A fényhez való vonzódás tehát ősi időkre vezethető vissza. De vajon tisztában vagyunk-e azzal, milyen fontos szerepet játszik életünkben a világosság?

Rekorderek

A Guiness Rekordok Könyve szerint, az Arizona délnyugati sarkában található Yuma – télen napi 11, nyáron 13 órával – a világ leginkább napsütötte városa. Az itt lakók évente átlagosan legalább 4 015 napsütéses órát élvezhetnek. Ennek ellenpólusaként a világ egyik legsötétebb helye egy apró piemonti település, Viganella. Mivel a falu egy mély, alpesi szurdok alján található a svájci határ közelében, a magas, déli hegylánc minden évben november közepétől február elejéig teljesen eltakarja a napot.

Így a közel 200 fős lakosság az egész telet sötétben töltötte évszázadokon át.

Az egykori polgármesternek, Pierfranco Midalinak, Emilio Barlocco mérnökkel együtt gondolkodva 2006-ban támadt az az ötlete, hogy egy hatalmas forgó tükröt állítsanak a közeli hegy oldalára, ami a nap sugarait a város felé tükrözi. A 40 négyzetméteres, számítógép-vezérelt tükör most az északra fekvő hegy déli lankáján áll és követi a Nap mozgását. Így akár napi 5–6 órára is képes megvilágítani a falu főterét és a környező utcákat.

Fényhatások

Mára a mesterséges fényforrásoknak köszönhetően képesek vagyunk teljesen függetleníteni napirendünket a természetes fényhatásoktól. A mesterséges fények meghosszabbítják a nappalokat és hatást gyakorolnak az életritmusunkra, a szervezetünkre, a hormonháztartásunkra. Utóbbi változás oka a színhőmérséklet, mely a látható fény egy jellegzetessége.

A napfény alapja a kék szín, ami az ébrenlétért felelős, délben éri el a csúcspontját, ezért ekkor vagyunk a legaktívabbak a nap folyamán. Alkonyatkor a kék szín helyét a vörös veszi át, ami a melatonin hormon növeléséért felelős, mely kizárólag sötétben vagy halvány megvilágítás mellett választódik ki és álmosságot okoz.

A mesterségesen előállított kék fénnyel óvatosan kell bánni.

Érdemes abba a szobába, ahol dolgozunk – és szeretnénk, hogy a figyelmünk ne lankadjon – hidegebb fényt választani. A hálószobába, nappaliba, vagy ahol pihenni szoktunk, ajánlott a sárgásabb fény, amilyen a napsugár is. Kutatások bizonyítják, hogy a normál szobai fény (> 200lux) elegendő ahhoz, hogy a melatonintermelés késése miatt akár 90 perccel később tudjunk csak elaludni.

Egy kis északi meghittség

A hygge dán kifejezést magyar megfogalmazásban nevezhetnénk a meghittségteremtés művészetének. A hygge leginkább a hangulatról, az élményekről szól. Az északi életérzés egyik alappillére a fény. Amikor a dánokat megkérdezték, mi az, amit a hyggéhez leginkább kötnek, 85%-uk a gyertyákat említette először, hiszen segítségükkel könnyedén teremthető meghittség az otthonokban.

A hygge alapjául a gyertyák szolgálnak (Fotó: Freepik)

A dánok – mivel kevesebb jut nekik a napsütésből – rajonganak a természetes fényért. Úgy tartják, egy nap két aranyóra van: a napkelte utáni első és a napnyugta előtti utolsó óra. Ekkor rendkívül meleg, lágy, szórt fény árad szét. Tipikus hygge-program ezekben a varázsórákban fényképezni. A dánok tehát a fény megszállottjai: gondosan választják ki és helyezik el a lámpákat otthonaikban és a középületeikben is. Cél, hogy hangulatos fényfoltokat hozzanak létre, hisz minél alacsonyabb a fény hőmérséklete, annál „hyggébb”.

Gyertyaevolúció

A gyertya végigkíséri a mai embert az életén, hiszen karácsony alkalmával éppoly jelentős szimbolikus szerepet játszik, akár a születésnapi tortán vagy a halott mellett a ravatalnál. A keresztény kultúrkörben a magát emésztő, világító gyertya Krisztus áldozatára, a gyertyaláng melege pedig szeretetére utal. De már az ókorban is készítettek gyertyát méhviaszból, ami a legrégebben használt és legtartósabb, illatos alapanyag. Sokáig ég, viszont nehéz vele dolgozni.

A Kr.u. 2. században aztán az olcsóbb és elérhetőbb állati faggyúból kezdtek gyapotkanócos gyertyákat gyártani, melyek a 15. századra már nem csak a kiváltságosok, hanem a szegény emberek otthonait is bevilágították. A 19. században fejlesztették ki – a manapság leggyakrabban használt – viaszt, a paraffint, melyet túlnyomórészt kőolajból nyernek. Ökológiai szempontból ezért a paraffin kritikus minősítést kap – ellentétben a sztearinnal, mely természetes anyag.

A sztearinból készült gyertya tejszerű, opálos színű, porcelánszerű anyaga inkább törékeny, mint hajlékony. De ott van a 21. század hobbiművészeinek kedvence, a könnyen formázható és dekorálható zselégyertya is, illetve az egészség- és környezetbarát, házilag is elkészíthető szójagyertya. És ha már dekorgyertya, ne feledkezzünk meg az illatgyertyákról sem. Ezek kiválasztásához és helyes használatához korábban Zólyomi Zsolt parfümőrtől kaptunk illatos tippeket.

Rajtunk áll, mi módon, de az étel- és italdömping mellett mindenképp érdemes az óév utolsó napjait is megtölteni egy kis lelket melengető fénnyel. Ne szalasszuk el ennek lehetőségét.

A Nyitott szemmel-sorozat előző cikkeit itt olvashatod.

Kiemelt kép: Oláh-Koppány Andrea – Fotó: Nánási Pál