Mindannyian ismerjük az AB0-vércsoportrendszert, illetve az ahhoz kapcsolt Rhesus-faktort: erről árulkodnak az Rh+ és Rh- jelzések. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel ki is fújt a változatosság. Az emberek vérét valójában sokkal több különböző rendszer szerint csoportosíthatjuk, ezt pedig a vérsejtjeinket bevonó sokféle sejtfelszíni fehérjének és cukornak köszönhetjük.

Miért olyan fontos a vércsoport?

A vércsoportjaink alapján döntik el, kinek adhatunk és kitől fogadhatunk el vért. Ha ezeket nem egyeztetik, annak akár halálos kimenetele is lehet. Hogy miért, ahhoz kicsit közelebbről meg kell ismerkednünk szervezetünk működésével. Vérünket alapvetően a benne megtalálható fehérjék, antitestek alapján kategorizálják.

Az antigénmolekulák elkülönítik a saját vérünket az idegen vértől.

Azaz, ha idegen vért kapunk, a vérplazmánkban lévő antitestek érzékelik, hogy egy idegen antigénmarker van jelen. Ebben az esetben, mivel a szervezetünkben megtalálható a számunkra idegen összes vércsoport ellen küzdő antitest, nagyon hamar vérrögök alakulnak ki, amelyek végzetesen elzárhatják az ereket.

A tudománynak köszönhetően új vércsoportot ismerhetünk meg (Fotó: Getty Images)

Mivel sokféle módon egyezhetnek vagy különbözhetnek a vérplazmák, az orvosok vérátömlesztés előtt nemcsak a vércsoportot, de egyéb eltéréseket is ellenőriznek. Ezekről kevesebb szó esik, de nagyon is fontosak, sőt életmentőek lehetnek. A legtöbb fő vércsoportot a 20. század elején azonosították. Azóta létezik már az újszülöttek életét megmentő Er-vércsoportrendszer is, amelyet a kutatók 2022-ben írtak le először. Most pedig megtalálták az úgynevezett MAL-vércsoportot.

Íme, egy új vércsoport!

Még 1972-ben, amikor egy várandós nőtől vért vettek, az orvosok felfedezték, hogy rejtélyes módon hiányzik a véréből egy olyan felületi molekula, az AnWj antigén, ami akkoriban minden más ismert vörösvértesten megtalálható volt. Most, 50 év elteltével, ez az érthetetlennek tűnő hiány vezette el brit és izraeli hematológus kutatók csoportját egy új vércsoportrendszer felfedezéséhez. 

Az AnWj antigén egy myelin- és limfocita-fehérjén él, ezért nevezték el az új rendszert ezek kezdőbetűiből MAL-vércsoportnak.

Ha valakinél a MAL-gének mindkét példányának mutálódott változata megtalálható (ez ugyan ritka, de életbevágóan fontos lehet), akkor AnWj-negatív vércsoport alakul ki nála, ugyanúgy, mint az 1972-ben vizsgált állapotos nőnél. A kutatók azóta három új beteget azonosítottak ezzel ritka vércsoporttal, pedig náluk nem volt jelen a mutáció. Ez arra utal, hogy néha vérzavarok miatt is kialakulhat az AnWj-negatív vércsoport.

A MAL-fehérje nem csak a kutatók számára érdekes, az egyén egészségi állapotában is nagy szerepet játszik. Létfontosságú például a sejtmembránok stabilan tartásában és a sejtszállításban. 

Ráadásul korábbi kutatások megállapították, hogy az AnWj nincs meg az újszülöttekben, csak később jelenik meg (kivéve, ha a baba mindkét szülőjétől örökölte a mutációt). A kutatók mostantól azt vizsgálják, hogyan öröklődik a MAL-mutáció, például áll-e a hátterében valamilyen betegség. A ritka vérhibáknak akár halálos hatása lehet az érintett betegekre, ezért minél többet értünk meg működésükről, annál több életet menthetnek meg az orvosok a jövőben.

Kapcsolódó: A vércsoport a személyiséget is meghatározhatja

Kiemelt kép: Getty Images