Nyaralás alatt különösen fájó dolog csalás áldozatául esni. Hiszen ezeket a napokat épp hogy gondtalan pihenésre és kikapcsolódásra szántuk, ha azonban nem figyelünk kellőképpen az alábbi dolgokra, előfordulhat, hogy pont ekkor ér bennünket a legnagyobb kár (még ha nem is olyan, régimódi stratégiát bevetve lopnak meg minket, mint ahogyan az a fenti képen látható).
Az Action Fraud adatai szerint csak tavaly több mint 6,5 milliárd forint értékben károsították meg a brit nyaralókat ilyen-olyan csalók és szélhámosok. Még ma is sok nyaraló bedől jól ismert trükköknek (például olyan szállást foglal, amely nem is létezik, vagy olyan, elképesztően olcsó repülőjegyet vásárol, amelyről kiderül, hogy érvénytelen), a furfangos bűnözők azonban újabb és újabb módszerekkel csalják tőrbe a gyanútlan turistákat. (Mi is hallottunk már olyan esetről, hogy valakivel a repülőútja napján közölte a „szállásadója”, hogy a már lefoglalt szobáját elöntötte a víz, a mennyezet beomlott, így nem aludhat ott – ugyanakkor a 130 ezer forintnyi előleget sem kapja már vissza. A „szállásadó” ezután úgy tűnt el, mint szürke szamár a ködben.)
Összegyűjtöttünk tehát hét olyan csalási módszert, amellyel (sajnos) idén nyáron jó eséllyel találkozhatunk:
A közösségi média csapdája
A közösségi médián (Facebookon, Instagramon, TikTokon) felbukkanó, „kihagyhatatlan” és „vissza nem térő”, olcsó nyaralási ajánlatok a legtöbbször, bizony, hamisak. Az akciós utazásokkal kecsegtető linkek és csatolmányok vírusokkal fertőzhetik meg a készülékeinket, amelyek segítségével aztán idegenek lophatják el bankszámla- vagy személyes adatainkat. A legprofibb csalók általában jól ismert és megbízható webhelyek másolatait hozzák létre, ami miatt az áldozatok nyilvánvalóan azt feltételezhetik, hogy a hivatalos weboldalon járnak, és dalolva megadják adataikat (vagy átkattintanak egy ismeretlen oldalra, ahol a fizetést teljesíthetik).
Amikor csak tehetjük, kerüljük hát a közösségi médiafiókokról való átkattintást, és ha már muszáj, válasszunk jó hírű utazási irodát a foglaláshoz! Ha nem találunk ilyet, kattintás előtt mindig ellenőrizzük a link (URL) címét – erre külön linkellenőrző eszközt is bevethetünk, például a Google Safe Browsingot!
ATM-átverés
Napjainkban a bűnözők akár úgynevezett skimmert is bevethetnek a bankkártyaadataink ellopására. Ezek olyan alattomos, mindenféle formában és méretben létező szerkezetek, amelyek a pénzkiadó automaták elejére vannak felszerelve, és képesek leolvasni a kártyák mágneses csíkját. Az így kinyert információt a csalók aztán a kártyák klónozására és a pénzünk elköltésére használják fel. Míg Magyarországon jó eséllyel feltűnhet nekünk, ha szokatlanul néz ki egy ATM, külföldön talán kevesebb eséllyel vesszük észre, ha valami nem stimmel egy automatával.
Ügyeljünk arra, hogy más ne figyelhesse ki a PIN-kódunkat (Fotó: Getty Images)
Mielőtt a kártyánkat egy idegen ATM-be helyeznénk, előbb bizonyosodjunk meg felőle, hogy a kártyaolvasó körül nem látunk ragasztásra, vagy másféle rögzítésre utaló jelet, és a billentyűzet sincs meglazulva! Ügyeljünk a gyanús, lefelé néző lyukakra (ezekben kamerát helyezhetnek el a csalók), és inkább keressünk olyan pénzkiadó automatát, ami egy bankfiók előterében található – ezek ugyanis biztonsági felszerelések (és a személyzet) védelmét élvezik, ennek köszönhetően pedig csalók által szinte megbütykölhetetlenek!
QR-kódok a parkolóban
A QR-kódok sokunk életét megkönnyítik azáltal, hogy időt spórolnak nekünk a mindennap ismétlődő feladatok elvégzésében. Sok helyen, többek között fizetős parkolókban is gyakran felbukkan az online fizetés lehetősége, melyet akár QR-kód segítségével is megtehetünk. Ravasz csalók azonban a QR-kódot saját kódjukkal helyettesíthetik, amelyről aztán egy hamis weboldalra irányítanak bennünket, ha pedig itt megadjuk fizetési adatainkat, azon nyomban hozzáférhetnek pénzünkhöz az idegenek.
