Az ember egyik legrosszabb rémálma, hogy valaki betör a lakásába, nem igaz?

A betörés nemcsak a hozzá kapcsolódó anyagi veszteség miatt sokkoló, de azért is, mert egy csapásra oda a biztonságérzet, és az ember úgy érzi, mintha nem is csak lakását, de őt magát fosztották volna ki. Rettenetes érzés lehet átélni ilyesmit, éppen ezért fontos, hogy tudatosan tegyünk azért, hogy a mi otthonunk ne váljon célponttá. 

Ehhez elsősorban azt kell megérteni, hogyan gondolkodik egy betörő, amikor terepet választ magának. Milyen jeleket figyel, hogyan választja ki, hova törjön be és mit tehetünk, hogy „láthatatlanná” váljunk a szemében?

Kevesebb, de még mindig sok a betörés

​Statisztikák szerint Magyarországon a lakásbetörések száma az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, de még így is több ezer esetben hatolnak be idegenek mások házba. A különböző ingatlantípusok közül a különálló családi házak a leginkább veszélyeztetettek; a betörők 68,3%-ban ezeket célozzák meg, míg a társasházi lakások az esetek 25,2%-ában esnek áldozatul.

​Területi eloszlás tekintetében a főváros kiemelkedik a betörések számában. 2020-ban például Budapesten történt a legtöbb lakásbetörés, összesen 1274 eset, míg például egész Zala vármegyében csak 63 ilyen bűncselekményt regisztráltak. ​A vidéki nagyvárosok közül különösen az észak-keleti régióban, például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében magasabb a betörések száma.

Betörés ellen nem árt egy ennél stabilabb zár (Fotó: Getty Images)

Fontos megjegyezni, hogy – noha a betörés bűncselekmény, amiért csak és kizárólag az elkövető a felelős – a betörések megelőzése érdekében érdemes a tulajdonosoknak is fokozott figyelmet fordítaniuk az ingatlanok biztonságára. Lássuk, hogy is gondolkodik egy betörő, amikor célpontot választ magának, és hogyan terelhetjük el a figyelmét saját otthonunkról.

Ami vonzza a betörőt

A betörések többségét nem hirtelen felindulásból követik el. A tettesek – főleg a profi elkövetők – többnyire előzetesen felmérik a terepet, és a terepszemle alapján tudatosan választják ki, melyik ingatlanba érdemes bemenniük. A döntést több szempont is befolyásolja.

Számít például, hogy mennyire tűnik védettnek a ház vagy lakás. A betörők kifigyelik, hogy az adott ingatlan fel van-e szerelve riasztóval, kamerával, mozgásérzékelőkkel vagy épp biztonsági zárakkal, és ha hiányos a védelem, már indulnak is. Kifigyelik azt is, milyen a megközelíthetősége a háznak vagy az abban lévő értéktárgyaknak, védi-e a házat magas kerítés, vagy hogy mennyire hozzáférhető a bejárat.

Érdekli őket, hogy aktuálisan van-e mozgás, élet a ház körül: kifigyelik, ugat-e kutya, gyullad-e fel világítás, van-e kíváncsiskodó szomszéd. Ha semmi ilyesmit nem tapasztalnak, azt egyenesen felhívásnak veszik. 

Rengeteget számít az is, hogy mennyire ígéretes a ház anyagilag. Egy egzotikus növényekkel dugig pakolt kert, vagy a ház előtt parkoló drága autó éppen úgy csábító lehet betörőszemmel nézve, mint maga a ház, amiről esetleg ordít, hogy rengeteg pénzből húzták fel. Még egy ok, amiért érdemes kerülni a hivalkodást.

Már csak be kell jutni

A kockázat és a várható haszon mérlegelése után a betörő egyszerűen azt az ingatlant fogja kiválasztani, ahol a legnagyobb zsákmányra számíthat a lebukás/tetten érés legkisebb veszélye mellett. Már csak a megfelelő behatolási módot kell kiválasztani…

A legtöbb betörés során nem a legkifinomultabb technikák kerülnek elő, az elkövetők többnyire faék-egyszerűségű módszerekkel dolgoznak. A leggyakoribb az ajtó vagy ablak felfeszítése: ha nincs biztonsági zár, a betörők 1–2 perc alatt bejutnak a lakásba.

