Miért néztek ki régen öregebbnek az emberek?

A huszonéves jó harmincasnak tűnik a régebbi képeken – vajon miért?

Ha előkerülnek a régi családi fotográfiák, és ránézünk a hátukra kézzel ráfirkantott dátumokra, gyakran meglepődünk, mennyire fiatalok a képen a nagyszüleink, dészüleink. Holott ha meg kellene tippelnünk, valószínűleg legalább egy tízessel öregebbnek mondanánk őket akkori valós életkoruknál. A jelenséggel annyira gyakran szemebsülnek az emberek a világ minden táján, hogy a Google-ben külön bugyra van már a témakörnek, a közösségi média felületein pedig számos fotóval illusztrálják és bizonygatják a felhasználók, hogy régebben valóban mindenki gyorsabban öregedett/öregebbnek nézett ki. De tényleg így van? Vajon mi az igazság? Nos, egy kicsit ez is, meg az is.

George Harris jégkorongozó 31 éves korában:

Jobban tartjuk magunkat

Több felmérés, kutatás és adatelemzés is igazolja, hogy a világ fejlettebb részein az öregedési ráták idővel megváltoztak olyan tényezők miatt, mint az életszínvonal javulása, a jobb egészségügyi ellátás és a tudatosabb életmóddal kapcsolatos döntések, választások. Bár az nem meglepő, hogy a jobb életszínvonal hatással van az öregedésre, az viszont annál inkább az, hogy ez a pozitív hatás milyen gyorsan megmutatkozott.
Egy 2018-ban megjelent tanulmány a biológiai öregedés változásait vizsgálta a kronológiai életkorhoz képest (olyan markerekből, mint a vérnyomás és a tüdőfunkció) 1988 és 2010 között.

Azt találták, hogy még ebben a rövid időintervallumban is jelentős különbségek mutatkoztak az öregedésben, az újabb generációk biológiailag „fiatalabbak” voltak, mint elődeik.

Érdekes, hogy a férfiak és nők biológiai életkora közötti különbség a nők rovására csökkent: ezt a kutatók a dohányzással hozták összefüggésbe, mivel a férfiak kezdtek leszokni a dohányzásról, a nők viszont felzárkóztak melléjük az elpöfögtetett cigaretták számát illetően. A népesség egészségi állapotában bekövetkezett javulásnak egyéb magyarázatai is vannak, mint például a jobb korai életkori és szülés előtti körülmények, valamint a fertőző betegségek visszaszorulása. Nem csupán a születésnél várható élettartam nőtt az elmúlt évtizedekben, hanem a fitten, egészségesen eltölthető éveink száma is – és ez a külsőnkön is meglátszik.

Elizabeth Taylor 18 évesen (fotó: Getty Images)

Az utóbbi évtizedekben felismertük az öngondoskodás, az egészséges életmód fontosságát, tudatosan ápoljuk a bőrünket (fontos kihangsúlyozni a fényvédelem elterjedését, ami jelentősen befolyásolja, hogy hány évesnek mutat bennünket az arcunk), sportolunk, egészségesen táplálkozunk, és a fogászati ellátások is sokat fejlődtek, javultak.
Sajnos azonban még a fejlett régiókon belül is, ahol ezek az előrelépések történtek, mai napig hatalmas egyenlőtlenségek vannak a különböző társadalmi csoportok között.

Paul McCartney 20 éves korában (fotó: kpa/United Archives via Getty Images)

A stílus teszi

Amikor 2021-ben debütált a Szex és New York folytatása, néhány napig keringett a közösségi médiában egy fotó, ami az Öreglányok (The Golden Girls) és az És egyszer csak… szereplőit helyezte egymás mellé. És bár az 1985 és 1992 között futó Öreglányok sitcom a maga idejében forradalminak számított, és nagyban hozzájárult az életkor miatti diszkrimináció felszámolásához, mai szemmel megdöbbentő a különbség a két sorozat szereplői között: az öreglányok nem sokkal idősebbek, mint Carrie és barátnői… A fotó önmagában egy tanulmány arról, mennyit változott világunk és a korról, korosodásról alkotott elképzelésünk az elmúlt három évtizedben. Illetve mennyit változott az öltözködés, a smink- és frizuradivat a két sorozat között letelt időszak alatt. Ez utóbbival is magyarázható az, hogy miért tartjuk öregnek a régi képeken szereplőket:

legyen retró vagy vintage, önkéntelenül is elfogultsággal szemléljük az elmúlt korszakok divatját, és azonnal az öregség érzetével társítjuk azokat az embereket, akik viselik őket.

Kiemelt kép: fiatal lány táncol a Föld Napja rendezvényen Philadelphiában, 1970 áprilisában (Jack Rosen/Getty Images)