A legtöbb, amit tehetünk, hogy árgus szemekkel megvizsgáljuk a parkolóban található QR-kódos matricákat. Amennyiben azt látjuk, hogy azokat átragasztották egy másikkal, jobb, ha nem kockáztatunk velük. Persze, a legjobb, ha készpénzzel fizetünk a parkolásért, vagy, ha ez nem lehetséges, akkor válasszuk a telefonos parkolásindítást! Ilyen esetben még mindig megvan rá a lehetőségünk, hogy előzetesen ellenőrizzük a megadott telefonszám valódiságát.
USB-töltőpontos trükk
Egy a repülőtéren található ingyenes telefontöltő pont életmentő lehet, amennyiben a telefonunk merülőben van, viszont perceken belül arról kellene felmutatnunk a beszállókártyánkat. Ezt a kétségbeesést kihasználva a csalók már kifejlesztettek olyan technológiákat, amelyek segítségével a töltőpontokon keresztül hozzáférhetnek a csatlakoztatott telefonokon tárolt információkhoz.
Mivel egyelőre nincs mód annak ellenőrzésére, hogy egy adott USB-helyet feltörtek-e már csalók, érdemes hordozható akkumulátort tartani magunknál, és arról tölteni telefonunkat! Manapság már igen kedvező áron vásárolhatunk apró méretű power banket, amivel aztán akár háromszor is újratölthetjük telefonunkat – bárhol is járjunk éppen.
Útlevélklónozás
A McAfee nevű kiberbiztonsági vállalat szerint egyre több nyaraló személyazonosságát klónozzák világszerte. Ezt, persze, csak azokkal tudják megtenni, akik valamilyen hamis weboldalon megadták útlevéladataikat. Mindez azért veszélyes, mert egy klónozott útlevéllel/személyi igazolvánnyal felfegyverkezve a bűnözők számára a határ a csillagos ég – ha elég ügyesek, akár még hitelt is felvehetnek a személyazonosságunkkal visszaélve.
Legyünk hát rendkívül óvatosak, és ne adjuk meg kétes oldalaknak és személyeknek (például magukat a légitársaságok dolgozóinak mondó, de ellenőrizhetetlen alakoknak) útlevéladatainkat! Ha kétségeink támadnak, hívjuk fel közvetlenül a társaságot vagy a repteret! Általában némi várakozás után kapcsolatba tudunk lépni velük, ezért érdemes inkább kivárni a sort panaszunkkal, majd nyugodtan konstatálni, hogy valóban megbízható forrással beszélünk.
Ingyenes wifi – valójában rengeteget veszíthetünk
Sokakat elcsábíthat, ha egy nyilvános helyen ingyenes wifit talál – a legtöbb esetben azonban érdemes ezektől inkább tartózkodnunk. Ha már muszáj ilyet használnunk, mindenképpen olyat válasszunk, amelyet jelszó véd – például egy étteremben vagy kávézóban (egy ital árát minden bizonnyal megéri nekünk, hogy biztonságban tudhassuk személyes adatainkat)!
Van, amikor az olcsó dolgok a legdrágábbak (Fotó: Getty Images)
Legyünk óvatosak a nyilvános wifikkel, és mindig győződjünk meg róla, hogy ezek megbízható forráshoz kapcsolódnak! Jó ötlet lehet egy virtuális magánhálózatot, úgynevezett VPN-t használni, amely a készülékünk IP-címének elrejtésével védi online személyazonosságunkat. (A VPN-ről itt írtunk nemrég részletesebben.) Értelemszerűen az is jó megoldás lehet, ha, amennyiben megtehetjük, kivárjuk míg visszaérünk a szállodába, és az ottani, jelszóval védett, biztonságos hálózatot használjuk!
Telefonhívás a recepcióról
Képzeljük el, hogy hosszú utazás után végre a szállodába érünk, becsekkolunk, elfoglaljuk a szobánkat, lehuppanunk a kényelmes ágyra – mikor egyszer csak megszólal a telefon. A vonal túlsó végén a szálloda egyik recepciósaként mutatkozik be valaki, és arra kér minket, hogy erősítsük meg a fizetési kártyaadatainkat. Érdemes ilyenkor résen lenni, és rövidre zárni a beszélgetést, előfordulhat ugyanis, hogy egyáltalán nem a hotel egyik dolgozójával, hanem egy csalóval beszélgetünk! Egy bűnözőnek mindössze annyit kell tennie egy ilyen átverés megvalósításához, hogy felhívja a szálloda recepcióját, kéri, hogy kapcsolják neki az adott szobaszámot, majd bemutat nekünk egy Oscar-díjas alakítást egy kitalált recepciós szerepében, és voilà – már meg is szerezte kártyaadatainkat!
Ennek elkerülésére elég annyit tennünk, hogy, ha valóban felhív minket valaki a szállásunkon egy hasonló mondókával, akkor közöljük vele, hogy inkább személyesen szeretnénk ezt az ügyet elintézni, amikor legközelebb a recepció környékén járunk. A lényeg, hogy soha ne adjuk meg kártyaadatainkat telefonon keresztül!
Kiemelt kép: Illusztráció – Getty Images
