Mítoszkergetés a konyhában

Miért hiszünk a tévhitekben a tények helyett? Sokszor annyira magától értetődőnek veszünk dolgokat, hogy eszünkbe sem jut megkérdőjelezni, vajon igazak-e? Nem is gondolnánk, hogy az ételekkel és a főzéssel kapcsolatban is mennyi tévhit él a köztudatban. Járjunk is utána néhánynak!

Vegyük például a chilipaprikát.

Az általános vélekedés szerint az ereje a magjában van, ezért is távolítjuk el gyakran a főzés előtt. Ám a magok valójában csak nagyon kevés kapszaicint (a csípősségért felelős összetevőt) tartalmaznak. A kapszaicin főképp a paprika lágy, világos színű ereiben termelődik.

Vagy itt van például a só.

A többség úgy gondolja, hogy ha a vizet megsózzuk, akkor hamarabb fog felforrni. Pedig a só nem csökkenti, hanem éppen hogy megemeli a forráspontot – igaz, a főzéshez használt sómennyiség olyan csekély, hogy alig okoz különbséget. Jusson eszünkbe legközelebb, mikor türelmetlenkedünk tésztafőzéskor: ha megsózzuk, később forr a víz.

Sokan gondolják azt is, hogy a só káros. Igaz, figyelni kell a mértékre: a teljes bevitt sómennyiség nem lehet több napi 5 grammnál, azaz egy teáskanálnyinál. De az is tény, hogy a só segítségével szabályozzuk a vízháztartást és a vérnyomásunkat, sőt az idegek és az izmok működését is.

A nyelv és az ízlelés

Régóta él az a vélekedés is, hogy a nyelvünk különböző részein különböző ízeket érzünk, így van egy adott pont, ahol például a sós ízt érezzük. Valójában azonban a nyelvünk teljes felületén érzékeljük az összes ízt, még ha nem is ugyanolyan intenzitással.

A dohányzás és a füstmentes technológiák világa sem mentes a tévhitektől. Sokan úgy vélik, hogy a különböző füstmentes technológiák mind ugyanolyanok, pedig ez nem igaz.

Valójában a füstmentes technológiák működésükben és hatásukban is eltérnek egymástól.

A dohányhevítéses technológia például olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés. A nikotinpárna viszont nem tartalmaz dohányt, ahogy az e-cigaretta sem: utóbbi nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát. Ezek a különbségek az ízükben is visszaköszönnek.

Az is általános tévhit, hogy a füstmentes technológiák hatásairól nincsenek megbízható kutatások.

Ezzel szemben tény, hogy bizonyos füstmentes technológiák mögött már évtizedes kutatómunka és számos tudományos eredmény áll.

Persze mindig az a legjobb választás, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már elkezdtünk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk, mivel a leszokással csökkenthető a legnagyobb valószínűséggel a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Ezért azokat, akik a leszokás mellett döntenek, fontos támogatni elhatározásukban.

Ha valamilyen oknál fogva mégsem szokik le a felnőtt dohányos, akkor fontos, hogy tájékozódjon az ártalomcsökkentésről, a kevésbé káros alternatívákról. A füstmentes technológiák használata során nem keletkeznek égéstermékek, és így alacsonyabb a bevitt ártalmas vegyi összetevők aránya. Azonban ezek sem kockázatmentesek: tartalmaznak például nikotint, ami függőséget okoz, más negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre.

Mi sem könnyebb, mint továbbra is megsózni a főzővizet azt remélve, hogy hamarabb fog felforrni, de nem jobb ehelyett tudni az igazságot, hogy valós tudás birtokában, jól informáltan hozhassunk a szervezetünkre hatással levő döntéseket? Ahogy a konyhában, úgy a dohányzás esetében is hasznos, ha tisztában vagyunk a tényekkel!

Ez a médiatartalom társadalmi célú reklám, mely készült a Philip Morris Magyarország Kft. megrendelésére.

Kiemelt kép és fotó: Getty Images