeknek a központoknak, hanem az édesvízfelhasználási-lábnyoma is: a becslések szerint csak a már említett kiképzés 700 000 liter tiszta édesvizet párologtathatott el.

A technológiát fantasztikus dolgokra is használhatjuk: a képen a kínai Shaoxing Központi Kórház radiológusa gyors és pontos diagnózisokat készít egy mesterséges intelligencia képelemző rendszer segítségével 2025. február 25-én (Fotó: Costfoto/NurPhoto via Getty Images)

– Az AI, illetve a köré kapcsolódó technológiák, szerverparkok fogyasztása nagyjából egy közepes, kisméretű ország energiafogyasztása, és most már a betanításról a használatra terelődik át az energiahasználat  – magyarázza Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (IBTN) alapítója. – A saját mulattatásunkra szánt képek generálása pedig nem feltétlenül olyasmi, amiért megéri ez az energiapazarlás.

Amikor szinte minden energiát megér az AI

De az AI alapú technológiának valójában hatalmas előnyei is vannak. A segítségével hatalmas lépések történnek például a rákkutatásban, a gyógyítás és a személyre szabott medicina területén is.

Előbb-utóbb szinte bármilyen betegséget meg fogunk tudni gyógyítani. Ha ezt állítjuk párba az energiafogyasztással, akkor már nem hangzik olyan rosszul. A mesterséges intelligencia alapú kockázatelemzés például nemcsak a gyakori rákfajták szűrésében segíthet, elősegítve a korai diagnózist, de technológia a röntgenképek elemzésére is alkalmazható, annak érdekében hogy rákos elváltozásokat azonosítson olyan egészségügyi intézményekben is, ahol nem állnak rendelkezésre a képeket elemző szakértők.

A 2024-es kémiai Nobel-díjat megosztva adták át, az egyik díjazott páros pedig szintén a mesterséges intelligencia segítségével ért el hatalmas eredményt.

Demis Hassabis és John Jumper pedig egy AI-modellt fejlesztett ki, amely egy 50 éve fennálló problémára (hogy mégis hogyan tekerednek fel a fehérjemolekulák) adott megoldást. Kis sarkítással az ő munkájuk nagyjából annyi energiát használ, mint amikor az átlagfelhasználó egy kávé mellett nevetgélve akciófigurát gyárt magáról.

A hitelkérelmünk múlhat rajta?

A másik, régóta emlegetett probléma az az adatbiztonság kérdésköre. Ez egy kicsit nehezebben megfogható kérdés, pedig meglehet, hogy gyorsabban jár következményekkel, mint a csetszoftverek környezeti lábnyoma. Azzal ugyanis, hogy odaadjuk az AI alapú szoftvernek a fotóinkat, van egy kis bökkenő: ezáltal lehetőséget adunk az azt működtető szolgáltatónak, hogy legálisan felhasználja ezeket az információkat – adott esetben az arcunkat, a gyerekeink arcát, a ránk és rájuk vonatkozó adatokat.

Hiszen (az akciófigura példájánál maradva) a saját képmásunkra alkotott baba létrehozásához nem elég a fotónk, meg kell osztanunk magunkról bizonyos információkat is. Hiszen minél többet árulunk el magunkról, annál pontosabb lesz a kép, annál nagyobb lesz a nevetés.

Kapcsolódó: Adatbiztonság – ezt a jelszót több száz évig tartana feltörni

Ezek azonban olyan érzékeny adatok, amiket az adatvédelmi törvények miatt nem tudnának kiszedni belőlünk ezek a cégek, viszont így önként és dalolva adjuk át őket nekik. Persze nem nagy újdonság ez, hiszen a közösségi médiának már évek óta adjuk oda érdeklődési köreinket, étkezési szokásainkat és párkapcsolati vagy családi élményeinket. Hogy mi történik ezekkel, az egyelőre a jövő zenéje. Lehet, hogy „csak” személyre szabottabb hirdetéseket kapunk majd miattuk, de az is megeshet, hogy „előbb utóbb életünk kritikus részein is visszaköszönnek.