A be nem zárt erkélyajtó megint csak nagyon megkönnyíti a dolgukat: ez a figyelmetlenség különösen nyáron gyakori, és sok-sok lakásbetörésben szerepe van.

Garázson vagy melléképületen keresztül is többször hatolnak be a lakóingatlanokba. Lehet, hogy a főbejáratot biztonsági zár védi, a betörők viszont a gyenge láncszemet keresik, és általában meg is szokták találni.  Sokszor használják azokat a barkácsszerszámokat, amiket helyben találnak. Főleg az alkalmi tolvajok hajlamosak felkapni az elől hagyott csavarhúzót, létrát, kalapácsot, hogy azzal essenek neki a zárak felfeszítésének.  Mindebből az következik, hogy sokszor nem a legdrágább, legkifinomultabb betörésgátló rendszer véd meg minket, hanem az odafigyelés.

Így lesz kevésbé vonzó az otthonod a betörők számára

Fontos tudni, hogy a betörők az esetek döntő többségében akkor támadnak, amikor nem vagyunk otthon, vagy amikor azt hiszik, hogy elmentünk. Nem véletlen, hogy a Covid-járvány időszakában jelentősen visszaesett a betörések száma, és az sem, hogy a legtöbb, amit a betörések ellen tehetünk, az az, ha valahogy elhitetjük a betörőkkel, van otthon valaki. 

1. Nézzen ki élőnek a lakás

Ha sokat, hosszabb időre vagyunk távol otthonról, kapcsoljunk be időzített világítást. Hagyjunk elől a kertben 1-2 gyerekjátékot, esetleg nyitott napernyőt – az élet egy-két ilyen nyoma könnyen elbizonytalanítja a betörőket.

2. Ne posztoljunk

A nyaralásról szóló posztokat inkább a hazatérésünk után tegyük ki a közösségi felületeinkre, már ha egyáltalán szeretnénk mások orrára kötni a dolgot. Ha valamire, hát arra biztosan nincs szükség, hogy vadidegenek is értesüljenek arról, két hétig hírünk-hamvunk nem lesz a házban.

3. Szereljünk fel mozgásérzékelős lámpát

Nem kell profi rendszer: már egy jól látható helyre szerelt kamera is elrettentő erejű lehet, az pedig, ha épp akkor kapcsolódik fel egy kinti lámpa, amikor valaki a ház körül ólálkodik, megint riasztóként hat.

4. Jószomszédi viszony

Ha hosszabb időre elutazunk otthonról, kérjünk meg egy szomszédot, hogy időről-időre nézzen rá a lakásra, ürítse a postaládát, húzza el a függönyt, kapcsoljon lámpát. Ez önmagában elég lehet ahhoz, hogy megakadályozza a betörést.

5. Okosotthon

A mai okosotthon-megoldások már nem számítanak luxuskiadásnak: egy alap riasztó és egy telefonról vezérelhető zár már nagyon sokat jelent bűnmegelőzési szempontból.

6. Ne hagyjunk értékeket szem előtt!

Laptop, ékszer, készpénz: ha ilyesmit hagyunk elől, ráadásul úgy, hogy az jól átható például az ablakon át, mágnesként fogjuk vonzani a rossz szándékú betolakodókat. Miért tennénk ilyet?

A biztonságérzet nemcsak fizikai, de lelki szükséglet is. Egy jól megtervezett ingatlanvédelemi rendszer (jelentsen a hangzatos név csupán elővigyázatosságot és egy készséges szomszéd bevonását) nemcsak a betörőt tartja távol – de a lelki békénket is óvja.

Kapcsolódó: Ha sikerült bejutnia, ezeket e helyeket elsőként kutatja át a betörő. 

Kiemelt kép: Getty Images