A 31 éves, Washington állambeli, a Redditen tea4vendetta felhasználónévvel író nő elárulta, hogy végstádiumú vastagbélrákot diagnosztizáltak nála. Voltak jelei a bajnak, de félelemből három éven át figyelmen kívül hagyta azokat. Miután megtudta, milyen súlyos állapotban van, úgy döntött, inkább nem küzd tovább, így viszont egy éven belül belehal a rákba. Eleinte a családjának sem mondta el, mennyire rossz a helyzet, de a Reddit-folyamot végigolvasva kiderül, hogy nemrégiben az édesanyjának elárulta, mi várható. A többi Reddit-felhasználó győzködésére végül úgy döntött, nem adja fel az életet harc nélkül, és mindenképp megpróbálja a kezeléseket, még akkor is, ha vajmi kevés esélye van a túlélésre: „harcolni fogok a végsőkig” – írta a biztatásokra. Mindeközben mindenkit arra biztat, hogy figyeljen oda saját teste jelzéseire, ne hagyja figyelmen kívül a tüneteteket, és lépjen, minél gyorsabban, mert ennél a betegségnél is létfontosságú már a legelején beavatkozni.

Sajnos nem ő az egyetlen. A San Franciscó-i Daniel Lucasnál harmadik stádiumú vastagbélrákot állapítottak meg, és 2022-ben, 35 évesen elhunyt. 27 éves korában, nagyon fiatalon vette észre először a vért a székletében, de két éven át tévesen diagnosztizálták. Az orvosok azt hitték, hogy vastagbélgyulladása, esetleg Crohn-betegsége van. A daganatot csak akkor vették észre, amikor már a harmadik stádiumba lépett, azaz a vastagbélen kívülre terjedt, és

már túl sok áttétet adott ahhoz, hogy érdemben kezelni lehessen.

Lucas 8 évet élt az első tünetek jelentkezése után. A 29 éves Marisa Maddoxnál is csak a harmadik stádiumban vették észre a vastagbélrákot. A diagnózis előtt éppen megszülte kisfiát, és még több gyermeket szeretett volna vállalni. Az élete megmentése, és az ahhoz alkalmazott sugárterápia viszont elvette tőle ezt a lehetőséget.

Egyre több fiatal lesz rákbeteg

Miközben a rákos megbetegedések száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, az orvosok értetlenül állnak a vastagbélrákos esetek számának növekedése előtt. Épp a fiatalabb felnőttek körében gyakori, akik korábban hagyományosan alacsony kockázatúnak számítottak a betegség szempontjából. A JAMA Surgery adatai szerint 2030-ra várhatóan 90 százalékkal nő a vastagbélrák előfordulása a 20-34 évesek körében. Az orvosok sem tudják pontosan, mi áll ennek hátterében. A modern étrend, az antibiotikumok, és a gombás fertőzések is felmerültek lehetséges okként. Emellett a késői felismerés és kezelés is hozzájárulhat a halálesetekhez, mivel a fiatalabbaknál gyakran egyáltalán nem merül fel a betegség gyanúja.

A vastagbélrák jelei fiataloknál is jelentkezhetnek: az ábrán a bélfal látható (Fotó: Getty Images)

A vastagbélrák jelei

A daganatok általában a rákot megelőző kinövésekből, polipokból fejlődnek ki. Ezek kis, eleinte jóindulatú kinövések a bél nyálkahártyáján. Ha nem veszik észre őket időben, egyre nagyobbak lesznek, majd egy ponton a bennük lévő sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek, és kialakul a rosszindulatú daganat. A polip maga még ártalmatlan, de nagyon fontos figyelmeztető jel, ezért létfontosságú, hogy időben észrevegyük. Egy bódításban vagy altatásban végzett kolonoszkópia, azaz vastagbéltükrözés során lecsíphető, invazív műtéti eljárás nélkül megszabadulhatunk tőle. Ehhez azonban először is tudnunk kell, hogy ott van.

Sok polip nem okoz tüneteket, ezért csak az ötévente elvégeztetett kolonoszkópia tárhatja fel őket.

Ha mégis ad tüneteket, az általában a vérzés: székelés után a vécépapíron vagy magán a székleten látunk bordó vért. Ez már nem friss, de még nem is emésztettük meg: a gyomorból származó vér végigmegy az emésztőrendszeren, ezért jellemzően fekete színű. Az aranyeres vérzés friss, élénkpiros vérzést jelent. A vastagbélből származó vér a kettő között helyezkedik el: nem teljesen élénk, de azért látni lehet, hogy nem félig emésztett ételmaradékról van szó. A figyelmeztető jelek közé tartozhat még a székelési szokások megváltozása, az alhasi fájdalom, a megmagyarázhatatlan fogyás is.

A vastagbélrák túlélési esélyei

Ha a betegséget korai stádiumban fedezik fel, még mielőtt más területekre is átterjedne, tízből kilenc beteg öt évnél tovább él a diagnózis felállítása után. A számok sokkal rosszabbak, ha már csak a harmadik stádiumban veszik észre a rákot, az ilyen betegeknél az ötéves túlélési arány 71 százalékra csökken. A negyedik stádiumban a betegek mindössze 14 százaléka él még öt évig.

Miért nem megyünk tükrözésre?

Az egyetlen megelőzési mód, a vastagbéltükrözés a legtöbb embert elriasztja. Mégis ki szeretne több napig hashajtót szedni, vécére rohangálni, majd kórházba vonulni, ahol levetkőztetik, majd egy ijesztően hosszú csövet helyeznek fel nem éppen a boldogabbik végén? Az eljárás során ráadásul a vizsgálandó területet szén-dioxiddal tágítják, nagyon sokaknak pedig olyan kanyargósak a belei, hogy a procedúra erős fájdalommal jár. A beadott bódítószer az esetek egy részében semmit sem ér.

Szerencsére egyre több kórházban ismerik fel, hogy a páciensek az eljárás okozta félelem és kényelmetlenség miatt akár az életüket is kockáztatják.

Ezért már állami intézményekben is kérhetjük, hogy vénásan adott szerrel altassanak el, és csak ezután végezzék el a vizsgálatot. A magánkórházak ennél is jobb konstrukciót kínálnak: a hashajtás a beteg otthonában, minél kevesebb kellemetlenséggel vihető véghez, és csak a szintén könnyű altatásban végzett eljárás idejére kell a rendelőbe menni. Ha nem volt polip, aminek leszedése után a vérzés megakadályozása érdekében mozdulatlanságra ítélnének, rögtön utána haza is mehetünk. Pár órányi rohangálás és egy kis alvás talán nem túl nagy ár az egészségünkért: tünetek nélkül is érdemes ötévente elvégeztetni a tükrözést, fiatal felnőtteknek is.

Kiemelt kép: Getty Images