Ma már szerencsére mindenki azt vesz fel, amit csak szeretne, hosszú ideig viszont a mostaninál sokkal nemspecifikusabbak voltak a ruhák. Az elmúlt néhány száz év (és a nyugati világ) nagy részében a nők ruhát és szoknyát, a férfiak pedig nadrágot viseltek. Bár mára lassan elmosódnak az efféle különbségek (a nadrágot viselő nő már réges-rég nem jelentenek újdonságot, a szoknyás férfiak látványán viszont ma még felszalad a konzervatívabbak szemöldöke), van néhány, nemek szerint eltérő ruházati megoldás, ami továbbra is fennmaradt, pedig eredeti funkcióját már elvesztette. 

Itt vannak például a gombok. Annak vajon mi az oka, hogy nem ugyanazon az oldalon sorakoznak nők és férfiak ruháin? Annak ellenére, hogy az emberek túlnyomó többsége jobbkezes, csak a férfi ingek gombjai vannak a kézre eső jobb oldalon, a női ingek gombjai a bal oldalon helyezkednek el. Ez végre kapóra jön a balkezeseknek, a többiek szempontjából viszont minimum furcsa.

Úrhölgyek

A jelenség okával kapcsolatban több elmélet is van (egyes források szerint köze lehet ahhoz, hogy régen oldalnyeregben, balra fordulva lovagoltak a nők, és a fordított gombállással kevésbé fújt be a szél), de a leginkább megalapozottnak tűnő egészen a 13. századig nyúlik vissza. Ebben az időben gombok még eleve csak azoknak jártak, akik megengedhették maguknak a sokszor valamilyen értékes anyagból készült apró zárakat. Mindenki más egyszerű ruhaszalagokkal kötötte meg a ruháját, vagy fából készült kis kapcsokkal rögzítette azt. A felső és középosztálybeli nőknek viszont nemcsak gombjaik és gombolható ruháik, de általában cselédjeik is voltak, akik segítettek nekik fel- és levenni bonyolult öltözékeiket. A fűzőbe, később abroncsos szoknyába, még később melltartóba vagy több réteg alsószoknyába ugyanis nehéz volt egyedül belebújni. Mivel a ruhák készítői tudták, hogy a gombolást valaki más fogja majd végezni,

a szabók a gombokat a női ruhák bal oldalára varrták, hogy a komorna könnyebben tudjon majd jobb kézzel gombolni.

Később a ruhákat elkezdték tömegesen gyártani, ez a szokás szabványossá vált: sokáig senkinek sem jutott eszébe, hogy változtasson rajta. Ma már nagyon sok uniszex darabot kapni, és sok gyártó hány fittyet a gombolós szabályra. 

Úrfik

De mi a helyzet a férfiakkal? Mivel nekik legtöbbször sokkal kevesebb öltözékük volt, ők általában maguk öltöztek (csak a csizma lehúzásában kellett segíteni nekik), így ez is hozzájárult a jobb gombos konvencióhoz. De elképzelhető, hogy a valódi válasz még a hölgyek gombjainál is messzebbre, egészen a lovagkor hajnaláig, a lovagi tornákig vezet minket. A patenttal záródó férfiingek esetében ma is úgy van, hogy a bal oldali patentot nyomják a jobb oldalira, ami a harc egyik legrégebbi konvencióval van összefüggésben, hogy a páncéllemezek ezekben az időkben balról jobbra fedték egymást, hogy a pajzsnak a bal oldala (amit jó eséllyel eltalál az ügyes ellenfél) kétszeresen védve legyen, így ez a rögzítési irány maradt meg. Ráadásul, mivel

a férfiak túlnyomó többsége is jobbkezes, sokkal gyorsabban tudnak például fegyvert előrántani,

ha gombjaik a jobb oldalon vannak. Hiába fejlődött viszont azóta férfiöltözködés, és használ szerencsére igen kevés férfi fegyvert, a férfi ruházat sok elemében megőrizte a régi korokban magukra szedett vonásokat. 

Ma pedig? 

Ma már egyre kevésbé határozza meg nemünk azt, hogy mit viselhetünk, vagy mit nem. Míg évről-évre nagy visszhangot kelt, hogy egyes divatházak kifutóin milyen, a valóságtól elrugaszkodott, férfiatlannak titulált kollekciókban vonulnak fel a férfi modellek, a hétköznapokban inkább az figyelhető meg, hogy a legjobb ízlésű férfiak (például az énekes Harry Styles) jó arányérzékkel keverik a nőies és maszkulin elemeket viselkedésükben és öltözködésükben. A gombolás irányán ma már nem akad fenn senki. 

Oda vagy a gombokért? Hadd ajánljunk figyelmedbe egy tematikus kiállítást, mely a gombok témáját járja körül!

Kiemelt kép: Getty Images