A mindannyiunk félelmét kiváltó esemény 2014 nyarán történt az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar fonyódligeti gólyatáborában. Egészen addig megszokott dolog volt, hogy a frissen felvett hallgatókat megalázó rituálékra kényszerítik a felsőbbévesek. Egy dolog vécépapírral körbetekerni valaki ágyát vagy fogkefével vécét pucoltatni vele, és más dolog mások nyálával kevert alkoholt itatni, kényszervetkőztetni, fizikai erőszakot alkalmazni, verbális és és nemi erőszakot elkövetni.
Márpedig Fonyódligeten egy 19 éves lányt a rendezvény fotósa megerőszakolt és fojtogatott. Ezután derült ki, hogy egy évvel korábban az ELTE jogi karának gólyatáborában hasonló eset történt.
Valahol menet közben a gólyatáborok szervezői abbéli igyekezetükben, hogy egyre magasabbra tegyék a lécet, elhagyták nemcsak az emberi méltóságot de a törvényeket is.
Még 2016-ban is meztelenre vetkőztették a gólyákat, és leírhatatlanul gusztustalan dolgokra kényszerítették őket. Persze, a szivatásnak nevezett eljárás a katonaságban is jelen volt, mindannyian ismerjük a frissen bekerült kiskatonák és a hozzájuk hasonló helyzetű egyetemisták kihívásait. De 2014-ben és az azt követő pár évben olyan szintű határátlépések történtek, amelyek nemcsak rendőri eljárásra adtak okot, de egy életre megváltoztatták a gólyatáborokat is.
Mire való a gólyatábor?
Az alapvető elképzeléssel nincs semmi gond: a frissen felvett egyetemistáknak vagy középiskolásoknak szerveznek egy olyan, pár napos, ottalvós eseményt, ami alkalmas arra, hogy megismerkedjenek a tanáraikkal, diáktársaikkal. A jól megszervezett és lebonyolított tábornak komoly szerepe van a megfelelő osztályközösség kialakulásában, barátságok, jó ismeretségek szövődnek, így szeptemberben nem harminc vadidegen méregeti egymást az osztályteremben.
Épp ezért is bátorítják a diákokat arra, hogy mindenképpen vegyenek részt az eseményen, hiszen így fogják igazán magukénak érezni az új iskolát és a diáktársakat.
Elengedjük gólyatáborba a gyereket? (Kép: Getty Images)
A szivatás mértéke
Ebből az elméletben örömteli eseményből lett végül 2014-2016-ig egyre durvább és durvább megalázótábor. Nem tudni, miként és miért lettek a kitalált feladatok egyre szörnyűbbek, hogy a közösségteremtés helyét mikor vette át a mások megnyomorításán való röhögcsélés, de megtörtént. A szülők pedig érthető módon nem szeretnék ennek kitenni a gyereküket.
A diákönkormányzatok és az iskolák azóta nagyon sokat fejlődtek.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke tavaly arról beszélt, hogy akadémiai és törvényi szinten is változások történtek, elfogadtak egy kötelező érvényű etikai chartát, képezni kezdték a szervezőket, és ma már nincs olyan gólyatábor, amelynek teljes programját nem egyeztették az adott iskola vezetőségével, vagy amelyen nem vesz részt minimum egy felügyelő.
Mit szabad megtenni egy gyerekkel?
A mai gólyatáborokban már csak elvétve találkozunk kényszeritatással, sokkal jobban kezelik azt, ha valaki nemet mond az alkoholra. A fiúkat és a lányokat jobban elszeparálják, hallgatólagosan nem támogatják a felsőbb évesek és a gólyák közti szexuális kapcsolatot, és
beszüntették az erotikusnak kikiáltott, megalázó játékokat is.
A szeszes italokat és más drogokat viszont nehéz kitiltani, hiszen 18 év felett bárki vásárolhat magának a boltban, de már nem a kötelező lerészegedés a fő cél.
A középiskolások nagyobb biztonságban vannak
A középiskolásoknak szervezett gólyatáborok ennél is jóval szigorúbbak. A bátorságpróbák, gólyaavatások semmilyen szinten nem érintik az alkoholt vagy a szexualitást. A legtöbb táborban, lévén hogy 14 éves gyerekekről van szó, ellenőrzik, hogy a diákok nem hoztak-e magukkal cigarettát, szeszes italt vagy más kábítószert.
Nem csupán nagyobb diákok, de tanárok is részt vesznek az eseményen, akik felügyelik, hogy ne történjen semmilyen törvénytelenség vagy visszaélés. Viccelődések, játékos feladatok előfordulhatnak, de semmi sem kötelező.
A szülők ennek tudatában nagyobb nyugalommal engedik el a gyereküket, akinél ott van a mobiltelefon, így bármikor tud szólni, ha problémát észlel.
Az egyetemistáknál már nehéz a szülői tiltással élni, ha a gyerekünk el akar menni a gólyatáborba, el is fog, az ő biztonságáról úgy gondoskodhatunk, hogy elérhetőek maradunk, ha tudja, hogy bízhat bennünk és bármivel fordulhat hozzánk. Ha van olyan jó a kapcsolatunk, beszélgessünk vele az emberi méltóságról, a beleegyezésről, a csoportnyomás pszichológiájáról, ez segíthet nemet mondani a számára kínos helyzetekben.
A táborok, pláne kisebb gyerekek szülőjeként mindig is kérdéseket vetnek fel. Vekerdy Tamás megválaszolta az egyik legfontosabbat.
Kiemelt kép: Getty Images
Kövesd a NőkLapja.hu-t a Google hírekben!