–––– SZPONZORÁLT TARTALOM ––––

Nem csak az erdőben „találkozhatunk kullanccsal”

A kullancs a tölgyerdőket és az árnyékos helyeket kedveli, az erdő aljnövényzetében, a bozótosokban tartózkodik a legszívesebben. Fűről, gazról és bokrokról is (legfeljebb 1,5 méter magasságban) ráakaszkodhatnak az ember bőrére, éppen ezért nemcsak az erdőben, hanem akár a strandon, sőt, a saját kertünkben is találkozhatunk velük. A vért adó gazda közelségét érzékelik és ügyesen ráejtik magukat, majd megkapaszkodnak a bőrfelületen, ruhán vagy szőrszálakon. Mivel a bőr átszúrásakor érzéstelenítik az adott területet, így a legtöbbször észre sem vesszük, amikor ez a kis állat ránk akaszkodik, és akár napokig velünk maradhat. Emiatt kiemelten fontos átnézni magunkat és szeretteinket – különösen a kisgyerekeket – a kirándulás vagy füves-bokros strandolás után, de ha csak a kertünkbe mentünk ki, akkor se feledkezzünk meg erről.1

A kullancsok nem is a kellemetlen „csípésük” miatt kerülendők, hanem az általuk terjesztett betegségek miatt, amelyek közül kettő kiemelkedik az elterjedtségük és súlyosságuk miatt is. Magyarországon kb. 20 féle kullancs él, de nem mindegyik terjeszt az emberre is veszélyes betegséget, de ez ne ringasson hamis biztonságérzetbe bennünket.1

Agyvelőgyulladás vagy Lyme-kór – de melyik?

Talán az apró kis állatok által terjesztett agyvelőgyulladásról és Lyme-kórról is hallottunk már, de ezt a két betegséget gyakran összekeverik. Pedig korántsem ugyanarról van szó! Az FSME-vírus* okozta kullancsencephalitist (azaz vírusos agyvelőgyulladást) és a Lyme-kórt egyaránt fertőzött kullancsok terjeszthetik, de a két betegség között azonban számos különbség van, íme a legfontosabbak.1

Vírus vagy baktérium?

A kullancsencephalitist, vagyis a vírusos agyvelőgyulladást az FSME-vírus (Frühsommer Meningoenzephalitis Virus, kullancsencephalitis vírus) okozza. Ez a vírus a Flaviviridae családból származik, és az Ixodidae családba tartozó közönséges kullancsok terjesztik, elsősorban koratavasz és őszi hónapok közötti időszakban. A vírus a csípést követően percek alatt átterjedhet az emberre.1,2

A Lyme-kórért egy baktérium, nevezetesen a Borrelia burgdorferi a felelős, melynek fő terjesztői hazánkban szintén a közönséges kullancsok, ezen belül is főképp a fiatal egyedek, az úgynevezett nimfák. A betegség átadásához a kullancsnak általában 36-48 órán keresztül kell érintkeznie az emberrel.1,2

Elterjedés

Hazánkban mind a két fertőzéssel kapcsolatban jelentenek eseteket évről évre, a Lyme-kór tekintetében gyakoribb fertőzésről beszélhetünk, mint a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás esetében. Viszont nehéz pontosan megbecsülni, hogy a kullancsok milyen arányban fertőzöttek a kórokozókkal, hiszen ez függ a gyűjtés helyétől és a kullancsok aktivitásától. A nedvesebb, nyirkosabb területeket kedvelik, de nem kell feltétlenül erdőben járnunk, hogy találkozunk a közönséges kullanccsal, akár a kertekben és parkokban is megtalálhatóak.1

Tünetek

Az FSME-vírussal való megfertőződést követő héten a betegek általában influenzaszerű tüneteket tapasztalnak, így lázat, izomfájdalmakat, fejfájást, illetve rossz közérzetet. Ezután az esetek egy részében néhány napos tünetmentes időszak után a kór új fázisba lép, mely már érinti a központi idegrendszert, és agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást okozhat. A leggyakoribb tünetek ekkor a fejfájás, merev nyak, szédülés, hányinger és hányás, de jelentkezhetnek érzékszervi zavarok, sőt akár súlyosabb idegrendszeri tünet is felléphet.1,2 A Lyme-kór jellegzetes tünete az Erythema migrans (EM) nevű kiütés, vagyis a kullancscsípés körül kialakuló, világos közepű, körkörös, vörös folt. Ehhez az első 3-30 napban további tünetek is társulhatnak, például láz, hidegrázás, fejfájás, illetve izom- és ízületi fájdalmak. A súlyosabb tünetek később, akár hónapokkal a megfertőződést követően is jelentkezhetnek. Ezek a nyakmerevség, további EM kiütések, arcbénulás, szívdobogás vagy szabálytalan szívverés, fájdalom az inakban, izmokban, ízületekben és csontokban, zsibbadás vagy bizsergés a kezekben vagy a lábakban.1,2

