Ahhoz, hogy a hazai egészségügyi intézmények éves vérellátottsági igényét ki lehessen elégíteni, naponta legalább 1600 – 1800 véradóra van szükség. Ennek a számnak az eléréséhez elengedhetetlen a közérthető, ám szakmailag pontos edukáció a véradási kedv növelése érdekében, ezért a Bioextra csapata az OVSz-szel készített interjút a véradást érintő legfontosabb tudnivalókról, tévhitekről. Olvassatok bele!
Miért fontos a véradás? Hány ember életét mentheti meg?
Az emberi vér semmi mással nem pótolható, ezért nélkülözhetetlen a gyógyításban. A vérkészítményeket számos orvosi szakterületeken használják fel, pl. onko-hematológiai kezeléseknél, sürgősségi ellátásban, sebészetben, szülészeten, szerv-transzplantációknál. Egy egység leadott vérből háromféle készítményt állítunk elő, vörösvérsejt-, vérlemezke- és plazmakészítményt, amelyeket akár három különböző beteg is megkaphat, innen ered a szlogen: Adj vért, és ments meg három életet!
Hogyan zajlik a véradás?
A véradásra jelentkezés regisztrációval indul, amelyhez személyi azonosító igazolvány, lakcím- és taj-kártya szükséges. Ezután a jelentkező egy kérdőívet tölt ki, amelyben elsősorban egészségi állapotával kapcsolatban kérünk információkat. A következő lépés az orvosi vizsgálat, ahol többek között vérnyomás és hemoglobinszint mérés is történik, valamint a kivizsgáló orvos megbeszéli a jelentkezővel a kérdőívre adott válaszait. Amennyiben a jelöltet a kivizsgáló orvos véradásra alkalmasnak nyilvánítja, jöhet az utolsó lépés, maga véradás. Vérvételi asszisztenseink a könyökvénát szúrják meg, a szükséges 1 egység (450 ml) vér kb. 10 perc alatt folyik le. Ezen idő alatt asszisztenseink végig a donorok mellett vannak. A vér leadása után még egy kis pihenőt tölt a donor az ágyon, majd távozhat. A teljes folyamat nagyjából egy órát vesz igénybe.
Elriaszthatja-e az embereket a véradás procedúrája a részvételtől? Mivel fokozható a részvételi kedv, hogyan népszerűsíthető a véradás?
A véradás egy nagyon erős lelki elkötelezettség. Azok, akik véradóvá lesznek, és önzetlenül, egy számukra ismeretlen ember életének vagy egészségének megmentését segítik, nem riadnak vissza egy apró szúrástól. Segíteni sokféleképp lehet, a véradás attól különleges, hogy a ma leadott vér holnap már egy ember életét menti meg, a szó legszorosabb értelmében.
Hogyan lehet jelentkezni véradónak?
Véradásra jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, de még nincs 65 (első véradók esetén a felső korhatár 60 év), testsúlya eléri az 50 kg-ot és egészségesnek érzi magát. Véradáshoz hozza magával a személyazonosító igazolványát, lakcím és taj-kártyáját.
Hogyan étkezzünk véradás előtt és után?
Véradás előtt mindenképp együnk és igyunk. Legalább 1-1,5 liter (szeszmentes) folyadékot, és egy könnyű, zsírmentes ételt fogyasszunk. A véradás előtti hetekben érdemes vasban gazdag élelmet fogyasztani, mint pl. cékla, máj, vöröshús, tojás, lencse, gomba, hüvelyesek, aszalt gyümölcsök, mák, mogyoró. Véradás után az elvesztett kalória pótlása érdekében fontos és szabad is, hogy egyenek-igyanak bőségesen.
Mi a különböző vércsoportok jelentősége véradás során?
Az ABO vércsoportrendszer alapján négyféle lehet egy ember vére: A, B, AB, O. Magyarországon a leggyakoribb vércsoport az „A”, míg legkisebb arányban az „AB” vércsoport fordul elő. Az Rh faktort is tekintve, Magyarországon a leggyakoribb vércsoport jelenleg az A Rh+-, míg a legritkább az AB Rh- vércsoport. Téves gondolat, hogy a ritkább vércsoportokra gyakrabban van szükség. Minden vércsoport ugyanolyan fontos, hiszen a vércsoportok megoszlása a levett vér, illetve a felhasznált vér tekintetében azonos, a magyarországi gyakorlatban pedig az egészségügyi intézmények a vércsoport-azonos vérátömlesztésre törekednek.
Milyen esetben nem adhat vért egy jelentkező?
Leggyakoribb átmeneti kizárási ok a vashiány, vagyis az alacsony hemoglobinszint. Ebben az esetben kivizsgáló orvosunk vaspótló tabletta szedését fogja javasolni, várhatóan pár hónap alatt helyreáll a vér vasszintje.
Milyen tévhitek jellemzik a véradást?
Van, aki a fertőzéstől fél. Ez kizárt, mivel minden eszközünk egyszer használatos. Van, aki attól tart, hogy a véradás legyengíti a szervezetét. Ettől sem kell tartani, mivel a levett 450 ml még abszolút biztonságos, akár a minimális testsúlyú (50 kg) véradók esetében is.
Mi a különbség a vérplazma- és a véradás között? Miért fontosabb ez utóbbi?
Vérplazma-adáskor a vérnek csak ezt az alkotórészét veszik le. Ez a vérplazma elsősorban gyógyszeripari célokat szolgál, nélkülözhetetlen véralvadásgátlók készülnek belőle. Véradáskor teljes véradás történik, mindhárom alkotórészt levesszük. Csak ebből a teljes vérből készülhetnek az azonnali életmentést szolgáló készítmények, mint a vörösvérsejt, vagy a vérlemezke.
Véradáson kívül hogyan segíthetnek még civilek az OVSz munkájában?
Szívesen fogadjuk munkahelyek, civil szerveződések kihelyezett véradási kérelmeit. Ilyenkor véradásszervezőnk felveszik a kapcsolatot a jelentkezővel, és együtt dolgoznak a véradás megvalósulásán.
Mivel készül az OVSz és a Bioextra november 25-én?
A Vashiány Napja (november 26.) és a Magyar Véradók Napja (november 27.) alkalmából, november 25-én a BIOEXTRA cég támogatásával az OVSz intézeti központokban FERROVIT kapszulát kap az első ezer donor, megbecsülésük jeleként.
Köszönet az interjú elkészítésének lehetőségéért az Országos Vérellátó Szolgálatnak, valamint külön köszönet Dr. Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettes úrnak!
