–––––SZPONZORÁLT TARTALOM–––––

„Hazánkban az emlőrák a nők egyik leggyakoribb daganatos betegsége, minden nyolcadik nő lehet érintett. A mellrák elleni küzdelem legfontosabb eszköze a rendszeres szűrővizsgálat, hiszen az időben felismert betegségek nagyobb eséllyel gyógyíthatók, a szövődmények megelőzhetők – hangsúlyozza dr. Fülöp Rita, a Dr. Rose Magánkórház radiológusa. – A mellrák elsődleges vizsgálati formája a mammográfia, első lépésként ezt használjuk a 30 év feletti hölgyeknél panaszok esetén, szűrő jelleggel pedig 40 év felett. A mammográfia alkalmas arra, hogy mindkét mell képét egyszerre lássuk, továbbá a korábban készült felvételek összehasonlíthatók a frissekkel, segítségével hatékonyan felderíthetőek  az apró elváltozások, így az esetleges daganat még korai stádiumban, kisebb méretben kiszűrhető. Ultrahanggal első körben a 30 év alatti hölgyeket vizsgáljuk, és ezt használjuk azokban az esetekben is, amikor szükség van kiegészítő vizsgálatra, például hogy el tudjuk különíteni a cisztákat vagy a jó és rosszindulatú daganatokat. Az ultrahang alkalmas arra is, hogy segítségével biopsziát végezzünk.”

Csak pár perc az egész

S hogy mit tapasztalhatunk a vizsgálat közben? Tény, hogy a mammográfia során összenyomják a mellet annak érdekében, hogy kevesebb képlet vetüljön egymásra a felvétel során, illetve hogy az emlő ne mozdulhasson el, viszont csak pár másodpercig tart a fokozott nyomásérzés. A digitális technika előnye, hogy kisebb kompresszió mellett is jó minőségű felvétel készülhet. Öltözéssel együtt is csupán néhány perc a vizsgálat. Ha belátjuk, hogy ez semmiség például egy-egy fogorvosi beavatkozáshoz képest, felmerülhet bennünk a következő aggasztó kérdés: mekkora sugárzás ér minket ilyenkor?

„A digitális berendezések ma már alacsonyabb sugár dózissal is kitűnő minőségű felvételeket készítenek, a sugárzás mértéke rendkívül alacsony – nyugtat meg minket dr. Fülöp Rita. – A korábban alkalmazott technikákhoz képest a digitális technikával a sugárzás mértékét  30%-kal lehetett csökkenteni, tehát elenyésző ez a mennyiség akár egy élettartamon keresztül összeadva is. Vannak, akik az esetleges fájdalom és a sugárterhelés mellett amiatt aggódnak, hogy a mammográfia esetleg nem vesz észre bizonyos elváltozásokat, például egy tömöttebb szerkezetű emlőnél. Szerencsére már erre is létezik megoldás: a modern berendezésekbe úgynevezett tomoszintézist is beépítettek, növelve az eszköz szenzitivitását. Ennek a segítségével rétegfelvételeket készíthetünk a mellről, így a szerkezetek egymásra vetülése még nagyobb biztonsággal kiküszöbölhető és még pontosabb eredmény születhet.”

Modern megoldások

Ahhoz, hogy tisztában legyünk vele, mennyire precíz diagnosztikát tesznek lehetővé a modern digitális eszközök, érdemes néhány fogalmat megismernünk.

– Ilyen a doktornő által is említett tomoszintézis, amely kis sugárdózissal 10–15 átfedő digitális képet készít a mellről. A rétegfelvételeknek köszönhetően a rejtőzködő elváltozások könnyebben felfedezhetők, szűrésben alkalmazva a visszahívási ráta jelentősen csökken, és a felesleges biopsziák is elkerülhetők.

– Mammográfiával vezérelt sztereotaxiás mintavétel szükséges a nem tapintható, ultrahanggal nem azonosítható és nem biztosan benignus (jóindulatú) elváltozásoknál, például mikromeszesedésnél.

