—SZPONZORÁLT TARTALOM—
Élete során átlagban minden negyedik embernél kialakul térdkopás, és minden tizediknél jelentkezik csípőkopás is.
– A porckopás fő oka az ízületek elhasználódása, az évek múlásával a porcfelszín elvékonyodik. Ennek ütemét és mértékét befolyásolhatja például a túlterhelés, a túlsúly, a fizikai aktivitás, és számítanak az örökletes tényezők is. Kialakulhatnak kopások egyéb betegségek, például csípőficam, valamilyen ízületi eltérés vagy gyulladásos elváltozás következtében. Balesetből visszamaradhat sérülés, ami már fiatal korban is elindíthatja a kopási folyamatot – mondja dr. Szabó István a kaposvári TritonLife Magánkórház vezető ortopéd sebésze.
dr. Szabó István a kaposvári TritonLife Magánkórház vezető ortopéd sebésze
Nem jó halogatni
Bár sokan reménykednek a helyzet javulásában, a komolyabb porckopás konzervatív kezelésekkel nem gyógyítható. A gyógytorna, a fájdalomcsillapító és porcregeneráló szerek, a hialuronsavas injekciók, vagy az úgynevezett PRP-kezelés nem építik vissza a porcot, csak a tüneteket csökkentik. Ha a kopást szakorvos diagnosztizálta, a képalkotó vizsgálatok alapján pedig csípő- vagy térdprotézis beültetését javasolta, akkor a műtétet nem érdemes halogatni, mert onnantól kezdve a helyzet csak romlani fog.
– A kopással az egyik legnagyobb gond, hogy legtöbbször alattomosan indul, kezdetben csak enyhe tünetekkel jár. Például reggelente nehezen megy a felkelés, az autóból sem olyan könnyű kiszállni, mint fiatalabb korban. Amikor bejáratódik a térd vagy a csípő, már könnyebb a mozgás és a fájdalom is megszűnik, de terhelésre ismét előjön. A helyzet egyre rosszabb lesz, de mivel maga a folyamat lassú, az érintettek alkalmazkodnak hozzá. Kevesebbet sportolnak a fájdalmak miatt, kezdenek lemondani az aktív életről. Sokan akkor döbbennek rá a helyzet komolyságára, amikor már lakáson belül is csak minimális mozgásra képesek. Eddig a pontig nem lenne szabad eljutnia senkinek – emeli ki dr. Szabó István.
Kevésbé megterhelő műtét, gyorsabb gyógyulás
Nemcsak a protézisek újultak meg az elmúlt években, hanem a beültetésnél alkalmazott műtéti technikák is. A hagyományos csípőprotézis-beültetésnél az ízület megközelítéséhez lefejtették az izmok egy csoportját is, ami a járásnál fontos szerepet játszik a medence stabilizálásban. Műtét után az izmoknak regenerálódniuk kellett, emiatt tartott a rehabilitáció három-hat hónapig. Az is megesett, hogy a műtét után csípő táji fájdalom, sántítás maradt vissza, vagy mészlerakódás alakult ki, ami később panaszokat okozott. Az úgynevezett elülső minimál invazív eljárásnál – ezt dr. Szabó István honosította meg Magyarországon – ezzel nem kell számolni.
– Ennél a technikánál egy olyan anatómiai résben tárjuk fel az ízületet, ahol csak szét kell húzni az izmot. Ennek köszönhetően az izmok és az idegek nem sérülnek, ezért nevezi ezt a köznyelv izomátvágás nélküli beültetésnek. Ez a technika a hagyományosnál kevésbé fájdalmas, és gyorsabb a rehabilitáció. A páciens akár két hét után visszatérhet a megszokott életéhez, munkájához, vezethet autót is – emeli ki az ortopéd sebész.
Egyedileg páciensre gyártott protézisek
Érthető, hogy a műtétet sokan halogatják, mindenki valamennyire tart egy műtéttől, de akár láthattak már rossz példát is, ami ritkán, de megtörténhet.
A műtéti technikák és a protézisek hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. De az orvoslás szinte minden területén előtérbe kerültek a személyre szabott megoldások, a számítógépes tervezéssel, vagy akár mesterséges intelligencia segítségével létrehozott egyénre szóló terápiás javaslatok. Ma már a klinikai gyakorlatban is alkalmaznak olyan implantátumokat, amelyeket egyedileg a páciensre készítenek, így a csípő- és térdprotézis-műtéteknél is elérhető már személyre szabott megoldás. Magyarországon az első ilyen térdprotézist – mi egy svájci gyártmányút használunk – 2020 februárjában ültettük be, nagyon jó eredménnyel. Létezik már egyénre szabott csípőprotézis is, ebből tavaly októberben ültettük be az elsőt. Az ilyen protézisek mindig előzetes, CT-alapú, számítógépes tervezéssel készülnek, elemeik milliméter pontossággal illeszkednek az egyéni anatómiához. Ez azért fontos, mert mindenkinek más a csontszerkezete, a formája, alakja, biomechanikai paraméterei egyedileg változnak. A betegről műtét előtt CT-felvételt készítünk, majd 3D-rekonstrukcióval és speciális számítógépes programmal kielemezzük az anatómiai paramétereket, megtervezzük a protézis pontos méretét, helyét. Ezt a műtéti tervező szoftvert minden protézisbeültetésnél lehet alkalmazni, nagy előnye, hogy előre modellezhető a teljes műtét, így felmérhetőek a kockázatok, nehézségek is. A 3D-műtéti tervezés segítségével megítélhető nem csak az ideális sorozatgyártott implantátum, de az is, ha betegnek inkább egyénre gyártott protézisre lenne szüksége. A személyre szabott protézisbeültetés lényege, hogy a legkorszerűbb technológiákkal a protézis a beteg anatómiájához tökéletesen illeszkedik, a lehető legtermészetesebb érzetet adva. Csökkenti a szövődmények esélyét és kiküszöböli a protézis pozícionálásának azon hibáit, melyek a protézis időtartamát rövidítik, biztosítva a hosszabb kihordási időt.
Persze nincs mindenkinek szüksége egyedileg készülő csípőprotézisre, az esetek 80-85 százalékában tökéletesek a hagyományos változatok, azokat is precízen be lehet ültetni. Körülbelül minden ötödik-hatodik betegnél merül fel, hogy az anatómiai adottságok miatt az egyedi gyártású csípőprotézis lehet a jobb megoldás. Térdízületnél már más a helyzet, kevésbé tolerálja az anatómiától való eltérést, mint a csípő. Térdprotézis esetén az egyedi gyártás szinte mindenkinek ajánlható – emeli ki az ortopéd sebész.
Az ugyan nem várható, hogy az érintettek egyetlen hónap után újra teniszezzenek és kocogjanak, de hosszabb távon akár teljesen meg is feledkezhetnek arról, hogy aktív életvitelüket protézis beültetésével nyerték vissza, bátran sportolhatnak, teniszezhetnek, biciklizhetnek, akár síelhetnek is.