Beleértve a biztosítási fedezetet, a hitelezési feltételeket, a megfigyelést, a profilalkotást, a hírszerzést vagy akár a célzott támadásokat”

– nyilatkozta Eamonn Maguire, egy biztonságos e-mail szolgáltatásokat nyújtó cég  fiókbiztonsági vezetője a TechRadar nevű lapnak, utalva arra, hogy sokan már-már pszichológusnak használják a csetbotot, és legsötétebb titkaikat is megosztják vele. Nem is kell túl élénk fantáziával rendelkezni ahhoz, hogy mi történne, ezeket az adatokat megszerezné, és ellenünk fordítaná valaki.

Nem védenek az adatvédelmi törvények?

– Fontos tényező ebben a kérdésben, hogy milyen szolgáltatónak adjuk át az adatot – magyarázza Keleti Arthur, amikor arról kérdezem, hogy ezek mennyire valós veszélyek. – Tehát például, ha a jó hangulat kedvéért valami ismeretlen alkalmazásba vagy nem megbízható, kis szolgáltató oldalára töltünk fel adatokat, abból jó eséllyel nagyobb baj lehet, mint ha mondjuk a Google-nak vagy az OpenAI-nak adjuk át ezeket.

Ha azt látjuk egy applikációnál vagy weboldalon, hogy annak fejlesztője nem egy nagy vállalat, inkább ne használjuk,

hiszen ez esetben semennyi befolyásunk nem lesz arra, mi történik az adatainkkal.

Keleti Arthur kibertitok jövőkutató, az ITBN alapítója

Természetesen a nagy szolgáltatóknál is fennáll a veszélye annak, hogy ezeket a szolgáltató valamilyen formában tárolja, esetleg visszaél velük. Vagy hogy mondjuk feltörik a szolgáltatót, és ellopják ezeket az adatokat. Itt ugyanaz a kérdés, mint a környezeti lábnyom esetében: ér nekem ennyit ez az egész? A nagy cégek most azt mondják, hogy nem tárolják a tőlünk beérkezett adatokat, csak maga a generált tartalom az, ami megmarad.

Ugyanakkor nem titkolt tény, hogy Elon Musk mesterséges intelligenciája a Grok, az X-en zajló valósidejű kommunikációból tanul, vagy hogy a Bytedance (a TikTok gazdája) a felhasználók által feltöltött hang és képanyagokon tanítja az Omnihuman videókészítő megoldását. Az OpenAI pedig pont nemrég vezette be az örök memóriát, ami azt jelenti, hogy a rendszer valamilyen módon emlékszik annak a lenyomatára, amit mondtunk neki. Egyelőre nem tiszta, hogy ez mit jelent pontosan.

Most azt valószínűsítjük, hogy az AI emlékezni fog ránk, és arra is, hogy mi mindent árulunk el neki.

Az Európai Unióban olyan mesterséges intelligencia-törvény van, ami tiltja, hogy a felhasználókat ilyen célból profilozzák – tér rá Arthur a törvényekre. – Tehát az EU próbál gátat szabni ennek. De a szolgáltatók, amelyeknek a csetbotjaival beszélgetünk, azok nem feltétlenül az Európai Unióban működnek.

Persze így is be kéne tartaniuk a törvényeket – elméletileg.

Az az egy biztos, hogy ez most egy nagyon gyorsan változó dolog, percenként új fejlesztések jönnek ki, egyre több a kínai modell is. Hogy ezek működtetői mit tartanak be a törvényekből és mihez kezdenek a megszerzett adatainkkal pedig egy megint másik kérdés.

Kapcsolódó: Stephen Hawking egyik világvége-jóslata itt van a nyakunkon?

Kiemelt kép: Instagram/nőklapja.hu