– Lehetőség van ultrahang-vezérelt mintavételre is, ami akkor javasolt az emlőből és a regionális nyirokcsomókból, ha a tapintható vagy nem tapintható elváltozás ultrahang vizsgálattal jól látható.

Két általános gyakorlati tudnivaló az emlőszűrésről: elvégzése a menstruáció első napjától számolva a 7-10. nap között javasolt. Az implantátumot viselők is ugyanolyan mértékben lehetnek érintettek bármely emlőbetegséggel kapcsolatban, tehát számukra is nagyon fontos, hogy részt vegyenek a vizsgálatokon.

Mit jelent az onkoplasztika?

Ha a vizsgálat eredménye negatív, megnyugodhatunk, és büszkék lehetünk magunkra, hogy ilyen módon is tettünk az egészségünk megőrzéséért. Ha pedig fény derül valamilyen rosszindulatú elváltozásra, akkor is jó úton haladunk, innentől kezdve  a gyógyulás felé vehetjük az irányt, hiszen az időben detektált elváltozásokkal jó eséllyel elkerülhető például a kemoterápia, megtartható a mell.

Amennyiben valakinél mégis emlőeltávolításra van szükség, a plasztikai sebészet egy különálló szakterülete, az onkoplasztika nyújthat számára segítséget, amely az emlő daganatos betegségeinek kezelésével foglalkozó onkológia, valamint a mellplasztika ötvözetéből született meg. A már hazánkban is elérhető eljárásnak köszönhetően a daganatos betegek esetében egy időben nyílik lehetőség a rosszindulatú elváltozás eltávolítására és az érintett terület helyreállítására. A Dr. Rose Magánkórházban az onkoplasztikai műtéteket egy ismert hazai szakértő, dr. Molnár Béla Ákos rekonstrukciós plasztikai sebész, a magánkórház egyik állandó orvosa végzi.

A kétgyermekes Mónika így emlékszik vissza onkoplasztikai műtétjére: A nőiességemről van szó, ezért döntöttem az emlőeltávolítás utáni helyreállító műtét mellett. Genetikailag hajlamos vagyok a mellrák kialakulására, ennek a kockázatára a 16 és 17 éves lányaim esetében is oda kell figyelnünk. A Dr. Rose Magánkórházban nagyon gyorsan kaptam időpontot, bármilyen kérdésemre készségesen válaszoltak, mindvégig nagyon figyeltek rám, éreztem, hogy mindenkiben megbízhatok. Speciális fájdalomcsillapítóval csökkentették a fájdalmamat, és szó szerint a semmiből alkottak csodát.

Figyelmeztető tünetek

A szűrővizsgálaton való rendszeres részvételen túl az önvizsgálat elsajátítása is nagyon fontos, méghozzá minden korosztály számára, hiszen a betegség 35 év alatti nők körében is előfordul. A daganatok kialakulásának esélyét  több tényező is befolyásolhatja, például az életkor, a családi és az egyéni anamnézis, a különböző rizikófaktorok, az emlő mérete és szerkezete, valamint a menstruációs ciklus.

Az önvizsgálatot célszerű minden hónapban lehetőleg ugyanazon a napon végezni, és az alábbi tünetekre figyelni:

– a mellben vagy a hónaljban lévő csomó, sűrűbb szövetállomány,

– a mell méretének, formájának megváltozása,

– a mell bőrfelszínének megváltozása,

– a mellbimbó tartós befordulása,

– váladékozó vagy vérző mellbimbó,

– elszíneződött, hámló bőrfelszín,

– narancs felületéhez hasonló bőrfelszín.

Magyarországon a rosszindulatú emlődaganat miatt évente több mint 2300 nő veszti életét és közel 8300 új esetet diagnosztizálnak.
Ne halogassuk a mellrákszűrést, lehet, hogy az életünk múlik rajta!

Dr. Rose Magánkórház
1051 Budapest, Széchenyi tér 7/8., C épület 6. em.
+36 1 377 6737
www.drrose.hu