Emberjogi csoportok és kormányzati tisztviselők szerint 2022 novembere és 2023 márciusa között mintegy 7000 diáklányt mérgeztek meg nitrogéngázzal (egyelőre ismeretlen tettesek) Iránban – a mérgezéshullám pedig a szomszédos Afganisztánra is átterjedt, ahol közel 80 általános iskolás diáklányt szállítottak kórházba a hétvégén (az eset Sari Pul tartományban történt szombaton és vasárnap).

A hatóságok szerint az elkövetőt valaki felbérelte, aki ezután a Naswan-e-Kabod Aab iskolában 60, a Naswan-e-Faizabad iskolában pedig 17 diáklányt mérgezett meg.

„Mindkét általános iskola közel van egymáshoz, és egymás után vették célba őket. A diákokat kórházba szállítottuk, most már mindannyian jól vannak.

A minisztérium azonnal vizsgálatot indított az ügyben, feltehetően személyes sérelmek húzódnak a háttérben” – felelte az Associated Press kérdésére Mohammad Rahmani, a helyi oktatási hivatal vezetője. Rahmani nem részletezte a körülményeket: a sérültek pontos életkora, a tettes(ek) kiléte, a mérgezés típusa, súlyossága és tünetei egyelőre ismeretlenek.  

A tálibok legutóbb 1996 és 2001 között voltak hatalmon az országban, és számos korlátozást vezettek be a nőkkel szemben. Többek között megkövetelték tőlük, hogy burkát – az egész testet, beleértve a szemeket is eltakaró, bő ruhadarabot – viseljenek nyilvános helyeken, és megtiltották, hogy részt vegyenek az oktatásban. Amikor 2021 augusztusában ismét átvették a hatalmat – nemzetközi és emberjogi tiltakozások ide vagy oda – újra ellehetetlenítették az afgán nők és lányok helyzetét. Szabályaik egytől egyig sértik az alapvető emberi jogok széles körét: a tálibok tiltják, hogy a fiatal lányok a hatodik osztályon túl is folytassák tanulmányaikat (korlátozásaik ellenére sokan önismeretet és pszichológiát tanulnak, hogy képesek legyenek megbirkózni a zsarnoksággal, de csak a a lehető legnagyobb titokban), nem vehetnek részt a felsőoktatásban, nyilvános helyeken férfi kísérő nélkül nem, vagy egyáltalán nem jelenhetnek meg, korlátozták az orvosi ellátáshoz való hozzáférésüket, és nem vállalhatnak munkát sem. A szabályszegés pedig minden esetben súlyos büntetést von maga után.

A nyilvános kínzásoktól kezdve egészen a kivégzésekig

Az afganisztáni ENSZ-misszió (UNAMA) által készített jelentés szerint az elmúlt fél évben 274 férfit, 58 nőt és két kisfiút korbácsoltak meg nyilvánosan. „A testi fenyítés sérti a kínzás elleni egyezményt, és meg kell szüntetni” – nyilatkozta Fiona Frazer, az ENSZ emberi jogi megfigyelői küldöttségének vezetője. Továbbá a kivégzések azonnali beszüntetésére szólította fel az afganisztáni tálib vezetést. A jelentés szerint a legtöbb nyilvános kivégzést és testi fenyítést hűtlenség és „otthonról elszökés” miatt rendelték el. Ezen bűncselekményeken kívül gyakori jogsértésnek számított a lopás, a homoszexualitás és a kábítószer-kereskedelem is. A tálib külügyminisztérium a jelentésre válaszul közölte, hogy Afganisztán törvényeit az iszlám szabályokkal összhangban határozzák meg, és az afgánok túlnyomó többsége követi ezeket a szabályokat.

„A nemzetközi emberi jogi törvények és az iszlám törvények közötti ellentmondás esetén a kormány az iszlám törvényeket köteles követni”

– hangsúlyozta közleményében a tálib külügyminisztérium. A tálibok nem sokkal hatalomra kerülésük után, csaknem két évvel ezelőtt kezdtek el testi fenyítéseket alkalmazni, annak ellenére, hogy kezdetben a kilencvenes években látottakhoz képest mérsékeltebb kormányzást ígértek. Ehhez képest az utóbbi időben drasztikusan korlátozták Afganisztánban a nők jogait – írta májusban az MTI. 

Kiemelt kép: Nava Jamshidi/Getty Images