Kezelés

A két betegség kezelése is eltér egymástól. Az FSME-vírus által okozott agyvelőgyulladásra nem létezik vírusellenes terápia, csak a tünetek enyhítését célzó, támogató gyógyszeres kezelés lehetséges.1 Az agyhártyagyulladás kialakulása következtében minden harmadik esetben hosszú távú szövődmény alakulhat ki (memóriazavar, halláskárosodás, végtaggyengeség).1,2 Ezzel szemben a diagnosztizált Lyme-kór általában sikeresen kezelhető antibiotikumokkal, ám a hosszú távú következményei közé tartozhatnak az ízületi gyulladások és az idegrendszeri szövődmények.1

Megelőzés

Az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás esetében segítséget jelenthetnek a védőoltások, azonban a Lyme-kór védőoltással egyelőre nem előzhető meg.1 Éppen ezért fontos a megfelelő védekezés: tájékozódjunk a kiszemelt úti cél kullancsoknak való kitettségéről.

Kirándulás, túrázás közben viseljenek lehetőleg világos ruházatot, hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot, utóbbit a zokniba betűrve.

Természetesen van olyan helyzet, amikor ez nem megoldható, például nyári nagy melegben. Éppen ezért fontos, hogy használjunk rovarriasztót, a nap végén pedig tüzetesen vizsgáljuk át az egész testünket, és ha kullancsot találunk, a lehető legrövidebb időn belül, szakszerűen távolítsuk el.1

Így távolítsuk el helyesen a kullancsot!

Ahogy fentebb is írtuk, nagyon fontos, hogy minden este átnézzük magunkat, főleg a hajlatainkat (hónalj, combhajlat stb.), gyermekeknél pedig még a fül környéki hajas fejbőrt is tüzetesen át kell vizsgálni. A kullancs kiszedéséhez semmiképp ne alkalmazzunk olyan elterjedt, ám helytelen praktikákat, mint az olaj, a zsír, a tű vagy a gyufafej használata. Ne is nyomkodjuk a kullancsot, mivel ezekkel éppen azt érhetjük el, hogy a kórokozót az állat a szervezetbe üríti.1

A leghatékonyabb eszköz, amivel megszabadulhatunk az állattól, a patikákban beszerezhető kullancskiszedő csipesz. A csipesszel a bőrhöz lehető legközelebb, a fejénél ragadjuk meg a kullancsot, majd csavargatás nélkül, egy határozott mozdulattal húzzuk ki. Ha a feje beszakadna, nem kell megijedni, mert az nem fertőz, és néhány nap elteltével magától kilökődik a bőrből. A kullancs eltávolítása után a csípés helyét fertőtlenítsük alkohollal vagy jóddal! Az ezt követő napokban, hetekben figyeljük a csípés helyét és ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, forduljunk orvoshoz!1

Referenciák:

*FSME-vírus: Frühsommer Meningoenzephalitis Virus, kullancsencephalitis vírus

1. NNK Lakossági tájékoztató a kullancsokról Elérhető: https://www.nnk.gov.hu/index.php/jarvanyugyi-es-infekciokontroll-foosztaly/141-lakossagi-tajekoztatok/altalanos-tajekoztatok/1078-tajekoztato-a-kullancsokrol. Utolsó megtekintés: 2022. 07. 27.

2. Lindquist L, Vapalahti O. Tick-borne encephalitis. Lancet. 2008;371(9627):1861-71. doi: 10.1016/S0140-6736(08)60800-4.

Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.

1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, “A” épület

Tel.: 06-1-488-3700, www. pfizer.hu

Lezárás dátuma: 2022. 07.25.

PP-TCV-HUN-0020

OGYÉI engedélyszám: OGYÉI/46983-2/2022

A cikket a Pfizer Kft. támogatta.

Képek: Pfizer